Search Results

You are looking at 1 - 10 of 31 items for :

  • "environmental law" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

) Bell , S. , et al., Environmental Law (6th edn, Oxford University Press 2006 ) Bota , JM. , ‘ Explanatory memorandum of Drafting an additional protocol to

Full access

Az igazság szociológiáját a környezetvédelmi kazuisztika és a környezetvédelmi szabályok meglehetős pontossággal láttatják. A jog csak eszköz az igazság társadalmi működésének visszatükrözéséhez. A környezetvédelmi jog ennek a vizsgálatnak egy eszköze. Így a jelen tanulmányban a környezetvédelmi jog azt a célt szolgálja, hogy megmutassa, miként vezérli az igazságosság a társadalmat, továbbá hogyan módosítja a társadalom az igazságosságot. A környezetvédelmi jog példáján keresztül világosodik meg az igazság társadalmi szerepének minden részlete. A környezetvédelmi kazuisztika és absztrakció rávilágít, miként rombolhatják a környezetvédelmi jogot és a társadalmi igazságosságot a polgárok és az önkormányzatok jogellenes haszon megszerzésére irányuló törekvései. A kommutatív igazságossághoz nincs mindig szükség sub judice megoldásra. A társadalmi kohéziót extrajudiciális konfliktusrendezéssel is fenn lehet tartani. A környezetvédelmi jog társadalomra gyakorolt hatásai és mellékhatásai eltérőek lehetnek, mivel a jelenben egy pro futuro gondolkodás megváltoztathatja a jogalkotás szankcióalkotási hangsúlyait, valamint az igazságszolgáltatási és a közigazgatási szankcionálási gyakorlat hangsúlyait. Nemcsak a környezetvédelem terén szembeszökő a természettudomány és a gazdaságtudomány kollíziója. A fizikusok igazságának nem mond teljesen ellent a közgazdászok igazsága: az igazság mind a fizikusok, mind pedig a közgazdászok oldalán felfedezhető, jóllehet, a társadalmi igazságosság aszerint változhat, hogy a lakosság számára mik az elsődleges szempontok. A politika álláspontját a commoda publica alakítja. A disztributív igazságosság a társadalmi igazságosság egy részeleme. A környezetvédelmi jogban a disztributív igazságosság uralkodik. És nemcsak a környezetvédelmi közjogban, de a környezetvédelmi magánjogban is. Az utóbbi az objektív típusú felelősség miatt van így. A környezetvédelmi jogban az igazságosság némiképp távolabb áll a hétköznapoktól: elsősorban a jövő van a középpontban, és csak másodsorban a faktuális prevenció és reparáció. A szociális igazságosságot nem kell mindig igazságszolgáltatás útján értelmezni. Nincs tehát mindig szükség a büntető, a közigazgatási vagy a polgári jogi igazságszolgáltatásra. A jog a társadalmi igazságosság kifejeződésének csupán egy modusa, de számos más modusszal is kifejezhetjük. A jog globalizálódik, és a társadalmi igazság is globalizálódik. Mindazonáltal egy túl gyors globalizációs folyamat radikálisan megváltoztathatja a társadalmi igazságosságot. A radikalizmus nem kívánatos jelenség, de a jog globalizációja hasznos is lehet.

Restricted access

observations on the interrelationships between international environmental law and the activities carried out after the Chernobyl accident. In this regard, it is to highlight that principles, rules, objectives and programmes concerning environmental protection

Free access

Purdy, Ray (2010): Using Earth Observation Technologies for Better Regulatory Compliance and Enforcement of Environmental Laws. Journal of Environmental Law , 22. évf. 1. szám, 59–87. Szőcs László

Restricted access

Literature Boer , Ben and Hannam , Ian , ‘ A Background Paper for World Conservation Congress – IUCN Commission on Environmental Law – Workshop on a Soil Convention

Full access

A klímaváltozás összetett jelenségének sajátossága, hogy az emberi jogokra gyakorolt negatív (és esetenként pozitív) hatásai térben és időben egyenlőtlenül oszlanak el, ráadásul többnyire kiszámíthatatlanok és esetlegesek. A klímaváltozás nem egyformán érint minden ökoszisztémát, és az ezekre épülő emberi társadalmak sebezhetősége is meglehetősen különböző. Így a környezeti változások különbözőképpen hatnak a mezőgazdaságból élőkre vagy a városokban élőkre; a szegénységgel küzdő embereket nagyobb mértékben sújtják, mint a biztosítással és az alkalmazkodáshoz szükséges pénzeszközökkel rendelkező gazdagabb embereket. A klímaváltozás jövőbeli hatásai (ezek jellege és mértéke) attól is függnek, hogy a gazdasági-társadalmi fejlődés milyen irányban halad, milyen gyorsan és milyen határozott intézkedések születnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

