Search Results

You are looking at 1 - 10 of 383 items for :

  • "epidemiological study" x
  • All content x
Clear All
Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry
Authors: S. Almeida, M. Freitas, C. Repolho, I. Dionísio, H. Dung, C. Pio, C. Alves, A. Caseiro, and A. Pacheco

Abstract  

Recent health studies evidence that epidemiological studies must be combined with accurate analyses of the physico-chemical properties of the particles in order to determine the effects of atmospheric aerosols on human health. The project “Atmospheric Aerosol Impacts on Human Health” focuses on the chemical characterization of PM2.5 aerosols with the aim to analyze the health risks associated with exposure to aerosols and understand how their chemical composition contributes to the toxicity and human health problems traditionally associated with fine particles. During one year, PM2.5 was collected daily, with a Partisol sampler, in the centre of Lisbon. The aerosols were analyzed by Neutron Activation Analysis and Ion Chromatography in order to determine their chemical composition. In parallel the clinical situation of students from the schools situated around the sampler was followed. The incidence of asthma and rhinitis episodes was registered. Results showed that students were exposed to PM2.5 concentrations that exceed the World Health Organization recommended levels. A marked sea influence in the aerosol characteristics was identified by the use of air masses trajectories and by the concentrations of chloride, sodium and magnesium.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Mária Posgay, Mihály János Varró, Renáta Szentmihályi, and Zsolt Lang

27 36 Posgay, M.: Epidemiological study in the surrounding of an asbestos factory. Centr. Eur. J. Occ. Environ. Med., 1999, 5 , 332

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Magda Antal, Lajos Biró, Andrea Regöly-Mérei, Katalin Nagy, Györgyi Arató, Csaba Szabó, Éva Martos, and Szabolcs Péter

23 30 CIOMS: Ethics and epidemiology; International Guidelines for Ethical Review of Epidemiological Studies, Geneva, 1991, 14–69, 7–23. Az

Restricted access

Vita tárgyát képezi, vajon a szubklinikus hypothyreosis káros hatást fejt-e ki a cardiovascularis rendszerre, amelynek a következménye megnövekedett morbiditás és mortalitás. Ennek a tisztázására számos epidemiológiai vizsgálatot végeztek, mégis ez idáig ezek nem adtak egyértelmű választ. A vizsgálatok kiértékelését számos zavaró körülmény befolyásolja, márpedig ezeket tekintetbe kell venni. A szerzők a TSH-vizsgálat végzésekor életkor-specifikus referenciatartomány meghatározását ajánlják, mivel az életkor előrehaladtával a TSH-szint magasabb érték felé tolódik el. Így elkerülhető lenne kissé emelkedett TSH-szintű idősebb betegek helytelen besorolása a szubklinikus hypothyreosisos csoportba. Újabb vizsgálatok arra utalnak, hogy szubklinikus hypothyreosisban a cardiovascularis betegség kockázata elsősorban a 65 életévnél fiatalabbakon növekszik meg. Ezt a lehetőséget is tekintetbe véve, a jövőben jól tervezett, prospektív, randomizált vizsgálatok elvégzése szükséges, amelyekben tekintetbe veszik a betegek életkorát, a vascularis eseményeket pedig elsődleges végpontnak tekintik. Remélhetőleg ezek megadják majd a választ arra a kérdésre is, vajon a tiroxinnal végzett korai szubsztitúciós kezelés megakadályozhatja-e ezen betegekben az ischaemiás szívbetegség kifejlődését. Orv. Hetil., 2010, 37, 1488–1494.

Restricted access

Summary  

Trace elements were determined in 27 brands of nail polish using INAA so as to estimate the impact of nail polish remainders when using (finger, toe) nail clippings as a bioindicator for epidemiological studies. Fe was found to be present up to almost 1.7% in one brand. No unambiguous correlation between trace elements and color was established, though transparent polish has the lowest trace element concentrations. An estimate of the maximum effect (no removal of the paint) indicates that over-estimates of some trace element levels in nail with more than 200.000% may occur. This study showed that if nail clippings will be used to study trace elements, very high demands have to be set to the efficiency and selectivity of the cleaning procedure.

Restricted access

Az epidemiológiai elemzések egyik fontos feladata az egészség megőrzését támogató védőfaktoroknak a felkutatása. Ilyen protektív tényező a vallás, amely az egészségi állapot mindhárom – testi, lelki és szociális – dimenziójára kihat, többek között hosszabb élettartammal, jobb egészségiállapot-mutatókkal és életminőséggel, kevesebb szorongással, depresszióval és öngyilkossággal, hatékonyabb megküzdési stratégiákkal hozható kapcsolatba a vallásosság. Serdülők egészségével kapcsolatban ma még kevés vizsgálat áll rendelkezésre. Célkitűzés: Kutatásunk célja, hogy a serdülők körében vizsgálja vallásosságuk, valamint pszichikai egészségük összefüggéseit. A vallásosság esetében egyaránt bevontuk a vallási hovatartozás, a vallásosság szubjektív mértéke, valamint a vallásgyakorlás aktivitási mutatóit, míg az egészségiállapot-mutatók között szerepelt a depressziós tünetegyüttes gyakorisága, az élettel való elégedettség és a saját egészség megítélése. Módszer: Kérdőíves adatfelvételünk során 881 szegedi középiskolást kérdeztünk meg (életkoruk 14–20 év, átlag: 16,6 év, szórás: 1,3 év, a minta 44,6%-a lány). A függő változóként szereplő egészségiállapot-mutatók és a független változóként alkalmazott vallásosságváltozók közötti összefüggéseket a logisztikus regresszió segítségével kiszámolt esélyhányadosok igazolták. Eredmények: Adataink azt mutatják, hogy a depressziós tünetek gyakoriságára hat legkevésbé a fiatalok vallásossága, míg az egészségüket jobbnak ítélték, és életükkel is elégedettebbek azok, akik vallásosként határozzák meg magukat, illetve ténylegesen el is járnak vallási közösségekbe. A lányok nagyobb mértékben tartoznak felekezethez, és az élettel való elégedettségükre, valamint az egészségük önértékelésére is jelentősebben kihat vallásosságuk. Következtetések: A vallásosság a serdülők körében is meghatározó a fiatalok pszichikai egészségére a depresszió kivételével. További vizsgálatok szükségesek a serdülők egészségi állapotára ható védőfaktorok elemzéséhez.

