Search Results

You are looking at 1 - 10 of 42 items for :

Clear All
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Ferenc Köteles, Dániel Fodor, Cziboly Ádám Cziboly and György Bárdos

A szerzők sorra veszik a placebo terápiás felhasználása mellett, illetve ellen szóló különböző nézetrendszereket, érveket és implicit hiedelmeket. Áttekintik és értékelik az eddig született kutatási eredm__

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Daragó, Zsófia Jung, Fanni Ispán, Rita Bendes and Elek Dinya

A telemedicina alkalmazása világszerte feltörekvő irányzat. Népszerűsége vitathatatlan Észak-Amerikában, Ausztráliában, Dél-Afrikában és a skandináv országokban. Hazai elterjedése a különféle próbálkozások ellenére nem ért el átütő sikert – ez a korábbi elutasító kormányzati megnyilvánulásoknak is köszönhető. Jelen tanulmány etikai, jogi és finanszírozási szempontokból vizsgálja a telemedicinát, mind az orvos, mind a beteg nézőpontjából. Az elvégzett elemzések alapján az alkalmazás mellett és ellen szóló érvek ütköztetése után megállapítható, hogy a hazai üzemeltetésben szerzett gyakorlati tapasztalat alapján lehet csak objektív következtetésekre jutni abban, hol és hogyan érdemes alkalmazni. Orv. Hetil., 2013, 154, 1167–1171.

Open access

Absztrakt

A sebészeti szakma világszerte lépéshátrányban van a klasszikus gyógyszerfejlesztéshez képest az új eljárások bevezetésével kapcsolatos szakmai és etikai kérdésekre adott válaszadásban. Az invazív eljárások megítéléséért felelős szakemberek nagy kihívással küzdenek, amikor meg kell felelniük a bizonyítékon alapuló orvostudományi kutatás követelményeinek, valamint az erőforrás allokációért felelős szervezetek felvetéseire. Az álműtétes kar a kontrollcsoportos kísérletes sebészi orvostechnikai vizsgálatok egyik kevésbé ismert módszere. Korábban klinikai vizsgálatokban csak alkalmanként kapott szerepet; napjainkban azonban egyre többen vetik fel rendszeres alkalmazhatóságának kérdését is. Az álműtét alkalmazhatóságának végiggondolása segít kidolgozni egyéb, sebészeti orvostechnikai kutatási problémákat, döntéseket.

Restricted access

Jelen tanulmány a placebo terápiás és klinikai kutatásokban történő felhasználásának etikai kérdéseit veszi sorra, külön hangsúlyt helyezve a megtévesztés, az egészségügyi hátrány, a kutatási torzítás és a teljes körű tájékoztatás kérdéskörére. Az összefoglaló kitér a terápiás és klinikai hatásvizsgálatok során alkalmazott gyakorlati placebófelhasználás jellemzőire, összefoglalva a téma kurrens irodalmát, külön hangsúllyal a Köteles és munkatársai (2007) összefoglalóját követő, szakterületet érintő fejleményekre és kutatási eredményekre. A 20. századot követően a farmakocentrikus orvostudomány, főleg az etikai kérdésfelvetés mentén, a placebót negatívnak bélyegezte, ezen bélyeg pedig begyűrűzött a gyógyítás makrokontextusába, befolyásolva és nehezítve a placebo hatékony felhasználását a betegségek gyógyításában, az öngyógyító mechanizmusok elősegítésében és a tünetek enyhítésében. Napjainkra azonban a placebo témakörében végzett kutatások egyértelmű eredményeinek köszönhetően egyrészről a placebo felhasználását vitató kérdés fókusza a „lehet-e” kérdésről a „szabad-e” kérdésre módosult, az etikai megfontolások mentén pedig a fókusz tovább változik, immár nem a „szabad-e”, hanem a „hogyan kell alkalmazni” válik releváns kérdéssé.

Restricted access

Absztrakt

Etikai érvekkel nem tartható álláspont az álműtétnek mint klinikai, vizsgálati, kontrollcsoportnak a kategorikus elutasítása.

A bevezetés előtt álló, új sebészeti eljárás esetében az evidencián alapuló orvoslás alapelveinek alkalmazásával kell eldönteni, hogy az adott invazív technika rendelkezik-e a megfelelő, tudományos bizonyítékokkal, valamint azt is, hogy az új, invazív eljárás objektív megítéléséhez az álműtétes csoport vagy más viszonyítási alap fogadható-e el. Az álműtéti csoporttal végzett klinikai vizsgálatok szakmai szükségszerűsége és orvosszakmai, etikai elfogadhatósága mindig eseti döntést igényel.

