Search Results
Absztrakt:
Bevezetés: A krónikus deréktáji fájdalom az egyik leggyakoribb panasz, amivel a betegek orvoshoz fordulnak. A funkcióromlás hátterében, a testi tünetek mellett, a beteg diszfunkcionális gondolatai, érzelmi lehangoltsága és szociális, kapcsolati problémái azonosíthatók. Az egyik jelentős tényező a mozgástól való félelem, amely elkerülő viselkedésben nyilvánul meg. Célkitűzés: A kutatás célja a „Fear Avoidance Beliefs Questionnaire” magyar nyelvű változatának (jelölése: FABQ-H) kidolgozása és validálása. Módszer: A 16 kérdésből álló FABQ kérdőívet lefordítás után 90, legalább három hónapja tartó deréktáji fájdalommal kezelt beteg töltötte ki. A keresztvalidáláshoz a teljes kérdőívcsomagot kitöltő 43 beteg FABQ-H-eredményeit összevetettük a fájdalom intenzitásával, az Oswestry Derékfájás Funkciómérő Indexszel, a Roland–Morris Derékfájás és Funkciókárosodás Kérdőívvel, a Zung Depresszió Skálával és a Fájdalom Katasztrofizálás Skálával. Eredmények: A FABQ kérdőív belső konzisztenciája jó volt: Cronbach-alfa-érték 0,8. A korrelációs vizsgálatok alapján a FABQ egyedül a Fájdalom Katasztrofizálás Skálával korrelált (r = 0,373, p = 0,014). Következtetés: Vizsgálatunk alapján a FABQ-H kérdőív jól használható, valid mérőeszköz. Orv Hetil. 2017; 158(24): 949–955.
Absztrakt:
Bevezetés: Interdiszciplináris kutatásokkal igazolták, hogy a betegek sebészeti beavatkozással kapcsolatos félelmei és szorongásai meghatározó szerepet játszanak a műtét és a műtét utáni felépülés sikerességében. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja az ezen félelmek felmérésére kifejlesztett Sebészeti Beavatkozástól Való Félelem Kérdőív magyar változatának validitás- és reliabilitásvizsgálata volt daganatos megbetegedésben szenvedő személyek körében. Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatunkban 149, sebészeti beavatkozáson átesett páciens vett részt. A skála validitásának vizsgálatára a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőívet, a Beck Depresszió Kérdőívet és a Vizuális Analóg Skálát használtuk. Eredmények: A kérdőív belső megbízhatósága (Cronbach-alfa = 0,878; 0,885) kiváló. A konstruktumvaliditás vizsgálatakor közepesen szoros összefüggést találtak a szorongás, a depresszió, a műtét utáni vélt fájdalom és a Sebészeti Beavatkozástól Való Félelem Kérdőív között. Következtetések: A Sebészeti Beavatkozástól Való Félelem Kérdőív magyar verziójának reliabilitása és validitása a vizsgált populáción jónak mutatkozott. A kérdőív megbízható információt ad a műtét előtt álló páciensek műtéttel kapcsolatos rövid távú és hosszú távú félelmeiről. Orv Hetil. 2018; 159(47): 1988–1993.
