Search Results

You are looking at 1 - 10 of 39 items for :

  • "faktoranalízis" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Elméleti háttér

A társas beágyazottság az optimális funkcionálás, a jóllét egyik komponense. Emellett hazai és nemzetközi eredmények szerint is a lelki és testi egészség megőrzésének kulcstényezője – elsősorban stresszhelyzetekben. A Multidimenzionális Észlelt Társas Támogatás Kérdőívet (Multidimensional Scale of Perceived Social Support; MSPSS) 1988-ban fejlesztették ki Zimet és munkatársai, és azóta több európai és ázsiai nyelvre is lefordították. A kérdőív pszichometriai jellemzői a legtöbb esetben kiválóak. Cél: Mivel magyar nyelven jelenleg egyetlen validált, a Caldwell-féle, társas támogatást mérő kérdőív érhető el, amelynek a kiértékelése nehezen számszerűsíthető, tanulmányunk célja, hogy bemutassuk a MSPSS kérdőív magyar nyelvű validálását felnőtt mintán (n = 1073; 72,9% nő).

Módszerek

A feltáró faktoranalízis mellett megerősítő eljárást is alkalmaztunk. A konvergens és divergens validitás vizsgálatára a következő mérőeszközöket használtuk fel: Társas Támogatás Erőssége Kérdőív, Caldwell-féle Társas Támogatás Kérdőív, Általános Énhatékonyság Skála, Big Five Kérdőív Extraverzió és Barátságosság skálái és a Családi Szocializáció Kérdőív.

Eredmények

A feltáró és megerősítő faktorelemzés eredményei alapján a végső kérdőívben 10 tétel maradt. Ebből 4 állítás a Család alfaktorához, 3 állítás a Barátok alfaktorához és 3 állítás a Jelentős mások alfaktorához tartozik. Az egyes faktorok belső megbízhatósága (Család: Cronbach-α = 0,91; Barátok: Cronbach-α = 0,93; Jelentős mások: Cronbach-α = 0,87) és az egész kérdőív reliabilitása (Cronbach-α = 0,91) megfelelőnek bizonyult. A kérdőív illeszkedési mutatói az elfogadható vagy a jó tartományba estek (CMIN/DF = 5,876; CFI = 0,974; RMSEA = 0,08; GFI = 0,949; TLI = 0,963).

Következtetések

Az MSPSS magyar változata egy érvényes és megbízható mérőeszköz, amely egyrészt mutat összefüggést más, széles körben használt sztenderd kérdőívekkel, másrészt van az észlelt társas támogatás pszichológiai kérdéskörének több olyan szelete, amelyet a korábbi eszközök nem fedtek le, így indokolt az új kérdőív bevezetése.

Restricted access

Célkitűzés: A Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Kockázat Vizsgálatának célja elsősorban a nyitott szívműtéten átesett betegek pszichoszociális kockázati tényezőinek vizsgálata és követése. Módszer: 137, nyitott szívműtéten átesett betegnél (87 férfi és 50 nő) a 17 tételes Házastársi Stressz Skála magyar változata a műtét után két évvel került felvételre, majd a kérdőív Varimax rotációval történő faktoranalízisét követően teszteltük a kérdőív rövidített változatát is. Eredmények: A 17 tételes Házastársi Stressz Skála (Cronbach-alfa 0,77) a faktoranalízis során öt különálló dimenziót eredményezett: a szeretet-bizalom, a problémák, a szexuális kapcsolat, a szívbetegség hatása a szexualitásra, valamint a személyes identitás faktorokat. A tételek az egyes dimenziókban jól elkülönültek, mindössze két tételt találtunk, melyek nem egyértelműen tartoztak egy faktorhoz, ezeket a rövidítés során kihagytuk. A kiválasztott Rövidített Házastársi Stressz Skála öt tételének (három kérdés az első faktorból, egy a másodikból, egy az ötödikből) skálaösszege korrelált a 17 tétel skálaösszegével (r = 0,902, p<0,001), belső konzisztenciája megfelelő (Cronbach-alfa 0,69). Konklúzió: A Rövidített Házastársi Stressz Skála pszichometriai jellemzői megfele­lőek.

