Search Results

You are looking at 1 - 10 of 36 items for :

  • "eredményesség" x
  • All content x
Clear All

. (2015) Az eredményesség dimenziói és háttértényezői intézményi szemmel. In: Szemerszki M. (ed.) Eredményesség az oktatásban. Dimenziók és megközelítések . Budapest, OFI. pp. 92

Open access

Absztrakt:

Világ- és Európa-szerte számos formában és szinten jelenik meg a prevenciós tevékenység, de annak egységes fogalomrendszere, tudományos bázisa nem kellőképpen kidolgozott, nincsenek egyértelmű elvárások azzal kapcsolatban sem, hogy a prevenciós szakembereknek milyen képzettséggel, milyen tudományos megalapozottsággal kell rendelkezniük. Az elmúlt 15 évben számos kezdeményezés fogalmazódott meg annak érdekében, hogy a prevenciós tevékenység szakmai megalapozottsága erősödjön, hogy a minőségi kritériumok váljanak ezen tevékenység szerves részévé, s hogy a szakterület nyerje el méltó helyét az alkalmazott tudományok körében. A tanulmány néhány olyan – elsősorban a drogprevenvenció területén jelentkező – kezdeményezés rövid bemutatását célozza, melyek az elmúlt években egyre erőteljesebben jelentkeznek és azzal az ígérettel kecsegtetnek, hogy ezen a területen is megjelenik egy feszes, tudományos igényű gondolkodás, melynek eredményei a gyakorlati tevékenységben is tetten érhetővé válnak.

Open access

Absztrakt:

A hallgatói bizalom nemcsak az individuumszintű hallgatói jóllét egyik erős tartópillére, hanem – mivel a bizalom és a megbízható magatartás szoros összefüggésben áll egymással – jelentős társadalmi tény, s egyben előrejelzés a következő felnőtt állampolgári generáció társadalmi magatartására vonatkozólag. Tanulmányunkban egyrészt azt vizsgáljuk, hogy milyen törésvonalak mentén rendeződik el a bizalom napjaink hallgatótársadalmában, milyen hatással van a felsőoktatási hallgatók teljesítményére, milyen forrásból ered, valamint arra keressük a választ, hogy a lemorzsolódásban milyen szerepe lehet a bizalomvesztésnek. Három adatbázis adatait elemeztük Magyar Ifjúság 2016, A hallgatói eredményességre gyakorolt intézményi hatás (IESA 2015) és a Lemorzsolódottak (Depart 2018). Az elemzés során azt tapasztaltuk, hogy az országos hallgatói adatok szerint a közintézményekbe vetett bizalom szintje a szülői iskolázottsággal meghatározott státus mentén jelentős eltéréseket mutat, az egyenlőtlenségeket tovább színezik a vallásosság szerinti különbségek. A kelet-magyarországi intézmények hallgatói között azonban egyenletesen magas a bizalmatlanok aránya. A felsőoktatási tanulmányi kudarcot szenvedők bizalomszintje alacsony, a lemorzsolódottak a bizalom megroppanásával magyarázzák tanulmányaik félbehagyását. Noha a nevelési-oktatási hatékonyság alapfeltétele lenne a szereppartnerek közötti bizalomteljes kapcsolat, a tömegessé, majd üzletiessé vált felsőoktatásban a hallgatók domináns élménye az oktatói odafigyelés nélkülözése és a személytelenség.

Open access

Az arteriaanonyma-stenosisok kezelésében az intervenciós radiológia (ballonkatéteres tágítás, illetve stentbeültetés) beavatkozásai kerültek túlsúlyba a sebészi terápia helyett. A szerzők az anonymaszűkületek kezelése során nyert tapasztalataikat mutatják be az olvasóközönségnek. A nemzetközi irodalomban fellelhető két legnagyobb esetszámú retrospektív analízisük beteganyagából emelnek ki két beteget, akik példáján az arteriaanonyma-laesiók kivizsgálását, kezelését, majd utánkövetését illusztrálják. A megbeszélésben pedig részletes irodalmi áttekintéssel támasztják alá e kezelés eredményességét és biztonságosságát. A 74 éves dohányzó férfi beteg hypertonia, hypercholesterinaemia és alsó végtagi claudicatio korábbi diagnózisaival, szédüléssel és felső végtagi claudicatióval jelentkezett. Kivizsgálása során 30 Hgmm felső végtagi vérnyomáskülönbség, a carotis-Doppler-ultrahangon szignifikáns stenosisra utaló poststenoticus nyomásgörbe, az arteria vertebralisban retrográd áramlás volt kimutatható. Diagnosztikus angiográfia során 80%-os stenosist igazoltak az arteria anonymán, amit egy ülésben primer ballonkatéteres tágítással és stentbeültetéssel oldottak meg. A beteg öt hónapos utánkövetése során neurológiai komplikáció vagy szignifikáns restenosis nem igazolódott. A második beteg 59 éves, szintén dohányzó nőbeteg volt, aki ismert hypertoniában és 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedett. A beteg jobb felső végtagi zsibbadással jelentkezett kivizsgálásra, amely során szubokkluzív arteriaanonyma-szűkület igazolódott. A diagnosztikus angiográfiát megelőző fizikális vizsgálat a jobb felső végtagon radialis pulzus hiányát igazolta, egyidejűleg az arteria carotis communisban proximalis, szignifikáns szűkületre utaló nyomásgörbe volt fellelhető. Primer ballontágítást követően a beteg 15 hónapos utánkövetési idő után is panasz- és tünetmentes, preoperatív tünetei nem tértek vissza, új neurológiai tünetek nem alakultak ki. Az esettanulmány két betegen illusztrálja a szerzők nagy esetszámú retrospektív tanulmányaik során nyert tapasztalatait, melyek szerint a transfemoralis arteriaanonyma-intervenció stentbeültetéssel vagy a nélkül jó sikerrátájú, biztonságos, napjainkban elsődlegesen választandó terápiás beavatkozás. Az irodalmi áttekintés adatai megerősítik, hogy az a. anonyma intervenciós radiológiai kezelése, ballonos tágítása, illetve stentelése eredményes és biztonságos. Orv. Hetil., 2011, 152, 1745–1750.