A NEVÉTSEGESSÉ VÁLÁSTÓL VALÓ FÉLELEM (GELOTOFÓBIA) AZ ÖNBECSÜLÉS ÉS A NEGATÍV MEGÍTÉLÉSTŐL VALÓ FÉLELEM TÜKRÉBEN
THE FEAR OF BEING LAUGHED (GELOTOPHOBIA) IN LIGHT OF FEAR OF NEGATIVE EVALUATION AND SELF-ESTEEM
the affective states of others . Personality and Individual Differences , 47 ( 1 ), 58 – 63 . Perczel-Forintos , D. , & Kresznerits , Sz. ( 2017 ). Szociális szorongás és önértékelés: a „Félelem a negatív megítéléstől” (FÉLNE) kérdőív hazai
Absztrakt:
Bevezetés: Az eleséstől való félelem miatt az idősek visszafogják mindennapi tevékenységüket, ami az izomzat meggyengülésén és az egyensúly hanyatlásán keresztül ahhoz vezethet, hogy az idős emberek intézeti elhelyezésre szorulnak. Emiatt az eleséstől való félelem komoly probléma az idősek körében. Prevalenciáját, összefüggő tényezőit, valamint a megelőzés és a kezelés lehetőségeit egyre szélesebb körben vizsgálják a geriátriában. Célkitűzés: Leírni az eleséstől való félelem gyakoriságát és összefüggését demográfiai (életkor, nem), valamint egészségbeli (az idős életszakaszra jellemző krónikus betegségek, funkcionális mobilitás, korábbi elesés, gyógyszerszedés) tényezőkkel otthon élő idősek körében. Módszer: 200 személy vett részt a kutatásban. Az eleséstől való félelem fennállását a rövid Falls Efficacy Scale – International (FES-I) skálának a geriátriai szakirodalomban publikált határértéke alapján diagnosztizáltuk. Logisztikus regresszióval vizsgáltuk az összefüggéseket. Eredmények: Összesen 61 résztvevőnél volt kimutatható az eleséstől való kóros mértékű félelem. Mintánkban az eleséstől való félelem az életkorral, a krónikus betegségek számával és a hanyatló funkcionális mobilitással mutatott összefüggést. Következtetés: Az egyszerűen és gyorsan kitölthető, magyar nyelven is validált rövid FES-I kérdőívvel elsősorban a magasabb életkorú, több krónikus betegségben szenvedő időseket érdemes szűrni, hogy azonosítsuk azokat, akik további részletes kivizsgálásra, majd ennek eredménye alapján célzott beavatkozásra szorulnak. Orv Hetil. 2019; 160(5): 191–197.
Hungarian version of the Surgical Fear Questionnaire. [A Sebészeti Beavatkozástól Való Félelem Kérdőív magyar nyelvű változatának reliabilitás- és validitásvizsgálata sebészeti beavatkozáson átesett páciensek körében
Absztrakt:
Bevezetés: Noha a szociális szorongás a harmadik leggyakoribb pszichés megbetegedés, sokszor nem kerül felismerésre. Legfontosabb jellemzői az alacsony önértékelés, a magas szintű önkritika és félelem mások negatív megítélésétől. Nagyfokú komorbiditást mutat a hangulatzavarokkal, az alkoholfogyasztással és az evészavarokkal. Célkitűzés: A nemzetközileg legismertebb mérőeszköz, a Félelem a negatív megítéléstől (FÉLNE) skála hazai adaptálása, belső és külső validitásvizsgálata. Módszer: Résztvevők: 255 szorongásos, illetve hangulatzavarral diagnosztizált páciens töltötte ki a kérdőíveket. Mérőeszközök: „Félelem a negatív megítéléstől” (FÉLNE) kérdőív 30, 12 és 8 itemes változat, Rosenberg Önértékelési Skála, Beck Szorongás Leltár, Szociális Kogníció kérdőív. Eredmények: Mindhárom FÉLNE kérdőív erős belső validitással rendelkezik (α>0,83); az alacsony önértékeléssel, a negatív szociális kogníciókkal és az általános szorongással közepesen erős összefüggést mutat. A legrövidebb kérdőív a FÉLNE-8 validitása bizonyult a legerősebbnek a szociális fóbia elkülönítésére más pszichés megbetegedésektől. Következtetések: A FÉLNE-8 alkalmazása elősegítheti a számos betegség hátterét jelentő szociális szorongás gyors felismerését, a páciensek adekvát pszichoterápiás ellátás felé irányítását az egészségügyi ellátás bármely szintjén. Orv Hetil. 2017; 158(22): 843–850.