Restricted access

Absztrakt

Elméleti háttér: A multifaktoriális etiológiai háttérrel rendelkező evészavarok szociokulturális magyarázóelméletei nagy szerepet tulajdonítanak a megjelenéssel kapcsolatos szociokulturális hatásoknak és a megjelenés szociokulturálisan meghatározott standardjai internalizációjának. Cél: A vizsgálat célja a Megjelenéssel Kapcsolatos Szociokulturális Attitűdök Kérdőív (Sociocultural Attitudes Towards Appearance Questionnaire-3 — SATAQ-3; Thompson és mtsai, 2004) magyar nyelvű változata faktorstruktúrájának tesztelése és a megjelenéssel kapcsolatos szociokulturális attitűdök egyes testképzavarokkal való kapcsolatának egy komplex modell keretében történő felmérése volt. Módszerek: A keresztmetszeti, kérdőíves kutatás résztvevői gimnazista lányok és főiskolai hallgatónők voltak (n = 198, átlagéletkor: 18,7 év, szórás = 2,82 év). Mérőeszközök: önbeszámoló útján nyert testtömeg és testmagasság, SATAQ-3, Evési Zavar Kérdőív. Eredmények: A SATAQ-3 kérdőív konfirmatív faktoranalízise nem zárult kielégítő eredménnyel (χ2(399) = 861,3, p < 0,001; CFI = 0,831; TLI = 0,815; RMSEA = 0,077). Az exploratív faktoranalízis eredményei szerint a négyfaktoros megoldás illeszkedése közelítette az elfogadhatót (χ2(321) = 612,0, p < 0,001; CFI = 0,893; TLI = 0,856; RMSEA = 0,068). Az Információ és a Nyomás skálák tisztán megjelentek, az Internalizáció—általános skála tételei egyazon faktoron töltődtek, azonban az Internalizáció—kisportolt skála tételei jelentős kereszttöltődést mutattak ezen a faktoron. A skálák belső megbízhatósága megfelelőnek bizonyult. Az életkor és a testtömegindex kontrolljával végzett útelemzés eredményei szerint a média felől érkező, a karcsú testideál elérésére irányuló észlelt nyomás a karcsú testideál internalizációján keresztül testi elégedetlenséghez és karcsúság iránti késztetéshez vezet. A médiából érkező információ szubjektív fontossága és a karcsú testideál internalizálása között az észlelt nyomás mediátor szerepet tölt be. Következtetések: A SATAQ-3 kérdőív magyar változata megbízható, validitása ígéretes, ezért érdemesnek tartjuk bevezetni a hazai kutatásba. Útmodellünk eredményei az evészavarok prevencióját elősegítő intervenciós pontokat villantanak fel.

Restricted access

Az adaptív és maladaptív perfekcionizmussal együtt járó motivációs mintázatok feltáró vizsgálata

Exploratory Research of Motivational Patterns Related to Adaptive and Maladaptive Perfecionism*

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Tímea Olajos, Ágnes Hőgye-Nagy, Katalin Héjja-Nagy, and Mária Dávid

elvégzett ellenőrző faktoranalízis (CFA) feltételei az alábbi módon teljesültek: A faktorelemzés fontos feltétele a metrikus változók használata. Esetünkben mindegyik indikátort 7 fokozatú Likert-skálán mértük, így megfeleltünk ennek a feltételnek (Malhotra

Open access

Jelen vizsgálat célja a D-típusú személyiség vizsgálatára kifejlesztett kérdőív magyar adaptációja volt. A D-típusú (distressed) személyiség modelljét számos vizsgálat alapján a szív- és érrendszeri betegségek fontos kockázati tényezőjének tartják. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív vizsgálat keretében 12 653 személlyel került felvételre a mérőeszköz. A kérdőív magyar változatában 4 tétel rontotta a kérdőív pszichometriai jellemzőit, így ezeket a tételeket kihagytuk a kérdőívből, amely így 10 kérdésre redukálódott. A 10 kérdéses változat Cronbach-alfa értékei már mindkét skálára kielégítőnek bizonyultak (Negatív Érzelmek skála: 0,87; Szociális Gátoltság skála: 0,84). Az elvégzett faktoranalízis megerősítette a magyar változat kétfaktoros struktúráját, így a skála magyar verziója megfelelően alkalmas a D-típusú személyiség vizsgálatára.

