Search Results

You are looking at 1 - 10 of 12 items for :

  • "epidemiológiai vizsgálat" x
  • All content x
Clear All

Absztrakt:

Bevezetés: A világon több mint 1 milliárd ember, ebből Magyarországon a 2011. évi népszámlálás alapján 500 000 ember él valamilyen fogyatékkal. Ezek az emberek veszélyeztetett csoportba tartoznak fogászati szempontból is, hiszen a funkcióveszteség következményeként a szájhigiéniás rutin és rendszeres fogorvosi kontroll nehezített. 2015 őszén a Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet által közösen működtetett fogorvosi rendelő került átadásra, hogy a rehabilitáció alatt állók szájhigiéniás felmérése, dentális és szájhigiéniás rehabilitációja is megtörténjen. Célkitűzés:aCélkitűzés: 608, rehabilitációs kezelés alatt álló beteg fogászati állapotának felmérése és sztomatoonkológiai szűrése, valamint szükség esetén kezelése történt meg. Ezáltal átfogó képet kapunk a rehabilitációra szoruló, fogyatékossággal élő betegek szájüregi állapotáról. Módszer:aMódszer: A fogorvosi klinikai vizsgálat WHO-ajánlás alapján történt: a DMF-T-számot, a fogászati ellátottságot, a szájnyálkahártyán látható elváltozásokat mértük fel. A 20 kérdésből álló kérdőív segítségével a szájhigiéniás rutinról, a fogorvoshoz járás gyakoriságáról, az étkezési szokásokról, a káros szenvedélyekről és a szociális háttérről nyertünk adatokat. Eredmények:aEredmények: Az ellátottság csupán alacsony szintjét figyelhetjük meg. A hiányzó fogak száma magas, viszont a fogazat pótoltsága alacsony. A DMF-T-szám 20,5, ebből a D-T = 2,6, M-T = 11,2, F-T = 6,7. A páciensek fogászati és szájnyálkahártya-elváltozások okozta panaszai minimálisak az általános fogászati állapotukhoz képest, nagy részük nem észlelt fogfájást az előző 12 hónapban. Az utolsó fogorvosi vizsgálat időpontja a betegek többségénél meghaladja a 12 hónapot. Következtetések:aKövetkeztetések: A fogyatékkal élő betegek szájhigiéniás állapota rossz, ennek oka, hogy fogászati terápiájuk, gondozásuk a mindennapi gyakorlatban nem megoldott. Orv Hetil. 2018; 159(52): 2202–2206.

Open access

Az albuminuria mértéke az endotheldiszfunkció és így a cardiovascularis kockázat becslésére is alkalmas érzékeny paraméter. Több, nagy esetszámú epidemiológiai vizsgálat igazolta, hogy a vizelettel ürített fehérje mennyisége magasabb diabetes és hypertonia fennállása esetén. Az albuminuria vizsgálata még nem eléggé elterjedt a magyar háziorvosi gyakorlatban. A szerzők előzetes vizsgálatukkal megerősítették a microalbuminuria gyakoribb előfordulását kóros lipidértékekkel rendelkező hypertoniás és nagyobb haskörfogatú betegeiknél, amely főleg nőknél volt látványosabb. Az alkalmazott és bemutatott egyszerű szűrővizsgálat beépíthető a háziorvosok cardiovascularis gondozási protokolljába.

Restricted access

Szabolcs-Szatmar-Bereg county. [A szívinfarktus incidenciája Magyarországon. Epidemiológiai vizsgálat Budapest öt kerületében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.] Orv. Hetil., 2013, 154 (28), 1106