Open access

Bevezetés: A serdülőkor a káros szenvedélyt okozó szerek kipróbálásának időszaka. A prevencióhoz segítséget nyújthat a fiatalok motivációinak ismerete. Célkitűzés: A szerzők középiskolás fiatalok dohányzással és alkoholfogyasztással kapcsolatos motivációinak vizsgálatát tűzték ki célul. Módszer: Kérdőíves adatfelvételre Debrecenben négy középiskola tanulóinak bevonásával került sor (n = 501; életkor: 14–22 év között; átlagéletkor 16,4 év; 34% fiú és 66% lány). A leíró statisztikán túl logisztikus regresszióelemzéssel állapították meg a szerfogyasztás és a motivációk közötti összefüggéseket jelző esélyhányadosokat. Eredmények: Nemenként alig, szerfogyasztási státus szerint viszont jelentős különbségek voltak a motivációs struktúrában. Az alkoholfogyasztás esetében a társas motiváció bizonyult prediktornak. A cigaretta esetében azonban nemcsak a társas hatások szerepe igazolódott, hanem az unaloműzés és az érzelmi reguláció (coping) jelentősége is. Következtetések: Az eredmények azt sugallják, hogy a fiatalok társas környezetben, kortársaik hatására kezdenek el cigarettázni és alkoholt fogyasztani. A prevenciós stratégiáknak ezért elsősorban a szociális készségek fejlesztésére kell épülniük. Orv. Hetil., 2014, 155(3), 100–105.

Open access

Abstract  

In 2006, elementary schools of inner-city Lisbon, Portugal were given questionnaires to identify respiratory problems. In 1,175 children aged 5–10 years, 27.7% reported rhinitis, 2.5% reported hay fever and 25.9% reported asthma symptoms. April and August were the months with higher incidence of rhinitis, with a considerable difference nonetheless (10.5% and 2.3%, respectively.). The former trends are addressed here by using meteorological data, PM2.5, and its elemental speciation. Mann-Whitney U-tests were applied to the data sets. Significantly higher values were found for humidity, K+, NH4 +, Sb and Zn in April, and for temperature, Cl, Mg2+ and Na+ in August. Commuter and heavy-duty traffic may contribute to rhinitis episodes.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: A világon több mint 1 milliárd ember, ebből Magyarországon a 2011. évi népszámlálás alapján 500 000 ember él valamilyen fogyatékkal. Ezek az emberek veszélyeztetett csoportba tartoznak fogászati szempontból is, hiszen a funkcióveszteség következményeként a szájhigiéniás rutin és rendszeres fogorvosi kontroll nehezített. 2015 őszén a Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet által közösen működtetett fogorvosi rendelő került átadásra, hogy a rehabilitáció alatt állók szájhigiéniás felmérése, dentális és szájhigiéniás rehabilitációja is megtörténjen. Célkitűzés:aCélkitűzés: 608, rehabilitációs kezelés alatt álló beteg fogászati állapotának felmérése és sztomatoonkológiai szűrése, valamint szükség esetén kezelése történt meg. Ezáltal átfogó képet kapunk a rehabilitációra szoruló, fogyatékossággal élő betegek szájüregi állapotáról. Módszer:aMódszer: A fogorvosi klinikai vizsgálat WHO-ajánlás alapján történt: a DMF-T-számot, a fogászati ellátottságot, a szájnyálkahártyán látható elváltozásokat mértük fel. A 20 kérdésből álló kérdőív segítségével a szájhigiéniás rutinról, a fogorvoshoz járás gyakoriságáról, az étkezési szokásokról, a káros szenvedélyekről és a szociális háttérről nyertünk adatokat. Eredmények:aEredmények: Az ellátottság csupán alacsony szintjét figyelhetjük meg. A hiányzó fogak száma magas, viszont a fogazat pótoltsága alacsony. A DMF-T-szám 20,5, ebből a D-T = 2,6, M-T = 11,2, F-T = 6,7. A páciensek fogászati és szájnyálkahártya-elváltozások okozta panaszai minimálisak az általános fogászati állapotukhoz képest, nagy részük nem észlelt fogfájást az előző 12 hónapban. Az utolsó fogorvosi vizsgálat időpontja a betegek többségénél meghaladja a 12 hónapot. Következtetések:aKövetkeztetések: A fogyatékkal élő betegek szájhigiéniás állapota rossz, ennek oka, hogy fogászati terápiájuk, gondozásuk a mindennapi gyakorlatban nem megoldott. Orv Hetil. 2018; 159(52): 2202–2206.

Open access
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: János Csorba, Beáta Ficsor, Ágnes Horváth, Edit Nagy, Adrienn Bóna, Zsuzsa Sörfőző, Péter Steiner, Éva Harkány, and Zsuzsa Babrik

–38 Shepherd, M., Oppenheim, A. N., Mitchell, S. (1965): Childhood behavior disorders and the child-guidance clinic: an epidemiological study. J. Child Psychol. Psychiat., 7: 39–52. Spaner, D., Bland, R. C., Newman, S. C. (1994

Restricted access