Restricted access

Summary

A prototípusok olyan szociális képzetek, amelyeket az egyén azokról alkot, akiket bizonyos magatartásforma jellemez. Jelen kutatásunk arra koncentrált, hogy a középiskolás fiatalok véleménye szerint milyen jellemvonásokkal bír egy egészségesen vagy egészségtelenül táplálkozó kortársuk. Vizsgálatunkat szegedi középiskolások (15–20 évesek) körében végeztük. Az adatgyűjtéshez önkitöltéses kérdőíves módszert alkalmaztunk, amely kiterjedt a minta étkezési magatartásának és az azzal összefüggő társas hatásoknak a megismerésére. Az egészségtelenül, illetve egészségesen étkező egyénre jellemző prototípusokat az ún. Eater Image Scale segítségével térképeztük fel. Eredményeink azt mutatják, hogy az egészségesen táplálkozó egyént egyértelműen a tulajdonságpárok pozitív viszonylatában jellemezték a megkérdezettek, mint például felelősséget vállaló, aktív, sportos, magabiztos, jövőorientált. Az egészségtelenül táplálkozó kortársaikat viszont olyan tulajdonságokkal illették, amelyek a tulajdonságpárok negatív végéhez álltak közel, mint például felelőtlen, passzív, dundi, nem sportos, népszerűtlen. A faktoranalízis eredményei azt tükrözik, hogy jól elkülöníthetők a belső és a külső tulajdonságok, de az előbbieken belül még tovább csoportosíthatók a jellemzők aszerint, hogy az önkontrollt vagy egyéb (például harmóniára vagy éppen annak hiányára utaló) tulajdonságokat tartalmaz-e. Az egészségfejlesztési programoknak hasznos információt nyújthatnak e prototípusok, hiszen érdemes a már meglévő szociális képzetekre alapozni a további attitűdformálást.

Restricted access

Elméleti háttér: A kisgyermekek körében végzett temperamentumkutatások egyik legismertebb és leggyakrabban használt mérőeszköze a 3–8 éveseknek szánt Gyermeki Viselkedés Kérdőív (Children's Behavior Questionnaire; CBQ), amely különböző változatokban is létezik, és amelynek magyar nyelvű változata ezidáig nem állt rendelkezésünkre. Cél: Tanulmányunk célja a CBQ legrövidebb változatának (CBQ VS) magyar adaptációja és a mérőeszköz pszichometriai mutatóinak ismertetése a hazai kutatók számára. Módszerek: Vizsgálatunkban 5–7 éves gyermekek (n = 201) és szüleik (n = 201) vettek részt három magyarországi településről. A kérdőívet a gyermekek szülei (176 anya és 25 apa) töltötték ki. A CBQ VS-H mellett vizsgáltuk a gyermekek végrehajtó funkcióit is a HTKS és Day-Night tesztekkel. Eredmények: Az exploratív faktoranalízis eredményeként a magyar verzióban, hasonlóan az eredeti változathoz, három faktor különült el, amelyek jó belső megbízhatósági mutatókkal rendelkeztek: Erőfeszítés alapú kontroll (Cronbach-α: 0,76), Extraverzió (Cronbach-α: 0,78), Negatív érzelmi viszonyulás (Cronbach-α: 0,74). A temperamentum vizsgált dimenziói függetlennek bizonyultak a kitöltő személyétől (anya vagy apa), életkorától, családi állapotától és iskolai végzettségétől. Következtetések: Eredményeink alapján a Gyermeki Viselkedés Kérdőív legrövidebb változatának magyar verziója (CBQ VS-H) megbízhatóan működik, és alkalmasnak tekinthető a kisgyermekek temperamentumának és annak három dimenziójának vizsgálatára.

