Search Results

You are looking at 1 - 10 of 89 items for :

  • "epidemiológia" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Absztrakt:

Bevezetés: A humán papillomavírus (HPV) perzisztáló fertőzése a méhnyakrák és a cervicalis intraepithelialis neoplasia (CIN), valamint több más lokalizációjú daganat legfőbb okozója. A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy döntően a magas rizikójú HPV-típus lehet felelős ezeknek a daganatoknak és rákmegelőző állapotainak kialakulásáért. Azonban nincs információnk arról, hogy milyen a HPV-típusok gyakorisági eloszlása cervicalis intraepithelialis neoplasiákban, és milyen összefüggés van a HPV-gyakorisági eloszlás és a párhuzamosan végzett citológiai diagnózis között. Célkitűzés: Ebben a munkában új adatokat kívántunk szolgáltatni a HPV-vel összefüggő daganatos betegségek 2009–2015 közötti előfordulási gyakoriságáról és halálozási arányáról Magyarországon. Célunk volt vizsgálni a méhnyak citológiai diagnózisa és mellette egyidejűleg elvégzett HPV-tipizálás összefüggéseit, végül azt, hogy a HPV-ellenes vakcinák várhatóan milyen hatékonysággal képesek megelőzni a méhnyakrákot. Módszer: A HPV-vel összefüggő daganatok epidemiológiai adatai a Nemzeti Rákregiszterből származnak. A HPV-tipizálás Linear Array HPV Genotyping Test segítségével történt. Az egyidejűleg elvégzett méhnyak-citológiai vizsgálatot és HPV-tipizálást 2006 és 2016 között gyűjtött összesen 2048 mintán végeztük. Eredmények: Magyarországi epidemiológiai adataink szerint a szájüregi, oropharynx-gége és anogniális régiókat tekintve a leggyakoribb daganatos előfordulás férfiaknál a gégerák, nőknél a méhnyakrák. A fej-nyaki carcinomák előfordulási gyakorisága a 2009–2015 közötti időintervallumban férfiaknál nem változott, nőknél a nyelvgyöki laphámrákok incidenciája fokozatosan nőtt, a méhnyakrák előfordulási gyakorisága a 2011–2015 közötti időszakban szintén emelkedett. Meghatároztuk az egyszeres és egyidejű többszörös HPV-fertőzés klinikai jelentőségét, és vizsgáltuk a HPV-típusok gyakorisági eloszlását, valamint összefüggését a citológiai diagnózissal CIN-ben. Azt találtuk, hogy az IACR Working Group által a valószínűleg/esetleg carcinogen pHR-HPV csoportba sorolt vírusoknál a citológiai negativitás jóval magasabb (56% versus 47%), a HSIL-pozitivitás viszont jóval alacsonyabb volt (9,7% versus 17,9%), mint a HR-HPV csoportban. A többszörös vírusfertőzés a HPV-típusoktól függetlenül magas rákkockázatot jelent. A HPV16 nemzetközi közleményekből ismert előfordulási gyakorisága méhnyakrákban kétszerese annak, amit mi CIN-ben találtunk (60% versus 30%). A HPV18 carcinomában a második leggyakoribb, CIN-ben a kilencedik. A HR-HPV35 sokkal ritkább, a pHR-HPV53, a pHR-HPV66 és a pHR-HPV73 viszont gyakoribb CIN-ben, mint carcinomában. A HPV-ellenes védőoltások preventív hatását értékelve jelentős különbségeket találtunk akkor, ha az egyik betegcsoportban mintánként csak egy, a másikban egyszerre több HPV is elfordult. Következtetések: Nőknél a nyelvgyöki laphámrákok (CO1) incidenciája évről évre egyenletesen emelkedik, másrészt a méhnyakrák (C53) előfordulási gyakorisága 2011–2015-ben az előző évekhez viszonyítva szintén fokozatosan emelkedik. A 9-valens vakcina által lefedett HPV-típusok preventív hatása összesítve 80,3%. Ez az arány azonban magasabb is lehet annak következtében, hogy az egyes HPV-típusok transzformálóképessége nem azonos, így a rákban előforduló irodalmi HPV-gyakoriságokat figyelembe véve a 9-valens vagy a 2- és 4-valens vakcina preventív hatása elérheti a 93%-ot vagy a 73%-ot. Bár a nyolc pHR-HPV biológiailag kétségtelenül aktív, mégsem kell őket bevonni a populációszintű HPV-DNS alapú méhnyakrákszűrési programba. Orv Hetil. 2017; 158(31): 1213–1221.

