Search Results

You are looking at 1 - 10 of 167 items for :

Clear All

Tiborné, Tóth István (szerk.) Szerepváltozások: jelentés a nök és férfiak helyzetéröl . 30-39. TÁRKI, Budapest Munkahelyi elömenetel 30 39

Restricted access

–56. 17 Kopp M, Skrabski Á. Health status of women and men in Hungary. In: Nagy I, Pongrácz T. (eds.) Changing roles. Report on the situation of women and men. [Nők és férfiak egészségi állapota

Restricted access
Authors: Anna Susánszky, Éva Susánszky, Piroska Balog and Mária Kopp

kockázat-társadalom. Út egy másik modernitásba . Századvég Kiadó, Budapest Blaskó Zs. (2006): Nők és férfiak – keresőmunka, házimunka . KSH Népességtudományi Kutatóintézetének Kutatási Jelentései 82 . KSH, Budapest

Restricted access

A vizsgálatban 263 egyetemi hallgató (140 nő és 123 férfi) vett részt. Kérdőívek segítségével a téri tájékozódási stratégiák, szorongások, félelmek, korai tárgykapcsolatok és navigációs élmények összefüggésrendszerét vizsgáltuk meg. Feltételezésünk szerint a személy preferált tájékozódási stratégiája nemcsak a környezet fizikai paraméterein, valamint a navigáló személy nemi szerepén múlik, de a szorongás és a humán környezettel való kapcsolati viszony is befolyásolja. Eredményeink szerint idegen helyek felderítése során a nők a férfiakhoz mérten égtáj szerint kevésbé tájékozódnak. A szorongás a nők és a férfiak esetén egyaránt gátolja az égtáj szerinti tájékozódási stratégia használatát, ugyanakkor elősegíti az útvonal-követési stratégia preferenciáját. Az útvonalkövető stratégia preferencia nőknél magas agorafóbiás értékkel, a férfiaknál ugyanakkor magas szociális félelmekkel jár együtt. További kiegészítő eredményeink fényében állíthatjuk, hogy a nők magasabb szorongás- és félelemértékei, aktív protekciót kereső kóping mutatóknak is tekinthetők, ezek alapján világosan látható, hogy a nők inkább protektív, míg a férfiak inkább preventív térbiztosítási szemlélettel rendelkeznek.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Az evési magatartás kulcsszerepet játszik az elhízás kialakulásában. Célkitűzés: A 21 tételes Háromfaktoros Evési Kérdőív pszichometriai elemzése és az elhízásra hajlamosító (obezogén) evési magatartások korrelátumainak felmérése férfiak körében. Módszer: A keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatban egyetemi hallgatók vettek részt (n = 239; átlagéletkor: 20,3 év; SD = 2,78 év). Mérőeszközök: önbeszámolóval nyert testtömeg és testmagasság, 21 tételes Háromfaktoros Evési Kérdőív, a Spielberger-féle Állapot- és Vonásszorongás Kérdőív Vonásszorongás Skálája. Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis eredménye alátámasztotta a 21 tételes Háromfaktoros Evési Kérdőív elméleti faktorstruktúráját (χ2 (186) = 366,1; p<0,001; CFI = 0,959; TLI = 0,954; RMSEA = 0,064). A skálák belső megbízhatósága megfelelőnek bizonyult (Cronbach-α: 0,79–0,88). A testtömegindex és a vonásszorongás szignifikáns, pozitív irányú kapcsolatot mutatott mindhárom evési magatartással (úgymint kontrollálatlan evés, kognitív korlátozás, érzelmi evés). Következtetések: Eredményeink alátámasztják a 21 tételes Háromfaktoros Evési Kérdőív konstruktumvaliditását és reliabilitását férfiak körében, és rámutatnak a pszichológiai tényezők számításba vételének fontosságára az elhízás prevenciójában. Orv Hetil. 2017; 158(37): 1469–1477.

Open access

Absztrakt:

A művi abortusz olyan esemény, amelyet elsődlegesen a nők nézőpontjából vizsgálnak a kutatások, akár a döntés oka, akár annak következménye a kérdés. Pedig minden egyes terhességmegszakítás (éppúgy, ahogy a várandósság létrejötte) érint egy férfit is, ezért fontos volna, hogy minél több ismeretünk legyen a férfi partnerek művi abortusszal kapcsolatos megéléséről, saját igényeiről és szükségleteiről. Összefoglalónkban az abortuszellátás gyakorlata szempontjából vizsgáljuk a férfi partnerek helyzetét és szerepét. A rendelkezésre álló kutatási eredmények szerint a férfiak bevonása az abortuszellátásba részben a saját érzelmi egyensúlyuk, részben pedig a nő alkalmazkodásának elősegítése miatt fontos. A hangsúlyosabb szerepvállalás jelentheti egyrészt a részvételt az abortusz előtti tanácsadáson, a nő elkísérését a terhességmegszakításra, a férfi partner jelenlétét az abortusz megtörténtekor, illetve az abortusz utáni gondozásban való részvételt. A kutatások eredményei szerint a fentiek mindegyike pozitív kapcsolatban áll a nő kedvező abortusztapasztalataival (amennyiben a nő a férfi bevonását támogatja) és így gyorsabb felépülésével. A férfi partnerek fokozottabb jelenléte az abortuszellátás folyamatában a szolgáltatók oldaláról lehetőséget ad a megfelelő, saját igényekhez igazított tájékoztatásra is (magáról a beavatkozásról, a lehetséges következményekről vagy a fogamzásgátlás lehetőségeiről stb.). Az érintett férfiak bevonása az ellátás folyamatába, valamint az igényeikhez, elvárásaikhoz igazított információátadási, tanácsadási és intervenciós gyakorlatok alkalmazása támogatja a párok közös és informált döntését, a fogantatásért, illetve fogamzásgátlásért vállalt közös felelősségvállalást, és mindezen keresztül segítheti a művi terhességmegszakítások számának csökkenését is. Orv Hetil. 2019; 160(18): 694–699.

Open access

Bevezetés: A heveny szívinfarktus gyakoriságára vonatkozó hazai adatokkal évtizedek óta nem rendelkezünk. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a Magyar Infarctus Regiszter Program működése során a főváros öt kerületében (II., III., IX., X. és XVII. kerület) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a kórházi és a kórházon kívüli esetek számbavételével a myocardialis infarctus incidenciájának vizsgálatát. Módszer: A regiszter adatbázisán kívül – a prehospitális esetek gyakoriságának megállapításához – az Állami Népegészségügyi Intézet, valamint a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisát használták fel az adatvédelmi ombudsman korábbi állásfoglalásában leírt szabályok betartásával. Eredmények: A fővárosban a szívizominfarktus 10 000 lakosra számított incidenciája férfiak esetén 28,63 és nőknél 16,21 volt, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a férfiak átlagos incidenciája 32,49, a nőké 18,59 volt. A főváros öt kerületében a myocardialis infarctus incidenciájának átlaga sem a férfiak, sem a nők körében nem különbözött a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei értékek átlagától. Az egyes fővárosi kerületek incidenciaértékeit hasonlítva a vidéki adatokhoz, azt találták, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei értékek mind a férfiak, mind a nők esetén szignifikánsan magasabbak voltak, mint amit a főváros II., III. kerületeiben találtak, míg a X. kerületben csak a férfiak incidenciaértéke volt szignifikánsan kisebb, mint a megyei érték. Következtetések: A megfigyelt átlagos incidenciaértékeket kivetítve a főváros, illetve a vidéki lakosság kor és nem szerinti összetételére, Magyarországon évente 20 000 új infarktusos betegre számíthatunk. Orv. Hetil., 2013, 154, 1106–1110.

Restricted access

Bevezetés: Az ST-elevációval járó myocardialis infarctus klinikai adataira és prognózisára vonatkozóan kevés irodalmi adat áll rendelkezésre. Célkitűzés: A Magyarországi Infarctus Regiszter anyagában szereplő, ST-elevációval járó myocardialis infarctus miatt kezelt férfiak és nők klinikai adatainak és kórházi prognózisának összehasonlítása. Módszer: A szerzők elemzik a 2010. január 1. és 2011. december 31. között a Magyarországi Infarctus Regiszter adatbázisában szereplő 4981 (3038 férfi) beteg adatait. Eredmények: A nők szignifikánsan idősebbek voltak, mint a férfiak (67,7±15,5 vs. 60,5±12,5 év, p<0,001). A társbetegségek közül a hypertonia, a diabetes és az agyi történés előfordulása nőkben, a dohányzás és a megelőző infarktus férfiakban volt szignifikánsan gyakoribb. A katéteres érmegnyitásra férfiaknál hamarabb és nagyobb arányban került sor (82,4% vs. 75,3%, p<0,001). A kórházi halálozás nők esetén magasabb volt (7,5% vs. 4,4%, p<0,001). Következtetések: Az ST-elevációval járó myocarcialis infarctus miatt kezelt nőbetegek kórházi prognózisa rosszabb, mint a férfiaké. Az időben elvégzett revascularisatio arányának növelése a nők prognózisának javulását eredményezheti. Orv. Hetil., 2012, 153, 1465–1468.

Restricted access

fiatal párok beszámolói alapján. Demográfia , 52 (1): 5—30. Kopp M., Csoboth Cs., Purebl Gy. (1999): Fiatal nők egészségi állapota. In: Nagy I., Pongrácz T., Tóth I.Gy. (szerk.). Szerepváltozások . Jelentés a nők és férfiak

Restricted access

—240. Lukács, L., Murányi, I., & Túry, F. (2007). A testi attitűdök, a testi elégedetlenség és a testépítés kapcsolatának vizsgálata fiatal férfiak között. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 8 , 131—145. Lukács, L., Túry, F

Restricted access