Open access

Absztrakt:

A tanulmány az uniós források felhasználásának eredményességét vizsgálja a magyar közoktatás terén, és annak okát kutatja, hogy mi állhat a kudarcok mögött. A külföldi és hazai fejlesztéspolitikai szakirodalom alapján sorra veszi a lehetséges okokat, valamint a tipikus hibákat. A tanulmány végeredményben arra a következtetésre jut, hogy nem pusztán a nem megfelelő célkitűzésekkel, eszközök kiválasztásával, az implementáció nehézségeivel és az értékelés elmaradásával magyarázhatjuk az eredmények elmaradását. Eleve a kiindulás tűnik elhibázottnak, hiszen a közoktatás, ami egy diszkrecionális döntésekkel teli, tranzakcióintenzív terület, eredendően nem illik bele a nagy volumenű, rutinizált adminisztratív úton ellenőrzött projektek logikájába. Az Európai Unió fejlesztéspolitikáját újra kellene gombolni.

Open access

eredményeség dimenziói és háttértényezői. In: Szemerszki M. (szerk.) Eredményesség az oktatásban. Dimenziók és megközelítések.] Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2015; pp. 52–91. Available from

Open access

Absztrakt:

A tanulmány célja a középiskolás diákok tanulmányi és nem tanulmányi eredményességének vizsgálata az egészségmagatartás és tanulmányi eredményesség egyes faktorai alapján létrehozott klaszterek által. A minta 48 középiskola tanulóit tartalmazza hazánk hét régiójából és Budapestről, valamennyi évfolyam (9–12) bevonásával (n = 2 864). Klaszteranalízis alapján négy tanulói klaszter vált elkülöníthetővé: a deviáns (rossz egészségmagatartás és tanulmányi eredményesség), flegma (jobb egészségmagatartás, rosszabb tanulmányi eredményesség), stresszes (jobb egészségmagatartás, rosszabb mentális egészség és tanulmányi eredményesség) és kiegyensúlyozott (jobb egészségmagatartás és jó tanulmányi teljesítmény) klaszterek. Eredményeink alapján a nem, az évfolyam és a területi elhelyezkedés tekintetében a klasztertagságok megoszlásában jelentős különbségek mutathatóak ki.

Open access

. pp. 156–177. 5 Csapó B. (1998) Az iskolai tudás . Budapest, Osiris Kiadó. 6 Fehérvári A. (2016) Iskolai eredményesség és hátrányos helyzet

Open access

Absztrakt

A kölcsönösen eredményes együttműködések létrejöttét számos más tényezőn kívül bizonyosan meghatározza az is, hogy a potenciális partnerek mennyire ítélik egymás viselkedését együttműködőnek. A kutatás azt vizsgálja, hogy a nem érintett megítélők együttműködésről kialakított benyomásait hogyan befolyásolja a cselekvő partnere szempontjainak megismerésére irányuló figyelme és az együttműködés eredményessége. E hatásokon kívül a megítélő társas értékorientációjának a megítélést befolyásoló szerepe is tárgyalást nyer. A kérdőíves kutatásban a társas értékorientációs mérőeszközön kívül a vizsgálati személyek SD-skálákon fejezték ki benyomásukat a kapott szcenárióban megismert cselekvő viselkedéséről, személyéről. A leírásokban a fent nevezett változók (partner szempontjainak megismerésére irányuló figyelem, illetve az eredményesség) 2–2 értéke (van/nincs) szerepelt a különböző kombinációkban. Az eredmények szerint az együttműködési ítéletet mind az eredményesség, mind a másik szempontjainak megismerésére irányuló gesztus, mind a közös érdeket az egyéni elé helyező társas értékorientáció pozitívan befolyásolja. A másik szempontjainak megismerésére irányuló gesztus az egyéni érdeket a közös érdek elé helyező társas értékorientációjú személyek számára különösen fontos jelzés. A diszkusszió az eredmények megvitatásán túl elemzi a „közös–egyéni” szembeállítása gondolat helyét.

Restricted access

_tutoring_in_Eastern_Europe_and_Central_Asia_Policy_choices_and_implications [Letöltve: 2020. 05. 21.] 19 Szemerszki M. (2015) A tanulói eredményesség dimenziói és háttértényezői. In: Szemerszki M. (ed.) Eredményesség az oktatásban

Open access