Open access

Célok: A szerzők összefoglalják a 40 évvel ezelőtt befejeződött Infarktus Regiszter vizsgálat legfontosabb eredményeit. Az eredmények közlését az teszi indokolttá, hogy azok az internetes irodalomkutatás során nem hozzáférhetőek, és az elmúlt 40 évben Magyarországon ezen a területen epidemiológiai vizsgálat nem történt. Eredmények: A dél-pesti terület közel 400 000 főt számláló lakosságában – a 20 év feletti lakosok körében – a myocardialis infarctus incidenciája a férfiaknál 50,9/10 000, a nőknél 23,7/10 000 volt. Az infarktusos férfi betegek 56,2%-a, a nők 60,7%-a az első évben meghalt. Az 1 éven belüli halálozás kétharmada az első 24 órában fordult elő, és ezen halálesetek 85%-a a prehospitális időszakban következett be. Az infarktusos betegek 6%-a került a kórházi kezelés során coronariaőrzőbe. Következtetések: Az Infarktus Regiszter adatai alapján vezették be az infarktusos betegek Intenzív Betegellátási Rendszerét, amely lakossági szinten is mérhető módon csökkentette a 28 napon belüli halálozást. A szerzők hangsúlyozzák, hogy az elmúlt évtizedekben alapvetően megváltozott a myocardialis infarctus diagnózisa és optimális ellátása, ezért a szerzők ismételten szükségesnek tartják epidemiológiai módszerek alkalmazásával a myocardialis infarctus gyakoriságának és az ellátás jellemzőinek tanulmányozását. Orv. Hetil., 2011, 152, 793–796.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Dénes Páll, Mária Juhász, Éva Katona, Szabolcs Lengyel, Éva Komonyi, Béla Fülesdi, and György Paragh

A serdülőkori hypertonia prevalenciája növekszik. A hazai epidemiológiai vizsgálat 2,5%-os, míg a legújabb nemzetközi eredmény 4,5%-os gyakoriságot jelez. A jelenleg elérhető európai ajánlás a diagnózis felállításához ismételt eseti méréseket tart szükségesnek, nem követeli meg az ambuláns vérnyomás-monitorozás elvégzését. Az elmúlt években a serdülőkori ambuláns vérnyomás-monitorozással kapcsolatosan számos adat látott napvilágot. Bizonyított, hogy eredményei jobban korrelálnak a célszervkárosodásokkal, mint az eseti mérések. Az ismételt mérések alapján hypertoniásnak minősített fiatalok 21–47%-ánál a 24 órás monitorozás normotoniát bizonyított, vagyis fehérköpeny-hypertonia igazolható. Szintén e módszerrel lehetséges a maszkírozott hypertonia felismerése, amelynek gyakorisága 7–11%-ra tehető. Szekunder hypertonia gyanúja esetén is hasznos adatokat nyerhetünk. Az új európai konszenzus megjelenéséig is célszerű serdülőkorban szélesebb körben élni az ambuláns vérnyomás-monitorozás nyújtotta lehetőségekkel, fontos az eseti mérések alapján felállított diagnózis megerősítése. Fehérköpeny-, illetve maszkírozott hypertonia gyanúja, célszervkárosodás igazolódása, valamint terápiarezisztens hypertonia esetén is feltétlen ajánlott az elvégzése. Serdülőkorban vérnyomáscsökkentő gyógyszeres kezelés indítása előtt a szerzők mindenképpen szükségesnek tartják az ambuláns vérnyomás-monitorozás elvégzését.

Restricted access

Absztrakt:

Az immun- és endokrin rendszer közötti szoros kapcsolatot számos kísérleti és klinikai adat igazolja. Alig rendelkezünk azonban olyan átfogó epidemiológiai vizsgálat eredményével, mely az endokrinológiai szövődmények megjelenését vizsgálja primer immundeficientiában. Az immundeficientia-szindróma és az autoimmun megbetegedések kialakulása közötti szoros kapcsolat jól ismert. Az endokrin rendszer eltéréseit a leggyakrabban az immundiszreguláció és az autoimmunitás folyamata okozza, így APECED- (autoimmun polyendocrinopathia, candidiasis, ectodermalis dystrophia) és IPEX- (immundiszreguláció, polyendocrinopathia, enteropathia, X-hez kötött) szindrómában is. Ezen kórképekben az autoreaktív T-sejtek által mediált immunológiai destruktív folyamat idézi elő a hormontermelő szervek többszörös károsodását, így a pajzsmirigy-, mellékpajzsmirigy-, mellékvesekéreg- és endogénhasnyálmirigy-elégtelenséget. A primer immundeficientia egyes formáiban, például a Di George-szindrómában is, az endokrin szervek érintettségét elsődlegesen a kórkép hátterében igazolt genetikai eltérés okozza, az autoimmun folyamat szerepe azonban itt is igazolt. A szerző áttekinti a primer immundeficientiához társuló endokrinológiai szövődményeket és a lehetséges patomechanizmust APECED-, IPEX-szindrómában, Di George-szindrómában és ataxia teleangiectasiában. Orv Hetil. 2018; 159(49): 2065–2072.