Open access

Validation of the Hungarian version of the short form of Spiritual Connection Questionnaire (SCQ-14)

A Spirituális Kapcsolat Kérdőív rövid változatának (SCQ-14) magyar validálása

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Barbara Csala and Ferenc Köteles

Background: Spirituality is a human specific phenomenon associated with positive mental and physical health outcomes. From a scientific point of view, it is a complex construct which can be investigated in various ways. The Spiritual Connection Questionnaire (SCQ) measures spirituality independently from religiousness thus it appears to be an appropriate measure to assess religious and non-religious aspects of spirituality. Aim: The present study aimed to develop and validate the Hungarian version of the short form of the Spiritual Connection Questionnaire (SCQ-14). Furthermore, it aimed to investigate spirituality’s association with affect and thinking style. Methods: Participants of two non- representative community samples (n = 387 and n = 145) completed the following questionnaires online: short form of the Spiritual Connection Questionnaire, Spiritual Transcendence Scale, Rational–Experiential Inventory, and Positive and Negative Affect Schedule. Results: The Hungarian SCQ-14 showed an excellent internal consistency (Cronbach’s α = 0.94 and 0.97 on Sample 1 and 2, respectively). Confirmatory factor analyses indicated inappropriate fit with the theoretically assumed one-factor model (χ 2 = 435.848, df = 77, p < 0.001; CFI = 0.904; NFI = 0.886; RMSEA = 0.110 [90% CI = 0.100–0.120] on Sample 1, and χ 2 = 247.132, df = 77, p < 0.001; CFI = 0.917; NFI = 0.885; RMSEA = 0.123 [90% CI = 0.106–0.141] on Sample 2). In contrast, results of exploratory factor analyses indicated a one-factor structure on both samples. The SCQ-14 was positively associated with spiritual transcendence, experiential thinking style, and partly with positive affect. No significant correlations with rational thinking style and negative affect were found. Results of the multiple hierarchical linear regression analysis on both samples revealed a significant contribution of experiential thinking style and spiritual transcendence to spiritual connection after controlling for gender, age, educational qualification, and positive affect. Conclusions: The Hungarian version of the Spiritual Connection Questionnaire (SCQ-14) is a valid, psychometrically sound measure. Spiritual transcendence and experiential thinking style independently contribute to spiritual connection.

Elméleti háttér: A spiritualitás humánspecifikus jelenség, amelynek pozitív hatása a testi és mentális egészségre nézve bizonyított. Tudományos szempontból a spiritualitás meglehetősen összetett fogalom, számos különböző mérőeszközzel vizsgálható. A Spirituális Kapcsolat Kérdőív (Spiritual Connection Questionnaire, SCQ) vallástól függetlenül értékeli a spiritualitás szintjét, így vallásos és nem vallásos személyek körében egyaránt alkalmazható. Cél: Jelen kutatás célja Spirituális Kapcsolat Kérdőív rövid változatának (SCQ-14) magyar nyelvű validálása volt. További cél volt a spiritualitás gondolkozási stílussal és affektivitással való összefüggésének vizsgálata. Módszerek: A kutatás két nem reprezentatív mintából áll (n = 387 és n = 145), amelynek résztvevői a Spirituális Kapcsolat Kérdőív rövid változatát, a Spirituális Transzcendencia Kérdőívet, az Észszerűség–Megérzés Kérdőívet, valamint a Pozitív és Negatív Affektivitás Skálát töltötték ki online formában. Eredmények: Az SCQ-14 magyar változata kiváló belső konzisztenciát (Cronbach-α = 0,94 az első, és 0,97 a második mintán) jelzett. A konfirmatív faktoranalízis nem mutatott megfelelő illeszkedést az eredeti egyfaktoros modellhez képest (χ 2 = 435,848, df = 77, p < 0,001; CFI = 0,904; NFI = 0,886; RMSEA = 0,110 [90% CI = 0,100– 0,120] az első mintán, és χ 2 = 247,132, df = 77, p < 0,001; CFI = 0,917; NFI = 0,885; RMSEA = 0,123 [90% CI = 0,106–0,141] a második mintán). Ezzel szemben a feltáró faktoranalízis eredménye egyfaktoros modellt mutatott mindkét minta esetén. Az SCQ-14 továbbá pozitív irányú összefüggést mutatott a spirituális transzcendenciával, a tapasztalati gondolkodási stílussal, valamint részben a pozitív affektivitással is. A spirituális kapcsolat és negatív affektivitás, valamint a racionális gondolkodási stílus között nem jelentkezett szignifikáns korreláció. A mindkét mintán lefuttatott többszörös hierarchikus lineáris regresszió eredményei szerint a tapasztalati gondolkodás és a spirituális transzcendencia a nem, a kor, az iskolai végzettség és a pozitív affektivitás kontrollálása után is szignifikáns kapcsolatban maradt a spirituális kapcsolat pontszámmal. Következtetések: A Spirituális Kapcsolat Kérdőív rövid változatának magyar verziója valid, jó pszichometriai mutatókkal bíró mérőeszköz. A spirituális transzcendencia és a tapasztalati gondolkodás egymástól függetlenül is hozzájárulnak a spirituális kapcsolathoz.

