Search Results

You are looking at 1 - 10 of 34 items for :

  • "emotional expression" x
Clear All

Abstract

The primary aim of this study was to investigate the influence of emotional expression and dynamic information on attractiveness judgements of male and female targets. 56 undergraduate participants were presented with video and static stimuli in smiling and neutral conditions (40 targets, 160 stimuli). Our results indicate that smiling and movement influence attractiveness judgements differentially for male and female targets. Smiling increases the attractiveness ratings of female, but not male targets, whereas movement increases the attractiveness ratings of male, but not female targets. Secondly, and perhaps most importantly, our findings demonstrate that the evaluative standards used by raters differ across presentation conditions. Although ratings of women's faces are positively related across movement and expression conditions, attractiveness ratings of smiling and neutral men's faces are correlated within movement conditions, but not across them. These findings highlight the importance of studying faces in motion to determine the factors influencing interpersonal attraction, and caution against the overgeneralization of results from research using static faces.

Restricted access

emotional expressions consciously. The only physiological arousal parameter that differed between the two groups was the change in the mean SCR amplitude due to film viewing. Experienced poker gamblers seem to be able to suppress partially the physiological

Open access

expression: Effect sizes, outcome types, and moderating variables. Journal of Consulting and Clinical Psychology , 66 , 174-184. Written emotional expression: Effect sizes, outcome types, and moderating variables

Restricted access

), 1008 – 1015 . 8. Caron , R. F. , Caron , A. J. , Myers , R. S. ( 1985 ): Do infants see emotional expressions in static faces? Child Development , 56 ( 6 ), 1552 – 1560

Restricted access

–1289. Ekman, P., Davidson, R. J., Friesen, W. V.: The Duchenne smile: emotional expression and brain physiology. J. Pers. Soc. Psychol., 1990, 58 (2), 342–353. Berk, R. A.: The active ingredients in humor

Restricted access

Prosody is a general term for the following features in speech: pitch and intonation, stress, articulation rate, sound intensity and time structure (rhythm and pauses). During verbal communication various prosodic forms contribute to the expression of the content of the message (the information carried by the text, emotional expression, to imitate a situation etc.). So, prosody can be represented as a multivariable function in which the number of variables is rather high. Therefore it is difficult to describe the complex process for all situations, meanings, and emotions. In this paper we try to give a phonetic level characterization  of pitch and intonation structure and also the function of intensity in time of the main Hungarian sentence types (using a  unified description). The manner of description is new concerning Hungarian. It is based on a unified relative  scale in which not physical values but relative distances in pitch values and intensity  are used to characterize the melody forms and the intensity levels. This description allows for the representation of these two prosodic elements independently of the personal features (mean F0 value, the range of the F0 of the speaker, etc.). The representation makes it possible to express the crossfunctions among the melody forms of different expressions. This means that complete prosodic patterns can be predicted for any text without an acoustic analysis.

Restricted access

Az AES-HU a vonás-érzelmi intelligencia kutatási gyakorlatban legszélesebb körben alkalmazott mérőeszköze. Kutatásunk egyrészt az AES-HU belső struktúrájának elemzésére irányult, másrészt a skála validitását teszteltük a vonás-érzelmi intelligencia alexithímiával, depresszióval és diszpozicionális optimizmussal mutatott összefüggésein keresztül. Az AES-HU belső struktúrájának igazolásához egy 165 fős egyetemistákból álló mintán megerősítő faktorelemzést, a kérdőív validitásának teszteléséhez pedig egy 186 fős egyetemista mintán korrelációs elemzéseket végeztünk. Eredményeink azt mutatják, hogy a Salovey és Mayer (1990) ‑féle érzelmi intelligencia modell hat dimenziójából kettő (az érzelmek kifejezése, az érzelmek szabályozása másoknál) nem azonosítható egyértelműen a kérdőívben. A négy azonosított faktor (az érzelmek értékelése önmagunknál, az érzelmek értékelése másoknál, az érzelmek szabályozása önmagunknál, az érzelmek felhasználása a problémamegoldásban) és a fölérendelt másodrendű faktor esetében azonban megfelelő belső konzisztencia mutatókat találtunk. Az érvényesség tesztelésére irányuló vizsgálatunk azt jelezte, hogy az AES-HU útján mért vonás-érzelmi intelligencia negatív kapcsolatban áll az alexithímiával és a depresszióval, illetve pozitív kapcsolatot mutat a diszpozicionális optimizmussal. Eredményeink támogatják a skála érvényességét.