Az (álműtéttel) kontrollált sebészeti beavatkozás kockázatának megítélésekor mérlegre kell tennünk azt is, hogy mi a következménye annak, ha nem végzünk a szakmai szabályai szerinti, kontrollált vizsgálatot az invazív beavatkozás hatásosságának és biztonságosságának megállapítására.

Közös nevezőre lehet és kell hozni két alapvetően fontos orvosi feladatot: az egyén gyógyítását, valamint a közösség igényét a bizonyított, hatásos és biztonságos eljárásokra.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A Niemann–Pick- és a Hallervorden–Spatz-betegség kombinációja vezetett 1994-ben egy 17 éves fiú halálához. 2017-ben a genetikai tanácsadás további vizsgálatokat igényelt. Mivel időközben a Hallervorden–Spatz-betegség neve megváltozott, érdemesnek látszott ennek okait elemezni. Módszer: A szerző bemutatja a betegség leíróinak, Julius Hallervordennek és Hugo Spatznak a szakmai tevékenységét a náci éra alatt, és foglalkozik azokkal a törekvésekkel, amelyek a betegség genetikai hátterének felderítéséhez és a betegség nevének megváltozásához vezettek. Eredmények: A náci érában számos fogyatékos beteget öltek meg, a gyermekagyak nagy részét a berlini, Hugo Spatz vezette „Kaiser Wilhelm Institut für Hirnforschung”-ba juttatták el, Hallervorden „gyűjteményébe”. A múltban történtek feltárása az 1980-as években kezdődött és vezetett a betegség nevének megváltoztatásához a névadók náci kötődése miatt. Ezt a törekvést segítette, hogy az 1990-es évektől kezdtek ismertté válni azok a genetikai eltérések, amelyek az agyi vaslerakódáshoz társuló neurodegenerációt (neurodegeneration with brain iron accumulation – NBIA) okozzák, és a molekuláris alapú nevezéktan egységes kialakítását sugallták. Több altípus ismert már, közülük az első a Hallervorden és Spatz által leírt kórforma, jelenlegi nevén pantothenate kinase-associated neurodegeneration (PKAN). A szerző által vizsgált eset a harmadik altípusba – mitochondrial protein-associated neurodegeneration (MPAN) – volt besorolható. Következtetés: Julius Hallervorden és Hugo Spatz, két ismert neuropatológus munkássága és élete intő jele annak, hogy a kutatók nem léphetik át az etikai határokat. Erre figyelmeztet a „Hallervorden-gyűjtemény” eltemetése a müncheni Waldfriedhof temetőben és az ott felállított emlékoszlop felirata is. A következmény a névadók nevének eltűnése lett a betegségnévből és helyettesítése molekuláris alapú új névvel. Orv Hetil. 2017; 158(43): 1723–1727.

Restricted access

etikája. Közlési és idézési etika [előadás]. Budapest, Magyar Bioetikai Társaság, 19. Nemzetközi Konferencia. 2009. szeptember 15. [Megnézve: 2009. október 19.]. <http

Open access

. Reményi Károly (2007): Megújuló energiák . Akadémiai Kiadó, Budapest. Spinoza, Benedictus (1979) [1677]: Etika (Ethica Ordine Geometrico Demonstrata) . Ford. Szemere Samu. Gondolat Könyvkiadó, Budapest.

Restricted access

Max Weber a bahamákon

Storr, Virgil Henry: Understanding the Culture of Markets (Routledge, London and New York, 2013, xiv+149 oldal)

Társadalomkutatás
Author: Pál Czeglédi

Weber, M. (1982): A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Vallásszociológiai írások . Gondolat Kiadó Budapest. Weber M A protestáns etika és a

Restricted access

A Nikomachosi etika hatodik könyve szerint a phronésis (gyakorlati bölcsesség) legfontosabb feladata annak megfontolása, hogy mi válik javára az egyes embernek az egészében vett „jó élet” szempontjából. Ugyanakkor ennek a megfontolásnak nemcsak az egyéni, hanem a közösségi élet is tárgya: a gyakorlati bölcsesség politikai erény is. Dolgozatom fő tétele az, hogy a phronésis közösségi (és így politikai) dimenzióját az a gondolkodásbéli erény nyitja meg, amelyet Aristotelés synesisnek nevez (megértés, értelmesség). A synesis ilyen módon a phronésis politikai alkalmazásának fontos eszköze lesz (EN VI. 11–12. 1142b34−1143a32). Tételemet két olyan szöveghely értelmezésével támasztom alá, ahol a synesis már nyilvánvalóan politikai öszszefüggésben jelenik meg: a törvényhozás (EN X. 10. 1181a18) és a politikai deliberáció (Pol. IV. 4. 1291a28) kontextusában.

Restricted access