Open access

Elméleti háttér

A féltékenység mérésének számos egydimenziós és komplex mérőeszközét különböztethetjük meg egymástól. A mérőeszközök egyike a diszpozícionális féltékenységet mérő 25 tételes Önbevallásos Féltékenység Skála.

Cél

Az Önbevallásos Féltékenység Skála magyar nyelven nem érhető el, ezért a jelen tanulmány elsődleges célja e hiány pótlása, a kérdőív nagy elemszámú és széles életkori spektrumot átfogó mintán történő hazai adaptációja során szerzett tapasztalatok közreadása.

Módszer

A keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálaton alapuló kutatás során 1384 egészséges vizsgálati személy (átlagéletkor 27,3 [SD = 9,10] év) adatainak felhasználásával tártuk fel az Önbevallásos Féltékenység Skála faktorstruktúráját, annak illeszkedését, illetve teszteltük a mérési hatékonyság belső stabilitását.

Eszközök

A tesztbattéria az Önbevallásos Féltékenység Skála mellett a validitás vizsgálatát szolgáló kérdőíveket az Epidemiológiai Kutatási Központ - Depresszió Skáláját, a Spielberger-féle Vonásszorongás Kérdőívet, a Pszichológiai Jóllét Skálák kérdőívet, a WHO Jóllét Kérdőívének rövidített változatát, a Kapcsolati Elégedettség Skálát, valamint a Rosenberg Önértékelés Skálát tartalmazta.

Eredmények

A feltáró faktoranalízis a kérdőív négy dimenzióját azonosította (a Párkapcsolati gyanakvás, a Reális párkapcsolati féltékenység, a Társas féltékenység és a Testvérféltékenység), amelyek a teljes variancia 62%-át magyarázzák. A konfirmátoros faktoranalízis az eredeti, háromfakto- ros modellel szemben a négydimenziós modell esetén jelzett megfelelő illeszkedést. A reliabilitásvizsgálat magas belső konzisztenciát mutatott. A nemi különbség, a részletes életkori csoportok elemzése és a párkapcsolati státusz vonatkozásában kapott adatok igazolják a féltékenység konstruktumvaliditását. Továbbá, a korábbi empirikus kutatásoknak megfelelően a féltékenység és az önértékelés vonatkozásában kapott gyenge negatív együttjárás (r = –0,28; p < 0,001) és a féltékenység depresszióval kapcsolatos gyenge pozitív (r = 0,30; p < 0,001) és szorongással kapcsolatos mérsékelt pozitív korrelációja (r = 0,37; p < 0,001) alátámasztja az Önbevallásos Féltékenység Skála konstruktum validitását. A Párkapcsolati gyanakvás és a Reális párkapcsolati féltékenység korrelációs együtthatói értékes információval járulnak hozzá a féltékenység megítélésének adaptív vs. maladaptív voltához.

