Search Results
Az élő rendszerek egyik alapvető tulajdonsága - mely a környezetükhöz való alkalmazkodás és így a túlélés fontos eleme - az alkalmazkodás vagy adaptáció. A központi idegrendszeri neuronok adaptációját a perceptuálisan megfigyelhető utóhatások megjelenése mutatja. Az utóbbi időkben az egyszerű vizuális ingerekhez való adaptációra kialakuló utóhatások mellett egyre többet vizsgálják a komplex alakokra, többek közt az emberi arcokra megfigyelhető utóhatásokat is. Tanulmányunkban ezeket az újonnan leírt utóhatásokat foglaljuk össze, különös tekintettel arra, hogyan vetítenek fényt ezek az eredmények az emberi agy tárgy- és arcreprezentációjára.
Abstract
We investigated individuals’ representations of their partners’ facial appearance as a possible contributory factor to relationship maintenance. Couples completed measures assessing their attitudes to their relationship and their partner, and were photographed. These photographs were manipulated to increase or decrease facial attractiveness. Participants were asked to select the veridical image of their partner from a seven image array (three less attractive than the original, the veridical image, and three more attractive than the original). Individuals who rated their relationships positively were more likely to select images of their partners that had been made artificially more attractive as being the veridical images. Individuals dissatisfied with their relationship showed the opposite effect. When participants were analysed independently by sex, these relationships were only present for female participants. Familiar celebrity faces manipulated in the same way were perceived accurately. Implications of these findings for the maintenance of relationships and theories of face perception are discussed.
Abstract
Although Duchenne smiles have been shown to have a social signal value, there is limited evidence as to whether this effect generalises to most positive attributes, or whether it is restricted to a particular social domain. As opposed to non-Duchenne smiles, Duchenne smiles involve the activity of facial muscles in the eye region (orbicularis oculi). The hypothesis that Duchenne and non-Duchenne smiles produce different responses in receivers was tested in a face perception experiment. People were asked to rate neutral and smiling faces on ten attributes: attractiveness, generosity, trustworthiness, competitiveness, health, agreeableness, conscientiousness, extroversion, neuroticism, and openness to experience. Results showed that the type of smile had a stronger impact on the ratings of generosity and extroversion. The difference between neutral and smiling was larger when faces showed a Duchenne than a non-Duchenne smile, though the effect of smile type on attributions of generosity appeared to be restricted to male faces. Therefore the Duchenne marker shows some specificity to judgements of altruism and sociability.
Abstract
The processing of any noisy stimuli requires extra means from the nervous system. Several electrophysiological studies have proved that the processing of noise starts approximately 150–200 milliseconds after stimulus onset. This is suggested by the fact that the amplitude of the face-selective N170 component has been reduced and its latency prolonged by adding Gaussian noise to a face stimulus while the earlier P100 component is not influenced by added noise. While previous studies tested the electrophysiological correlates of noisy face perception in humans, the nature of added noise has not been studied yet in relation to face processing. Our goal was to distinguish the effects of added phase-noise from that of another irrelevant, overlapping non-face object (a car) on the electrophysiological correlates of human face processing. Subjects performed a two-alternative gender discrimination task with seven levels of difficulty, equalised between the phase-noise and overlapping object conditions. We found that the first component where an amplitude reduction took place was the N170 component when adding phase-noise to the face stimuli but not in the overlapping object condition. The amplitude of the later positive P220 component, on the other hand, increased significantly in both noisy conditions. Our results suggest that the processing of phase-noise starts in the time range, reflected by the N170 component, while the interaction of a face and of another overlapping irrelevant stimulus does not happen until the P220 component.
A testdiszmorfiás zavar pszichológiai vonatkozásai
Psychological aspects of body dysmorphic disorder
A testdiszmorfiás zavar (BDD) nagy szenvedéssel, a pszichológiai és szociális funkciók súlyos károsodásával jár. A pszichiátriai betegség központi tünete a saját test észlelésének súlyos zavara, amely alacsony önértékeléshez, szorongáshoz, depresszióhoz, szociális izolációhoz vezet, mindez akadályozza a továbbtanulást, munkavégzést, családalapítást. Nagy a pszichiátriai komorbiditás és az öngyilkosság miatti halálozás kockázata. A betegség nozológiai helyzete a DSM-5-ben megváltozott. Kialakulásában és fennmaradásában biológiai, pszichológiai, környezeti és szociokulturális tényezők játszanak szerepet. A szerzők célkitűzése a pszichológiai tényezők áttekintése. A legfeltűnőbb tünet, a testképzavar hátterében a kognitív funkciók (észlelés, figyelem, információfeldolgozás, végrehajtó működés) jellegzetes megváltozását feltételezik. Legtöbbet az arcészlelést és az érzelemfelismerést vizsgálták. Az érzelemszabályozás zavara is hajlamosít BDD-re. Jellegzetes személyiségvonások: félénkség, érzékenység a visszautasításra, kritikára, alacsony önértékelés, perfekcionizmus. Domináló érzésük, a szégyen meggátolja, hogy segítséget kérjenek. A betegség korán, többnyire serdülőkorban (átlagosan 16,7 éves korban) kezdődik. Gyakoriak a korai életévekben átélt traumatikus élmények, stresszel teli életesemények, a testtel kapcsolatos kellemetlen megjegyzések. A BDD-sek gyakrabban számolnak be érzelmi, fizikai és szexuális abúzusról. Figyelemre méltó, hogy a zaklatásnak nemcsak áldozatai, hanem gyakran elkövetői is. A társas környezetnek is etiológiai szerepet tulajdonítanak. Ez a közösségi médiában is megvalósulhat (Facebook, Instagram, Snapchat, TikTok). A prevalencia az általános népességben 2%, pszichiátriai fekvőbetegeknél 7,4%, kozmetikai sebészeti és bőrgyógyászati betegeknél 10% feletti. Az elmúlt években gyakoribbá vált, a COVID-érában megjelent a „snapchat diszmorfia” és a „zoom diszmorfia”. Az SSRI-típusú antidepresszívumok és a kognitív viselkedésterápia hatékonysága igazolt. Ígéretes az elfogadás-elköteleződés terápiája, a metakognitív terápia és a már bevált terápiás módszerek online változatai. A pszichológiai tényezők bármelyike lehet a terápia és megelőzés célpontja.
Az arcfelismerési zavarok osztályozása a kialakulás oka, az idegtudományi, valamint a viselkedéses eredmények tükrében
The classification of face recognition disorders in light of the etiological factors, the neuroscientific and the behavioural findings
, A. , P EREZ , E. , & M CCARTHY , G. ( 1996 ). Electrophysiological Studies of Face Perception in Humans . Journal of Cognitive Neuroscience , 8 ( 6 ), 551 – 565 . B ENTIN
Bentin, S., Allison, T., Puce, A., Perez, E., McCarthy, G. (1996): Electrophysiological studies of face perception in humans. Journal of Cognitive Neuroscience , 8 (6), 551–565. McCarthy G
Bruce, V., Young, A. (1998) In the eye of the beholder: The science of of face perception . Oxford University Press, Oxford In the eye of the beholder: The science of of face perception
Arcfeldolgozási folyamatok fejlődési diszlexiában
Face recognition processes in developmental dyslexia
), 67 – 79 . Albonico , A. & Barton , J. J. S. ( 2017 ). Face perception in pure alexia: Complementary contributions of the left fusiform gyrus to facial identity and facial speech
The role of symmetry in attraction to average faces Perception and Psychophysics 69 8 1273 1277 . B. C