Restricted access

Az időskori érzékszervi változásokról és az információfeldolgozás figyelmi szakaszairól rendelkezésre álló jelentős ismeretek mellett viszonylag ritkábban kutatott terület az észlelés korai műveleteinek vizsgálata. Két kísérletben vizsgáltuk e szakaszokat fiatal (19–26 év) és idős (64–75 év) csoportokban. A visszaható maszkolási kísérletben érzelmeket kifejező sematikus arcokat követett értelmetlen mintázatú maszk. A bemutatást követően kétválasztásos helyzetben kellett dönteni arról, hogy melyik érzelmet mutatta az arc. Az arc-maszk időközt lépcsőzetes módszerrel változtattuk a ~80%-os kritériumig. Idős személyeknél a kritikus időtartam (amíg a maszk hatékony volt), lényegesen hosszabb volt, mint fiataloknál, azaz a fiatalabb csoportban a két inger elkülönült feldolgozásához rövidebb idő kellett. Az integrációs kísérletben három betű jelent meg egymás mellett két részletben úgy, hogy a betűk ebből a két részletből állhattak össze. A résztvevők feladata az volt, hogy döntsék el, a három betű értelmes szót alkotott, vagy sem. A változó a két részlet bemutatása közötti időköz volt, melyet ismét lépcsőzetes módszerrel változtattunk. A két életkori csoport között nem találtunk megbízható különbséget, azaz a töredék első részének reprezentációjának fennállása nem volt hosszabb egyik csoportnál sem. A maszkolási eredmények megfelelnek a más módszerekkel mért adatoknak, a ritkábban alkalmazott integrációs módszer eredményei viszont arra utalnak, hogy a mért életkori változások iránya jelentősen függ az alkalmazott paradigmától.

Restricted access

Absztrakt

A történelmi regények, miként a történelmi elbeszélések általában, egy nemzet identitásképzésének és az identitás fenntartásának fontos eszközei (László, 2005; Liu és László, 2007). Korábbi kutatásainkban magyar történelmi regények identitáskonstrukciós és identitásközvetítő funkcióját vizsgáltuk a pozitív identitás közvetítése (Vincze és László, 2001), az értékmintázatok (László, Vincze és Kőváriné, 2003), a megküzdési minták (Vincze és László, 2004), valamint az empátiás stratégiák (László és Somogyvári, 2008; Somogyvári és László, 2010) szempontjából. Jelen vizsgálatunk ezt a kutatási szálat folytatja, ezúttal a magyar nemzeti identitás érzelmi oldalára összpontosítva. A valós történelmi eseményekhez kapcsolódó csoportalapú érzelmekre irányuló kísérletünkben (Fülöp, 2008; László és Fülöp, 2010) a magyar csoport jellegzetes érzelmi mintázatát mutattuk ki. Történelmi konfliktushelyzetekben a magyarok jellemző érzelmei a félelem, a remény, a lelkesedés, a csalódás és a szomorúság voltak. Hasonló eredményeket kaptunk általános és középiskolás történelemtankönyvek tartalomelemzésével (Fülöp, 2008). A magyarok legjellemzőbb érzelmei a tankönyvekben a félelem, a remény, a lelkesedés és a szomorúság voltak, melyek a nekik tulajdonított összes érzelemválasznak több mint harmadát tették ki. Eredményeinket a kulturális (Markus és Kitayama, 1991; Rozin, Lowery, Imada és Haidt, 1999) és társadalmi érzelemelméletekre (de Rivera, 1992; Bar-Tal, 2001; Jarimovicz és Bar-Tal, 2006; Bar-Tal, Halperin és de Rivera, 2007) támaszkodva a történelmi pályához kapcsolódó érzelmek fogalmával magyaráztuk, vagyis azt feltételeztük, hogy az egyéni élettörténetekhez hasonlóan a nemzeti-etnikai csoportok történetének is van pályája – a kollektív emlékezetben megőrzött, pozitívan vagy negatívan értékelt eseményeknek a lefutása –, amelyhez sajátos érzelmi mintázat kapcsolódik. Az ismétlődő érzelmi élmények beépülnek a nemzeti csoport reakciókészletébe és visszatérnek, amennyiben a csoport hasonló szituációba kerül. Egy nemzet érzelmi irányultsága tehát – legalábbis a történelmileg releváns csoportközi események tekintetében – magából a nemzetnek a történelméből ered.

Jelen vizsgálatban négy, a magyar nemzeti történelem alakulásában jelentős állomást elbeszélő történelmi regényt elemeztünk az érzelmi megnyilvánulások szempontjából. Arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon azok a magyar történelmi pályához kötődő érzelmi mintázatok, melyeket történelemkönyvekben és kísérletileg előállított történelmi szövegeken kaptunk, megjelennek-e történelmi témájú irodalmi alkotásokban, s vajon a műfaji sajátosságok miként befolyásolják az érzelmek megjelenését. Eredményeink részben megerősítik a történelmi pályához kapcsolódó érzelmek modelljét, ugyanakkor a regényekben hangsúlyosabb személyközi érzelmek tovább árnyalják a modellt. A történelmi pályához kapcsolódó érzelmek fogalmát Bibó István nemzeti pszichopatológiájára, illetve a modern traumaelméletekre támaszkodva egy dinamikus magyarázattal egészítjük ki.

Restricted access
Authors: Katalin Egyed, György Gergely and Ildikó Király

. 14. Phillips , A. T. , Wellman , H. M. , Spelke , E. S. ( 2002 ): Infants’ ability to connect gaze and emotional expression to intentional action . Cognition , 85 , 53 – 78

Restricted access