Restricted access

A szennyvíz alapú epidemiológia jelentősége a COVID–19 járványban és azon túl

The importance of wastewater-based epidemiology in the COVID-19 pandemic and beyond

Scientia et Securitas
Authors: Tamás Pándics, Eszter Róka, Bernadett Khayer, Zoltán Kis, Luca Bella Kovács, Nóra Magyar, Tibor Málnási, Orsolya Oravecz, Bernadett Pályi, Eszter Schuler, and Márta Vargha

Összefoglaló. A szennyvízalapú epidemiológia módszere a jelenlegi világjárványban egyre inkább előtérbe kerül. Mivel a szennyvízhálózatot szinte mindenki használja, ezzel a módszerrel gyorsan és olcsón lehet reprezentatív egészségügyi információhoz jutni, az így keletkező adatok pedig támogatást és visszajelzést nyújthatnak a döntéshozatalban. A Nemzeti Népegészségügyi Központ 2020 júniusa óta működteti a COVID–19 előrejelző rendszert. A mintavételek hetente történnek Budapest három szennyvíztisztítójából, valamint a megyeszékhelyekről. A kapott adatok hazánkban is előrejelzik az esetszám alakulását, az eredmények gyors kommunikációja pedig lehetővé teszi a járványhelyzetre történő felkészülést. A szennyvízalapú epidemiológia alkalmazása a jövőben más területeken is megfontolandó hazánkban is.

Summary. Wastewater based epidemiology (WBE) is an emerging method in the current COVID-19 pandemic. Since almost everyone uses the sewerage system, wastewater is technically a composite sample representing the entire population of the area serviced by a wastewater plant. This community sample contains pathogens and compounds excreted by the human body through feces or urine, and can be used to obtain information on the health status of the community. It was successfully used previously for confirming the eradication of poliovirus and tracking legal and illegal drug consumption.

The etiological agent of COVID-19, the SARS-CoV-2 virus is an enveloped, single strand RNA coronavirus. Although it is a respiratory virus, it is also shed in feces both in symptomatic and asymptomatic infections. Wastewater therefore can be used to estimate outbreak trends and support outbreak management.

Wastewater monitoring efforts in Hungary started in June 2020, first in Budapest, then gradually extended to a national surveillance system. Weekly samples are collected in the three wastewater treatment plants servicing Budapest, and from every county seat. The analyzed 22 samples represent approximately 40 % of the population. Raw sewage samples are centrifuged to remove the debris and concentrated by membrane ultrafiltration. RNA is extracted from the concentrate and SARS-CoV-2 is quantified by RT-qPCR. Results are normalized to Enterococcus counts to correct for the bias of dilution from precipitation.

The first results in June reflected the decline of the first wave of the outbreak. During the summer, viral RNA concentrations were low, mainly below the limit of detection. The increase of RNA in the sewage preceded the resurge of cases by 2 weeks. Trends of viral concentration followed the same pattern as the number of infections in the second and third wave. SARS-CoV in sewage shows statistically significant association with the number of new cases in the following weeks, thus it can be used as an early warning system.

Results are communicated weekly to the governance board responsible for outbreak management, or more frequently in case of outstanding results or when it is necessary for decision support. Weekly information is also made available to the public. To inform the public, concentration categories (low, medium, elevated and high) were defined, representing orders of magnitude of the viral RNA concentration. Trends (increasing, stagnating or decreasing) are also indicated.

