Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for :

  • "environmental sociology" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A komplex környezetvédelmi felelősségtan jogon túli felelősségi rendszereket is magába foglal. Ilyen a politikai, a bioetikai, a természettudományos, a közgazdasági stb. Ezek együtt adják a komplex környezetvédelmi felelősséget. A komplex környezetjogi felelősség is számos elemet tartalmaz. Ilyen – többek közt – a polgári jogi, a büntetőjogi, az alkotmányos vagy pl. a közigazgatási jogi felelősség. A komplex környezetvédelmi felelősségtan tehát több felelősségi rendszert alkalmaz egyszerre. Előnye, hogy a lehető legteljesebb spektrumban tekinti át a környezetért viselt felelősséget. Alapvető karakterisztikája, hogy az ember által viselt felelősségről van szó. A komplex környezetvédelmi felelősségtan a civilizációs és a naturális felelősség együttes jelenlétére is rávilágít. E kettő átszövi az egész környezeti felelősségtant. Jelenlétük és arányuk determinálja a környezetért való felelősség kvalitását és kvantitását. A komplex környezetvédelmi felelősségtan tehát nemcsak az elméleti tudományosságot bővíti, de segít eligazodni a környezetvédelem gyakorlatában is. Egyfajta új értelmezési módszernek is tekinthető, de a lényege a környezetvédelem praktikumának előmozdítása.

Restricted access

A tanulmány az ember természettől való elidegenedését, a természet értékeinek kihasználását elemzi. A természeti ember olykor kívül reked a civilizáció körén, de ez nem jelenti, hogy elveszítené alapvető emberi jogait: pusztán a joghoz való viszonya értékelődik át. Amikor a környezeti veszélyek migrációra kényszerítik a szegényebb országok lakosságát, voltaképp a Ruth-effektus archetipikus megjelenésével találkozunk. A szegénység és a környezetrombolás közös gyökerekből ered. Ezen azonban változtatni kell. A szegénység nem lehet a környezetvédelem korlátja. A tehetősebb államok, ha mással nem is, de legalább anyagiakkal kell, hogy támogassák a szegényebb országok környezetvédelmi törekvéseit. Régi-új jelenségről van szó, de a mai kor civilizációs foka lehetővé teszi, hogy különböző szabályozókkal – főként jogi eszközökkel – megfelelően lehessen kezelni a környezeti veszélyeket. A jog nem az egyedüli, de talán a legalkalmasabb eszköz a környezeti hátrányok szülte intraszociális és internacionális konfliktusok rendezésére. Az egyik pillanatról a másikra végbement környezetetikai váltás a jogban akár évtizedekig is elnyúló transzformációs időszakot vehet igénybe. Az etikai váltás tehát megtörtént, de a jogrendi változtatás még hosszú ideig tarthat. Jogi szabályozottság nélkül pedig – jelenlegi tudásunk szerint – nem lehet társadalmi célokat és irányokat módosítani.

Restricted access

A klímaváltozás összetett jelenségének sajátossága, hogy az emberi jogokra gyakorolt negatív (és esetenként pozitív) hatásai térben és időben egyenlőtlenül oszlanak el, ráadásul többnyire kiszámíthatatlanok és esetlegesek. A klímaváltozás nem egyformán érint minden ökoszisztémát, és az ezekre épülő emberi társadalmak sebezhetősége is meglehetősen különböző. Így a környezeti változások különbözőképpen hatnak a mezőgazdaságból élőkre vagy a városokban élőkre; a szegénységgel küzdő embereket nagyobb mértékben sújtják, mint a biztosítással és az alkalmazkodáshoz szükséges pénzeszközökkel rendelkező gazdagabb embereket. A klímaváltozás jövőbeli hatásai (ezek jellege és mértéke) attól is függnek, hogy a gazdasági-társadalmi fejlődés milyen irányban halad, milyen gyorsan és milyen határozott intézkedések születnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

Restricted access

Az űrjogban meglévő objektív felelősség korántsem a maradi konzervativizmus jele. Az objektív felelősség a jog fokozott szigorát hivatott megtestesíteni. A jog rossz használatát, azaz a jogi normák követésében tapasztalt defektust önmagában az objektivizáló felelősség alkalmazása nem fogja kijavítani. Ilyen közvetlen összefüggés nem létezik a jog alrendszere és a társadalom struktúrája között. Az űrjogot is mindinkább foglalkoztatja az űrhulladék kérdése. Minél inkább gyakorlati relevanciát nyer az űrszemét az űrtevékenység szempontjából, valamint minél nagyobb veszélyt jelent az űrhulladék a földi környezetre nézve, annál több figyelem fordul a space débris eltávolítására. Hogy az űrhulladékot jogi úton vagy műszaki megoldásokkal lehet-e hatásosabban kiküszöbölni, arra nincs konkrét válasz. A klasszikus értelemben vett jog azonban mindinkább háttérbe szorul, illetve keretjelleget ölt. A környezetvédelmi űrjog vagy jogi keretszabályokon, vagy egy új, rugalmas, innovatív jogi berendezkedésen kell, hogy alapuljon. És persze, környezetvédelmi űrjogról szólva, az emberiség és annak vezetői nem feledkezhetnek meg a tágabb értelemben felfogott világűr környezetvédelméről sem. Az űrhulladék, eltávolodva a Föld körüli pályáktól, igen veszélyes lehet a Naprendszer égitesteire, és esetleg a Naprendszeren túli űrtevékenységre nézve is. Az űrhulladék problémája a kurrens világűrjognak csak egy részét képezi, de a space débris keltette rendszerzavarok megoldása más, nagyobb volumenű vagy hasonló természetű űrjogi problémák kapcsán is esetjogot, valamint követendő technikai, illetve szabályozási mintát szolgáltathat.

Restricted access

A tanulmány elemzést nyújt a környezetvédelmet érintő normák keletkezéséről. Ezek a normák nem feltétlenül csak jogi természetűek lehetnek. Másféle normák is hatást gyakorolhatnak a környezetvédelemre: jogi, politikai, erkölcsi, vallási, tudományos és egyéb szabályok. Minden humán környezetvédő aktus mögött ezen normák kapcsolatrendszere húzódik meg. Van, hogy a történeti tények előzik meg a jogalkotást, és van, hogy éppen fordítva. A tudományos normák is hatással lehetnek a jogi és egyéb, környezetvédelmi szabályok formálódására. A tanulmány tárgyalja a társadalmi autoregulációt, valamint az ökonormativitás látszatát. Bizonyításra kerül továbbá, hogy a fenntartható fejlődésnek szükségszerű velejárója a normatív fejlődés.

Restricted access

adolescence of a rising conceptual star. In: Redclift, G. (ed.): International Handbook of Environmental Sociology , 107–136. Fowler, M. (1999): Buddhism: Beliefs and Practices . Eastbourne: Sussex Academic

Restricted access

Buttel, F. H. (1987) New directions in environmental sociology. Annual Review of Sociology, 13 , 465-488. New directions in environmental sociology Annual Review of Sociology

Restricted access

122 2.12 Environmental sociology and questions of globalization 113 1.96 Armed forces in civil

Restricted access