Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • "eszköztár" x
Clear All

Adalékok a politika szociológiájához

Kríziskezelés a központi gazdaságirányítás és a főhatoságok részéről (Tegnapunk jelene)

Author: Judit Fekete

Az egyes gazdasági krízishelyzetekre adott számos központi politikai válasz kudarcba fulladt a legkülömbözőbb kultúrával rendelkező országokban, a külömböző politikai berendezkedésű társadalmakban, polgári demokráciában, volt és jelenlegi szocializmusokban egyaránt –nemzeti és nemzetközi szinten is. Az egyes központi gazdaságirÄ

Restricted access

Az autizmus az egyik legtöbbet vizsgált humán neurokognitív fejlődési zavar. Ezt a fokozott érdeklődést számos ok motiválja, így az érintett kognitív mechanizmusok alapvető jelentősége, a viszonylag magas előfordulási gyakoriság, a zavar komplexitása s a várakozás, hogy az autizmussal kapcsolatos eredmények sokat adhatnak a tipikus kognitív fejlődés és működés megértéséhez is. A konnekcionizmus egy sajátos, idegrendszeri ihletettségű matematikai eszköztár alkalmazása kognitív funkciók modellezésére, különös hangsúllyal a fejlődési-elsajátítási aspektusokon. Tanulmányunk célja röviden áttekinteni, milyen próbálkozások történtek az autizmus különféle kognitív jellemzőinek konnekcionista eszközökkel történő modellezésére, ezek milyen specifikusabb eszköztárra épültek, s mik legfontosabb eredményeik. Külön figyelmet szentelünk az e zavarban megfigyelhető atipikus kategóriaképzési folyamatok modellezésének, illetve e modellezési megközelítés átfogó perspektíváinak és korlátainak az autizmus kapcsán.

Restricted access

A XIX. század második felétől Magyarországon is elterjedő telepes lakóterületeken épült házak nem csak egyedi építészeti értékeikkel jelenthetnek védendő értéket: a jó minőségű, magas színvonalú telepek olyan városléptékű többletértéket adnak hozzá a településképhez, melyet a szakmai közmegegyezés védelmi eszközök segítségével kíván megőrizni. Cikkünkben azt a hipotézist kívánjuk igazolni és mérhető indikátorokkal alátámasztani, hogy ezek az eszközök (védelmi eszköztár, településrendezési eszközök, közös tulajdon/kezelés, felújításhoz nyújtott anyagi támogatás és társadalmi szemléletformálás) csak akkor lehetnek sikeresek és eredményesek, ha nem állnak feloldhatatlan ellentétben a lakók részéről a lakásokkal, házakkal és együttesekkel szemben támasztott kortárs funkcionális, műszaki és erkölcsi követelményrendszerrel. A vizsgálathoz 5-5 városépítészeti és épületléptékű indikátort vezettünk be, melyekkel leírható a lakások és a nekik helyet adó házak és telepek műszaki és morális időtállósága, illetve a kortárs követelményekhez való adaptálhatósága. A bevezetett indikátorrendszert három magyarországi, alacsony-intenzív telepes lakóegyüttes példáján keresztül teszteljük, melyek eltérő korúak, léptékűek és más-más társadalmi csoportot céloztak meg felépítésük idején, eltérő eszközrendszer védi őket, így viszonylag széles spektrumot képviselnek a hasonló telepek között.

Restricted access

Absztrakt:

Az informális ellátás az egészségügy formális keretein kívül végzett, nem finanszírozott ápolási tevékenység, amely az idősödő társadalmakban egyre növekvő problémát jelent. Az informális ellátást az egészség-gazdaságtani elemzések gyakran figyelmen kívül hagyták, nemzetközi irodalma az elmúlt években mutatott intenzív fejlődést. A jelen összefoglaló áttekinti az informális ellátás egészség-gazdaságtani értékelésének módszertanát, beleértve a gondozói terhek objektív és szubjektív mérését, pénzügyi és nem pénzügyi értékelését és gyakorlati alkalmazásait, kiemelt figyelmet szentelve a hasznosságalapú gondozói életminőség kérdőívek (például Care Related Quality of Life – CarerQoL kérdőív) bemutatására. A gondozói életminőség az egészséggel kapcsolatos életminőségtől eltérő fogalom, a kettő nem vonható egybe, ezért együttes egészség-gazdaságtani értékelésük több szempontos döntéselemzési módszereket igényel. Ezért fontos, hogy az egészség és az általános gondozói jóllét társadalmi preferenciáit meghatározzuk, illetve a gondozói életminőség hasznosságértékeinek időbeli összefüggéseit feltérképezzük. A gondozói életminőséget mérő eszköztár hazai validálása, szélesebb körű gyakorlati alkalmazása és a döntéshozatalra kifejtett hatásainak elemzése is fontos jövőbeli kutatási feladat. Orv Hetil. 2017; 158(35): 1363–1372.