The establishment of a long-term wastewater surveillance system would provide an opportunity for early recognition of future emerging infections, tracking seasonal influenza, drug use or even the detection of certain bioterror attacks. It would be an important addition to maintaining the health and safety of the Hungarian population.

Open access

Kognitív epidemiológia – Az intelligenciaszint prospektív összefüggése a szomatikus és pszichiátriai betegségrizikóval

Cognitive epidemiology – the prospective relationship between intelligence and somatic/psychiatric disease risk

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Author: Ujma Przemyslaw Péter

A kognitív epidemiológia az intelligencia és az egészségi állapot összefüggésének tudo- mánya. A modern, sokszor több százezer fős, teljes populációkon végzett kognitív epide- miológiai vizsgálatok eredményei alapján a magasabb premorbid intelligencia gya- korlatilag valamennyi mentális betegség, illetve pszichiátriai probléma alacsonyabb kockázatával függ össze. A magasabb premorbid intelligencia a halálozás, a szív- és ér- rendszeri betegségek, a metabolikus betegségek, a rossz egészség-magatartás és számos kisebb népegészségügyi jelentőségű betegség előfordulásával is negatívan függ össze; a légzőszervi betegségekkel és a dohányzáshoz nem köthető daganatokkal azonban gyen- ge vagy hiányzik az összefüggés. A mentális betegségekkel való összefüggést nem, a szo- matikus betegségekkel és a mortalitással való összefüggést azonban részben mediálják a felnőttkori szocioökonómiai státusz mutatói. A speciális vizsgálati elrendezések – úgymint ikerkontroll-vizsgálatok, pszeudoexperimentális vizsgálatok, valamint a mendeli ran- domizáció módszerét használó molekuláris genetikai vizsgálatok – eredményei arra utal- nak, hogy az intelligencia és az egészség közötti kapcsolat jelentős részét genetikai ténye- zők közvetítik, de a szomatikus egészségre a magasabb intelligencia következményeként elérhető jobb szocioökonómiai státusz is szerény hatást gyakorol.

Cognitive epidemiology is the science of the relationship between intelligence and health. Modern studies of cognitive epidemiology, often with samples of several hundreds of thousands of individuals, have revealed that higher premorbid intelligence is associated with a lower risk of virtually all of mental illnesses and psychiatric problems. Higher premorbid intelligence is also associated negatively with the incidence of mortality, circulatory illness, metabolic illness, poor health behavior and many diseases of lower epidemiological significance, but its relationship to respiratory illness and non-smoking related cancers is weaker or non-existent. Indicators of adult socioeconomic status do not mediate the association between intelligence and mental illness, but they do partially mediate the relationship with somatic illness and mortality. Studies with special designs -twin control studies, pseudo-experimental studies and molecular genetic studies using Mendelian randomization – suggest that the relationship between intelligence and health is heavily mediated by genetic factors, but somatic health may be modestly but causally improved by better social status as a consequence of higher intelligence.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: László Gulácsi, Adrienne Kertész, Irén Kopcsóné Németh, János Banai, Endre Ludwig, Gyula Prinz, Péter Reményi, Bálint Strbák, Edit Zsoldiné Urbán, Petra Baji, Márta Péntek, and Valentin Brodszky