Összefoglalás

Az eredmények tükrében az Önbevallásos Féltékenység Skála a diszpozícionális féltékenység mértékének megbízható és érvényes mérőmódszere, amely további populációszintű és klinikai mintán történő kutatás számára nyújthat adekvát mérőeszközt.

Open access

Az Önkritikusság és Önmegerősítés Skála hazai validálása

Hungarian validation of the Self-Criticizing/Attacking and Self-Reassuring Scale

Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: Borostyánkői Zsófia, Takács Szabolcs, and Szabó-Bartha Anett

Elméleti háttér: A Self-Criticizing/Attacking and Self-Reassuring Scale (Önkritikusság és Önmegerősítés Skála) magyar változatának köszönhetően az önkritikusság jelensége Magyarországon is mérhetővé vált. Cél: Jelen vizsgálat során bemutatásra kerül az Önkritikusság és Önmegerősítés Skála magyar mintán történő alkalmazhatósága, és az önegyüttérzéstől való félelem mellett a depresszióval, valamint az élettel való elégedettséggel vizsgált öszszefüggése. Módszerek: A kutatásban összesen 434 fő vett részt: 107 férfi és 327 nő, átlagéletkoruk 30,2 (SD = 12,15) év. Eredmények: A feltáró faktoranalízis az Önkritikusság és Önmegerősítés Skála (FSCRS-HU) esetén az eredetihez hasonló háromfaktoros struktúrát jelzett: a magyar mintán is megjelentek az alkalmatlan én (inadequate self), a megerősített én (reassured self) és a gyűlölt én (hated self) dimenziói. Ezt a struktúrát a konfirmatív faktoranalízis is megerősítette (RMSEA = 0,056; CFI = 0,945) és az alskálák belső megbízhatósága megfelelőnek bizonyult (Cronbach-α = 0,9; 0,87, 0,83, sorrendben). Az FSCRS-HU mind a depresszióval (r = 0,62 – 0,68; p < 0,01), mind az önegyüttérzéstől való félelemmel (r = 0,65 – 0,68; p = 0,01) és az élettel való elégedettséggel (r = [–0,51] – [–0,52]; p = 0,01) is szignifikáns, közepes erősségű együttjárást mutatott. Az életkor gyenge, az alkalmatlan én esetében pedig közepes mértékű szignifikáns hatása mindhárom alskálánál megjelent. A nemek közt azonban egyedül az alkalmatlan én esetén volt szignifikáns különbség (Z = –2,109; p = 0,040; rang Cohen-d = –0,229). Következtetések: Összességében az Önkritikusság és Önmegerősítés Skála megbízható és érvényes mérőeszköznek bizonyult hazai mintán is.

Background: Due to the Hungarian version of the Self-Criticizing/Attacking and Self-Reassuring Scale, the phenomenon of self-criticism has become measurable in Hungary as well. Aims: In the present study we present the applicability of the Self-Criticism and Self-Reassuring Scale on a Hungarian sample and its relationship to depression, life satisfaction, and fear of self-compassion. Methods: A total of 434 people participated in the research: 107 men and 327 women, with a mean age of 30.2 (SD = 12.15) years. Results: The exploratory factor analysis indicated a three-factor structure similar to the original version of the Self-Criticism and Self- Reassuring Scale, the Hungarian sample also showed the dimensions of the inadequate self, the reassured self and the hated self. This structure was also confirmed by confirmatory factor analysis (RMSEA = 0.056, CFI = 0.945) and the internal reliability of the subscales proved to be adequate (Cronbach's α = 0.9, 0.87, and 0.83, respectively). The FSCRS-HU showed a significant, moderate association with both depression (r = 0.62 – 0.68; p < 0.01) and fear of self-compassion (r = 0.65 – 0.68, p < 0.01) and life satisfaction (r = [–0.51] – [–0.52], p = 0.01). Age had a weak and, in the case of an inadequate self, a moderately significant effect on all three subscales. There was a significant difference between the sexes only in the case of the inadequate self (Z = –2.109, p = 0.040, rank Cohen’s d = –0.229). Conclusions: Overall, the Self-Criticism and Self- Reassuring Scale proved to be a reliable and valid measurement tool in the Hungarian sample as well.

Open access