Restricted access

A komplex környezetvédelmi felelősségtan jogon túli felelősségi rendszereket is magába foglal. Ilyen a politikai, a bioetikai, a természettudományos, a közgazdasági stb. Ezek együtt adják a komplex környezetvédelmi felelősséget. A komplex környezetjogi felelősség is számos elemet tartalmaz. Ilyen – többek közt – a polgári jogi, a büntetőjogi, az alkotmányos vagy pl. a közigazgatási jogi felelősség. A komplex környezetvédelmi felelősségtan tehát több felelősségi rendszert alkalmaz egyszerre. Előnye, hogy a lehető legteljesebb spektrumban tekinti át a környezetért viselt felelősséget. Alapvető karakterisztikája, hogy az ember által viselt felelősségről van szó. A komplex környezetvédelmi felelősségtan a civilizációs és a naturális felelősség együttes jelenlétére is rávilágít. E kettő átszövi az egész környezeti felelősségtant. Jelenlétük és arányuk determinálja a környezetért való felelősség kvalitását és kvantitását. A komplex környezetvédelmi felelősségtan tehát nemcsak az elméleti tudományosságot bővíti, de segít eligazodni a környezetvédelem gyakorlatában is. Egyfajta új értelmezési módszernek is tekinthető, de a lényege a környezetvédelem praktikumának előmozdítása.

Restricted access

A tanulmány az ember természettől való elidegenedését, a természet értékeinek kihasználását elemzi. A természeti ember olykor kívül reked a civilizáció körén, de ez nem jelenti, hogy elveszítené alapvető emberi jogait: pusztán a joghoz való viszonya értékelődik át. Amikor a környezeti veszélyek migrációra kényszerítik a szegényebb országok lakosságát, voltaképp a Ruth-effektus archetipikus megjelenésével találkozunk. A szegénység és a környezetrombolás közös gyökerekből ered. Ezen azonban változtatni kell. A szegénység nem lehet a környezetvédelem korlátja. A tehetősebb államok, ha mással nem is, de legalább anyagiakkal kell, hogy támogassák a szegényebb országok környezetvédelmi törekvéseit. Régi-új jelenségről van szó, de a mai kor civilizációs foka lehetővé teszi, hogy különböző szabályozókkal – főként jogi eszközökkel – megfelelően lehessen kezelni a környezeti veszélyeket. A jog nem az egyedüli, de talán a legalkalmasabb eszköz a környezeti hátrányok szülte intraszociális és internacionális konfliktusok rendezésére. Az egyik pillanatról a másikra végbement környezetetikai váltás a jogban akár évtizedekig is elnyúló transzformációs időszakot vehet igénybe. Az etikai váltás tehát megtörtént, de a jogrendi változtatás még hosszú ideig tarthat. Jogi szabályozottság nélkül pedig – jelenlegi tudásunk szerint – nem lehet társadalmi célokat és irányokat módosítani.

Restricted access

Magyarországon a környezetvédelmi magánjog alaptényállása a szomszédjogi zavarás törvényi tényállása a polgári törvénykönyvben. Ezt két szankciórendszer teszi lex perfectává: a birtokvédelmi és a kártérítési. A környezetvédelmi magánjog kártérítési felelősségi szankciója kvázi deliktualitást mutat. A környezetvédelmi magánjog mint tudományos kifejezés kevésbé terjedt el Magyarországon, mint például az angol, a francia vagy a német szaknyelvben. A környezetvédelmi magánjog joggyakorlata ellenben széles körű kazuisztikával bír. A környezetvédelmi magánjog absztrakcióját nem vagy alig végezte el a magyarországi jogtudomány, ezért a környezetvédelmi magánjogot jobbára csak a „beavatott”, a konkrét szakterületen tevékenykedő jogászok ismerik behatóan. Ezen a helyzeten a jogi oktatás hivatott változtatni.

Restricted access