Bevezetés: A Clostridium difficile az antibiotikum-használattal összefüggő hasmenések 25%-át okozza. A Clostridium difficile-fertőzés prioritásként kezelt népegészségügyi probléma valamennyi országban. A fertőzés epidemiológiájáról, betegségterhéről viszonylag kevés szakirodalmi adat áll rendelkezésre. Célkitűzés: A Clostridium difficile-fertőzés epidemiológiájának, ezen belül szezonalitásának és az egymást követő fertőzések rizikójának, valamint betegségterhének és terápiájának áttekintése. Módszer: A nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintése a MEDLINE adatbázisban a PubMed-en keresztül, 2012. március 20-ával bezárólag. Eredmények: A nosocomialis Clostridium difficile-fertőzés incidenciája 4,1/10 000 ápolási nap. A fertőzés szezonalitásának kérdése felmerült, de nem bizonyított. A betegek 20%-ában fordul elő rekurrencia metronidazol- vagy vankomicinterápia után, minden egyes rekurrencia után a következő rekurrencia rizikója növekvő. A CDI költsége hazánkban 130–500 ezer Ft/kórházi eset. Következtetések: A Clostridium difficile-fertőzés népegészségügyi súlya és betegségterhe jelentős. Hazánkban a rendelkezésre álló adatok korlátozottak, mind az epidemiológia, mind az egészség-gazdaságtan terén további kutatások szükségesek. Orv. Hetil., 2013, 154, 1188–1193.

Restricted access
Magyar Onkológia
Authors: Gábor Rubovszky, Nóra Udvarhelyi, Zsolt Horváth, István Láng, and Miklós Kásler

Az emlő karcinómája az egyik leggyakoribb női daganat. Ezek között a mintegy 15%-ban előforduló, sem ösztrogénreceptort, sem progeszteronreceptort nem expresszáló és HER2-pozitivitást sem mutató eseteket háromszorosan vagy tripla-negatív karcinómáknak (triple-negative breast cancer, TNBC) nevezzük. A betegség kedvezőtlen kórlefolyása, valamint elfogadott célzott kezelés hiánya az elmúlt években intenzív kutatás tárgyává tette e betegségcsoportot. A jelen tanulmányban a PubMed-ben 2007. januártól 2009. júniusig publikált közlemények között az emlődaganat és tripla-negatív kulcsszavakon túl, az epidemiológia, patológia, génprofil, prediktív, prognosztikus, terápia és összefoglaló kulcsszavakkal kikeresett közleményeket és a kapcsolódó releváns publikációk eredményeit foglaltuk össze. A TNBC esetén ismert tény, hogy fiatalabb életkorban jelentkezik és gyakoribb a szegényebb fekete vagy hispano-amerikai nőknél, az viszont újdonság, hogy kialakulásában szerepet játszhatnak hormonális tényezők és az elhízás is. A TNBC nem egységes betegség, mert mind hisztomorfológiailag, mind immunhisztokémiai vizsgálatokkal további alcsoportok különíthetőek el. A tripla-negatív tumorok között gyakrabban észlelhető örökletes BRCA1-mutáció vagy szerzett mutáció nélküli BRCA-diszfunkció. A nagyfokú hasonlóság miatt a korábbi években a tripla-negatív daganatokat sokan azonosították a génexpressziós profil alapján meghatározható ún. bazális-szerű tumorokkal, de ez a megfeleltetés ma már nem állja meg a helyét. Több nagy tanulmány igazolta, hogy a tripla-negativitás önmagában kedvezőtlen prognosztikus faktor, bár ismert, hogy a TNBC esetek kb. 10%-a kedvező prognózisú. Elfogadott célzott kezelés hiányában a szisztémás kezelés tekintetében csak a kemoterápia az, ami jelenleg rendelkezésre áll. A kísérleti fázisban lévő célzottan ható vegyületek közül a PARP1-inhibitorok érdemelnek különös figyelemet, mely vegyületek a DNS-javító apparátus hibás működését használják ki. Magyar Onkológia 54: 325–335, 2010

Restricted access

Absztrakt:

A humán cytomegalovirus az emberiség 40–100%-ában infekciót okozó DNS-vírus, mely a primer fertőzést követően élethosszig tartó latens formában perzisztál a szervezetben. Valószínű, hogy a megfelelő specifikus immunválaszkészséggel rendelkező személyek szervezete is kölcsönhatásba kerül a jelen lévő vírussal, klinikailag jelentős problémák azonban elsősorban sérült immunitású egyénekben jelentkeznek. Főként a T-sejtes immunválasz károsodása következtében vírusreaktiváció, illetve szervkárosodást okozó cytomegalovirusbetegség léphet fel. A legsúlyosabban érintettek az AIDS-stádiumban lévő HIV-fertőzöttek, valamint a szerv- és őssejt-transzplantációval kezelt betegek. Az egyes csoportokban fontos felmérni a kimutatható kockázati tényezőket, ugyanis a cytomegalovirusreaktiváció és -betegség közvetlen és közvetett módon veszélyezteti az érintettek életműködéseit és túlélését. A vírus reaktiválódásának és szöveti hatásának kimutatására hagyományos és molekuláris biológiai, valamint szövettani módszerek állnak rendelkezésre. Az érintett betegcsoportok korszerű ellátása során fontos a cytomegalovirusinfekció aktuális kockázatának megfelelő értékelése és ennek megfelelő antivirális stratégia kialakítása.Orv Hetil. 2019; 160(3): 83–92.

Restricted access

Absztrakt:

A „diabeteses láb” mint multifaktoriális megbetegedés hátterében a neuropathia, infekció, csont- és lágyrész-eltérések mellett a legutóbbi évek epidemiológiai adatai alapján az alsó végtagi ischaemia szerepe egyre inkább hangsúlyossá válik. Cukorbetegségben az alsó végtagi ütőérszűkület rendkívüli mértékben fokozza az alsó végtagi fekélyképződés, valamint a minor és major amputáció kockázatát. A diabetesre jellemző klinikai megjelenés miatt az alsó végtagi ütőérszűkület felismerésére a hagyományos diagnosztikus eljárások korlátozottan alkalmazhatók. A hatékony diagnosztika alapfeltétele olyan vascularis központok elérhetősége, amelyek a szakmai ismeretek és rendelkezésre álló diagnosztikus eszközök segítségével alkalmasak a cukorbetegcsoportban az érbetegség időben történő detektálására. Az ischaemiás kórokra visszavezethető diabeteses láb kezelése során a hatékony gyógyszeres kezelés mellett az érátjárhatóság helyreállításának kiemelt fontosságot tulajdonítanak. Az érsebészeti és intervenciós radiológiai beavatkozások sikeresen előzhetik meg a végtagvesztést. Népegészségügyi érdek, hogy kiemelt vascularis centrumok alakuljanak, ahol az angiológusok, érsebészek, intervenciós radiológusok csoportjai a társszakmákkal együttműködve lehetnek képesek multidiszciplináris módon az érbetegségek magas szintű szakmai ellátására. Orv. Hetil., 2017, 158(6), 203–211.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Botond Lakatos, Helga Szabó, Katalin Csordás, Gábor Tatai, Radka Nikolova, Judit Csomor, Péter Reményi, Tamás Masszi, István Vályi-Nagy, and János Sinkó

perspectives. [Aktualitások a sérült immunitású betegek cytomegalovirusinfekcióinak ellátásában. I. Epidemiológia és klinikai szempontok.] Orv Hetil. 2019; 160: 83–92. [Hungarian

Restricted access

A diabeteses polyneuropathia okozta epidemiológiai és egészségbiztosítási betegségteher elemzése egészségbiztosítási adatok alapján

Assessing the epidemiological disease burden and health insurance treatment cost of diabetic polyneuropathy based on health insurance claims data

Orvosi Hetilap
Authors: Tímea Csákvári, Diána Elmer, Noémi Németh, Zsuzsanna Kívés, István Wittmann, József Janszky, and Imre Boncz

diabetic foot disease. Epidemiology, difficulties of diagnosis, options for prevention and revascularization. [A diabeteses láb ischaemiás eredete. Epidemiológia, a diagnózis nehézségei, prevenciós és

Open access

mediális combnyaktöröttek ellátását követő 3 évben.] Magyar Epidemiológia, 2006, 3 (1), 29–39. [Hungarian] 50 Cserháti, P., Laczkó, T., Flóris, I., et al

Restricted access