Restricted access
Authors: Klára Gadó and Gyula Domján

Az AL-amyloidosis egy olyan szisztémás betegség, ahol kóros sejtek (malignus plazmasejtek) patogén fehérjét termelnek, amelyek lerakódnak a szervezetben. Az amyloidogen fehérjét monoklonális immunglobulin-molekula könnyű lánca alkotja, amely vízben oldhatatlanná válik, az extracelluláris térben kicsapódva a szövetekben lerakódik, szervkárosodás kialakulását eredményezve. A malignus plazmasejtbetegségek közé tartozik, illetve más, monoklonális B-sejtes betegséghez társulhat. A diagnózis – mint minden amyloidosistípusnál – a szövettani eredményre támaszkodik, de sokszor az amyloidogen fehérje azonosításához speciális vizsgálatokra is szükség van. A terápia alapvetően a malignus plazmasejtklón elpusztítására irányul. Az utóbbi évtizedekben a terápiás eszköztár igen jelentősen bővült, több, új hatásmechanizmusú gyógyszer is rendelkezésre áll (thalidomid, lenalidomid, bortezomib). Az arra alkalmas betegeknél ma a standard kezelést a nagy dózisú kemoterápiát követő autológ haemopoeticus őssejtátültetés jelenti, ezt azonban egy nagyon gondos rizikófelmérésnek kell megelőznie. A transzplantációra nem alkalmas betegeket kis dózisú alkilálószerrel, dexametazonnal, a kettő kombinációjával vagy valamelyik új gyógyszerrel lehet kezelni. Igen nagy jelentősége van a korai diagnózisnak és a terápia gyors megkezdésének, mert a parenchymás szervek kialakuló funkciózavara (elsősorban a szívelégtelenség) útját állja a hatékony kezelésnek. Mivel ritka betegségről van szó, a speciális centrumok tevékenységének jelentős szerepe van a klinikai vizsgálatok végzése terén. Orv. Hetil., 2012, 153, 563–573.

Open access
Authors: Kállai János, Szolcsányi Tibor and Hegedűs Gábor

Az alábbi összefoglaló BOTVINICK és COHEN (1998) a testélményzavarok diagnosztikájában szerzett tapasztalatai alapján konstruált „Műkéz Illúziót“ mutatja be. A testélmény kiindulópontja a személyes szenzomotoros tapasztalatokból származó testséma, mely a testképpel való integrációban hozza létre az identitás és a sajáttestélmény ötvözetét. Adódnak azonban olyan neuropszichológiai zavarok, pszichiátriai betegségek vagy normál tudatállapotban is felbukkanó jelenségek, melynek során az ember úgy érzi, mintha a teste nem lenne az övé, más esetben pedig azt érzi, hogy saját testének egyes részei elszakadnak tőle, deperszonalizálódnak. A testkép és a testséma mindennapi élethelyzetben is disszociálódhat. Ilyenkor a test más részeihez mérten megváltozik egy-egy testrész hőmérséklete, fájdalomküszöbe és a környezeti toxinokra adott immunválasz mértéke.A bemutatandó „Műkéz Illúzió“ (Rubber Hand Illusion, RHI) kiváltási körülményei, az élmény nyelvi kifejezésformája és a kiváltás mértékével arányos fiziológiai változások ismerete, véleményünk szerint megnyitja az utat a testélmény patológiák részletesebb kognitív neuropszichológiai elemzéséhez, egészséges, pszichoszomatikus és pszichiátriai betegségektől szenvedő személyek esetében egyaránt. A vizsgálati paradigma kiterjedtebb kutatási felhasználása mélyebb bepillantást enged az empátia és az én és a másik elhatárolódási folyamat megértésébe. Az RHI klinikai alkalmazása hozzájárulhat egyes szelffejlődési zavarok dinamikájának vizsgálatához, valamint lehetővé teszi a kognitív terápiás eszköztár bővítését is.

Restricted access