Open access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: János Csorba, Edit Szélesné Ferencz, Marianna Solymossy, Marianna Vados, Eszter Páli, and Edit Nagy

., Evans, E., Weatherall, R. (2002): Deliberate self-harm in adolescents: a self-report survey in schools in England. Br. Med. J., 325:1207–1211. Kopp M., Pikó B. (2001): Magatartás-epidemiológiai vizsgálat: A depressziós tünet

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Mária Posgay, Mihály János Varró, Renáta Szentmihályi, and Zsolt Lang

A szerzők korábban beszámoltak egyrészt a Nyergesújfalun, az azbesztcementgyár környezetében, másrészt az iparral jóval kevésbé terhelt Komáromban élő felnőtt lakosság körében végzett, alapvetően légzőszervi, standardizált kérdőíves keresztmetszeti epidemiológiai vizsgálat eredményeiről. Nyergesújfalun (a továbbiakban is: az azbeszttel foglalkozásilag nem exponáltak között) a légzőszervi tünetek, egyéb betegségek és daganatok nem voltak szignifikánsan gyakoribbak az azbesztcementgyár sem 500 m-es, sem 1 km-es körzetén belül az azon kívül élőkhöz viszonyítva, nyers összehasonlítás és logisztikus regressziós modellek szerint. A két várost összehasonlítva megállapítható, hogy krónikus aspecifikus (obstruktív) légzőszervi betegségre (KALB) jellemző tünetek Nyergesújfalun körülbelül másfélszer-két és félszer nagyobb eséllyel fordultak elő (p < 0,001), mint Komáromban. Az ezekkel összefüggő kockázati tényezők közül is több szignifikánsan gyakoribb volt Nyergesújfalun, mint Komáromban. A szerzők ezután a két város logisztikus regressziós modelljeiben alkalmazott korrekciós tényezőket csoportonként összevonták, és az összehasonlítást az összevont korrekciós tényezők alkalmazásával is elvégezték. A legtöbb KALB-tünet esélye ez esetben is szignifikánsan nagyobb volt Nyergesújfalun, mint Komáromban. Mindezekből következik, hogy a környezeti azbesztexpozíció szerepe továbbra sem zárható ki a foglalkozásilag azbeszttel nem exponáltak KALB-tüneteinek kialakulásában. (Megjegyzendő, hogy ez a tanulmány is támogatja a nem, kor, dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás, foglalkozási expozícó, a penészes lakás és az öröklődés etiológiai szerepét a vizsgált végpontok esetében.) Analitikus vizsgálatok igénye felvethető annak tisztázására, hogy mekkora és különbözik-e a két város levegőjében az aktuális azbesztrost-koncentráció (ez utalhat a korábbi koncentrációk alakulására), illetve hogy mekkora és különbözik-e a két városban vett autopsziás tüdőmintákban az akkumulálódott azbesztrost-koncentráció. Főként e kérdések tisztázása esetén átgondolandó, hogy javasolt-e döntéshozói szinten, akár most is, megfelelő intervenció. Ezenfelül, az azonosított egyéb kockázati tényezők eliminálása egészségnevelési lépéseket sürget.

Restricted access

of myocardial infarction in Hungary. Population study in five districts of Budapest and Szabolcs-Szatmár-Bereg county. [A szívinfarktus incidenciája Magyarországon. Epidemiológiai vizsgálat Budapest öt

Open access

.: Incidence of myocardial infarction in Hungary. Population study in five districts of Budapest and Szabolcs-Szatmar-Bereg county. [A szívinfarktus incidenciája Magyarországon. Epidemiológiai vizsgálat Budapest öt kerületében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Restricted access