Bibó and fear a Hungarian concept of political theory between two culture-historically noted intellectual achievements
I. rész A félelem problémája a politikum és a vallás gyökereinél
A tanulmány első része a Bibó István politikaelmélete központi tételének tartott félelem-koncepcióját szembesíti két kultúrtörténetileg jegyzett gondolkodó, Henri Bergson és Geert Hofstede összemberiség relevanciájú doktrínájával. Rámutat a mindhármuknál közös filozófiai problémafelvetésre: az emberré válás evolúciós lépésével megjelent értelmi előretekintésben adott félelem hogyan játszott közre mind az erkölcsi-vallási, mind a politikai jelenségek megalapozásában. Kimutatja, hogy míg Bergson és Bibó csak a római birodalmi örökségből kifejlődött keresztény kultúrát tartja a társadalomszerveződés összemberiség érvényű megoldásának, Hofstede már soktucatnyi nemzeti kultúra értékrendszerének empirikus vizsgálatából arra következtet, hogy ennek egyenrangú, sőt lehet, hogy a jövőre nézve ígéretesebb alternatívája a kínai kultúratípus a nyugatitól diszparát értékrendszerével. Emlékeztet, hogy míg a római eredetű nyugati értékrendszer egyik fő dimenziója a bizonytalanságkerülés, melynek magas intenzitású változattípusát a mediterrán országok (és mi, magyarok is), alacsony változatát pedig az angolszászok és a skandinávok mellett épp Kína és a jelentősebb kínai populációval rendelkező országok képviselik, addig az utóbbiak empirikus vizsgálatából előbukkant vizsgálati dimenzió, a hosszú távú orientáció (takarékosság és az orto-doxia helyett az orto-praxis általi vezéreltetés) intenzitásfokozataiban az erős Kínával ellentétes póluson az angolszászok gyenge és szélső negatív értékben az Egyesült Államok kultúrája helyezkedik el. A rövid távú orientáció egyik látens (kontra-intuitív és csupán empirikusan felszínre hozhatott) jellemzője a vallási, politikai és gazdasági fundamentalizmus, amely igyekszik elkerülni a jövőért való felelősséget, Isten vagy a piaci erők kezébe helyezve azt. A „három bölcs” egymással való szembesítéséből levonható néhány társadalom- és gazdaságpolitikai következtetést tanulmányunk második felében hozzuk.
A gyermekkori játéktevékenységre való visszaemlékezés és a felnőttkori félelmek kapcsolata: játék zárt helyen és a szabadban
Adulthood fears and childhood play type preference: indoor and outdoor
). Gyermekkori navigáció nemi különbségei: szorongás, félelem és navigációs stratégiák . Magyar Pszichológiai Szemle , 58 ( 3 ), 319 – 340 . Kállai , J. ( 2013 ). A társas
Az emocionális tartalmú társadalmi célú reklámvideók hatásmechanizmusának vizsgálata: Félelem és humor
Impact assessment of advertisement videos for the social good with different emotional loads: Fear and humour
Jelen tanulmány célja a különböző emocionális tartalmú, társadalmi célú reklámok (TCR) hatékonyságának empirikus vizsgálata reklámvideók esetén. Társadalmi célú minden olyan marketingtevékenység, mely az egyének egészségét vagy a társadalmi jót célzó tudatosságot, pozitív attitűdöt, viselkedéses szándékot és viselkedést kíván kialakítani vagy fenntartani. A marketing egyik eszköze a reklám, mely számos csatornán nagy tömegeket ér el a meggyőzés érdekében. A komplex kérdőíves vizsgálatban 125 fő vett részt. A rekláminger- kategóriák a következőek voltak: erősen félelemkeltő, gyengén félelemkeltő, humoros és semleges reklámfilmek. A vizsgálat tárgya a kiváltott érzelmek, a releváns attitűdök és a megismerési szükséglet összefüggése a reklámok hatásosságával. A követező változókban mértük az indirekt hatásosságot: a reklám szubjektíven megítélt figyelemfelkeltő ereje, mennyire elgondolkodtató a vizsgálati személyek szerint, továbbá a megosztási szándék, valamint a reklámfelidézés. Az adatok alapján az intenzív emocionális töltetű (félelemkeltő vagy humoros) videófilmeket gyakrabban osztanák meg a befogadók. Az erős negatív érzelmeket kiváltó reklámfilmeket elgondolkodtatóbbnak ítélték; valamint többször idézték fel őket, mint a pozitív emocionális tartalmú vagy a semleges reklámokat. Az involváltság és a megismerési szükséglet szintén befolyásolja a reklámok hatásosságát. Összességében az indirekt hatásosságot tekintve úgy tűnik, hogy a társadalmi problémákat megragadó reklámfilmekben érdemes erős félelemkeltést alkalmazni. Azonban a különböző érdekeket megragadó TCR-ek esetén tartalmat tekintve más hangsúlyok célszerűek.
A szorongásos zavarok különböző pszichoterápiás módszerekkel eredményesen kezelhetők. A kezelési útmutatók, az egyénre szabott diagnosztika és ellátás mellett, a gyógyszeres és pszichoterápiás kezelés kombinációját javasolják. A lelki zavarok kezelésének bemeneti és kimeneti paraméterei, minőségi és mennyiségi összetevői_,
