Search Results

You are looking at 1 - 3 of 3 items for :

  • "enzalutamid" x
Clear All
Authors: Tibor Szarvas, Anita Csizmarik, Nikolett Nagy, Dávid Keresztes, Melinda Váradi, Zsófia Küronya, Péter Riesz and Péter Nyirády

Absztrakt:

A metasztatikus kasztrációrezisztens prosztatarák kezelésére az elmúlt években számos új, különböző hatásmechanizmusú gyógyszeres kezelés vált elérhetővé. Ez a fejlődés a terápiás döntéshozatalt egyre nehezebbé teszi. Az újabb kezelésekkel szemben is megfigyelhető az alapvonali, a szerzett és a keresztrezisztencia jelensége is. Ezért tehát az elsődleges terápia helyes megválasztása mellett, az azt követő vonalakban alkalmazott kezelések sorrendje és alkalmazásuk ideje is optimalizálásra szorul. Az újabb kezelésekkel kapcsolatos rezisztenciamechanizmusok egyre nagyobb mértékben válnak ismertté. Ezzel a terápiatervezés az eddigi empirikus – főleg a kipróbálásra építő – irányából egyre inkább a racionális – az adott daganat molekuláris sajátságait is figyelembe vevő –, személyre szabott kezelés irányába mozdul el. Ebben az összefoglaló közleményben ismertetjük azokat a rezisztenciamechanizmusokat, amelyek a metasztatikus kasztrációrezisztens prosztatarák kezelésében leggyakrabban használt három gyógyszerrel – docetaxel, abirateron és enzalutamid – kapcsolatosak. Többek között áttekintést nyújtunk a MDR- (multidrogrezisztens) fehérjéken keresztül megvalósuló, az androgénreceptor-, a Wnt-, a p53-szignálút, valamint a DNS hibajavító mechanizmusában részt vevő gének (mint például a BRCA és ATM) sérüléseivel összefüggésben kialakuló és a neuroendokrin differenciáció által kiváltott rezisztenciamechanizmusokról. Orv Hetil. 2020; 161(20): 813–820.

Open access
Authors: Zsófia Küronya, Krisztina Bíró, Fruzsina Gyergyay and Lajos Géczi

Absztrakt:

A metasztatikus kasztrációrezisztens prosztatadaganat kezelésében az elmúlt hat évben öt új hatóanyag került törzskönyvezésre. E szerek szekvenciális alkalmazásával ebben a továbbra is gyógyíthatatlan betegségben jelentős túlélést lehet elérni, jó életminőség mellett. Az elmúlt évtized kutatásainak köszönhetően, egyértelművé vált, hogy a betegség progressziójának középpontjában az androgénreceptor mediálta folyamatok állnak. Az androgénreceptort érintő hormonális mechanizmusok a betegség késői stádiumáig funkcióképesek maradhatnak. Ezeknek a mechanizmusoknak még pontosabb megismerése vezetett a nómenklatúra megváltoztatásához, az új endokrin terápiák bevezetéséhez. Az új terápiák során jelentkező primer, illetve szekunder rezisztencia hátterében álló androgénreceptor-mutációk identifikálása, remodellezése újabb, még hatékonyabb androgénreceptor-gátló kezelésekhez nyithat utat. A szerzők ismertetik az androgénreceptorszignál-tengely patofiziológiáját, receptoriális szinten bemutatják a már engedélyezett gyógyszereket, valamint felhívják a figyelmet a legígéretesebbnek tűnő fejlesztésekre is. Orv. Hetil., 2017, 158(2), 42–49.

Restricted access
Authors: Zsófia Küronya, Krisztina Bíró, Lajos Géczi and Anikó Maráz

Absztrakt:

A metasztatikus prosztatadaganat kezelése kórélettanilag két stádiumra osztható: hormonérzékeny és kasztrációrezisztens fázis. A hormonérzékeny szakasz kezelésében a mai napig Huggins 1966-ban Nobel-díjjal jutalmazott 1941. évi megfigyelésének van kulcsszerepe, miszerint a herék eltávolítása esetén a prosztatadaganat mérete csökken. Az androgéndeprivatio, azaz a tesztoszteronhiány előidézése jelenleg a metasztatikus prosztatacarcinoma bázisterápiája, a betegeknek életük végéig ebben a kezelésben kell részesülniük. Az elmúlt nyolc évben a docetaxel mellett további öt új hatóanyag került törzskönyvezésre metasztatikus kasztrációrezisztens prosztatadaganat kezelésére: sipuleucel-T, kabazitaxel, abirateron, enzalutamid, rádium-223. Ezen szerek szekvenciális alkalmazásával jelentős túlélésjavulást lehet elérni. Az új fejlesztések mellett fókuszba került a hormonérzékeny szakasz is, kiemelten a kedvezőtlenebb prognózisú, de novo áttétes betegek kezelése. Több vizsgálat igazolta az androgéndeprivatio mellett alkalmazott korai docetaxel, illetve abirateron kiváló hatékonyságát. A szerzők részletesen ismertetik a hormonérzékeny szakaszban paradigmaváltáshoz vezető klinikai vizsgálatok eredményeit, illetve felhívják a figyelmet a hazai gyakorlat nehézségeire. Orv Hetil. 2018; 159(41): 1664–1671.

Restricted access