Search Results

You are looking at 1 - 10 of 38 items for :

  • "family environment" x
Clear All

? University of Iowa Iowa City, Iowa . C. Ste Marie 2002 Parenting styles and family environment influences on youth problem gambling

Open access

Abstract

One possible form of how children use parental models in their social relations would be if children showed more willingness to make friends with peers resembling their parents. To test this possibility, composite faces created from 3 to 6 year old children's photos were transformed to resemble facial images of their parents. The children were asked to show which one of the two same-sex transforms they find more appealing: the familial or the control face. Children who lived in emotional proximity to their parents, and in particular to their mothers, were attracted more to father-resembling faces than to unfamiliar ones. These results suggest that childhood experiences influence face preferences. This bias may affect social decisions later in adulthood, and could help to explain preferences for parent-resembling mates.

Restricted access

Háttér és célok

Az utóbbi években számos olyan kutatási beszámoló jelent meg, amely a szülők külső megjelenésének társas vonzódásra gyakorolt hatását vizsgálták felnőttek esetében. Jelen tanulmány célja megvizsgálni e jelenséget gyerekek esetében.

Módszer

Vizsgálatunkban számítógépes program segítségével kompozit arcokat módosítottunk úgy, hogy a kísérletben részt vevő 3 és 14 év közötti gyerekek szüleire hasonlítsanak. A képekből tablókat készítve a gyermekeket szimpátia alapján történő választásokra kértük meg. A gyerekek szüleikkel való kapcsolatát a Düss-mese teszttel, illetve az IPPA kérdőívvel vizsgáltuk.

Eredmények

A 11–14 éves gyermekek esetében azt találtuk, hogy az anyai elidegenedés alacsony foka, azaz a jó kapcsolat növelte az anyához hasonló kortárs választásának valószínűségét. Ez különösen a fiúkra igaz. Az óvodás és alsó tagozatos fiúknál a szülővel való jó kapcsolat ugyancsak fokozta annak esélyét, hogy az anyához hasonló gyermekarcot szimpatikusabbnak találják a kontrollnál. Ezzel ellentétben az ebbe a korosztályba tartozó lányoknál a jó kapcsolat csökkentette az anyához hasonló arcok választását.

Következtetések

Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a gyermekkorban szerzett tapasztalatok hatással vannak a gyermekek arcpreferenciáira, s ezek felnőttkorra is megmaradhatnak, befolyásolva az interperszonális döntéseket. Ennek egyik megjelenési formája lehet, hogy a felnőttek különböző szociális kapcsolataikban (például párválasztáskor) előnyben részesítik a szüleikhez hasonlító ellenkező neműeket. Mindennek hátterében evolúciós hatásokat sejtünk, azonban a vizsgálatunk során az egyes korcsoportok között talált különbségek arra utalnak, hogy a kognitív fejlődés sajátosságai is jelentős szerepet játszhatnak ezeknek a preferenciáknak a kialakulásában.

Restricted access

surveys for capturing this information, and the challenge of addressing a gaming problem when gaming may be seen as the only viable coping strategy in an unstable, rejecting, or risky family environment ( Li et al., 2016 ). In response to the

Open access

as a stronger predictor of high-risk social media use than the individual’s family environment. A different picture appears when analyzing similarly constructed regression models for assessing the impact of health risk behavior, controlled for

Open access

, clarity, and repair, respectively. For this study, the benchmarks for males described in the Spanish version are used ( Fernandez-Berrocal et al., 2004 ). Family Environment Scale (FES; Moos & Moos, 1994

Open access

. , Liau , A. K. , & Khoo , A. ( 2015 ). Moderating effects of the family environment for parental mediation and pathological Internet use in youths . Cyberpsychology, Behavior, and Social

Open access

Background

Problematic Internet use (PIU) is an emerging entity with varied contents. Behavioral addictions have high comorbidity of attention deficit hyperactivity disorder and obsessive–compulsive spectrum disorders. Social networking site (SNS) addiction and role playing game (RPG) addiction are traditionally studied as separate entities. We present a case with excessive Internet use, with a particular focus on phenomenology and psychiatric comorbidities.

Case presentation

Fifteen-year-old girl with childhood onset attention deficit disorder, obsessive–compulsive disorder, adolescent onset trichotillomania, and disturbed family environment presented with excessive Facebook use. Main online activity was creating profiles in names of mainstream fictional characters and assuming their identity (background, linguistic attributes, etc.). This was a group activity with significant socialization in the virtual world. Craving, salience, withdrawal, mood modification, and conflict were clearly elucidated and significant social and occupational dysfunction was evident.

Discussion

This case highlights various vulnerability and sociofamilial factors contributing to behavioral addiction. It also highlights the presence of untreated comorbidities in such cases. The difference from contemporary RPGs and uniqueness of role playing on SNS is discussed. SNS role playing as a separate genre of PIU and its potential to reach epidemic proportions are discussed.

Conclusions

Individuals with temperamental vulnerability are likely to develop behavioral addictions. Identification and management of comorbid conditions are important. The content of PIU continues to evolve and needs further study.

Open access

Az evészavarok multidimenzionális betegségértelmezésében az egyéni genetikai meghatározottság mellett a családi környezeten belül az anyai viselkedés szerepe kiemelkedő fontosságú. A transzgenerációs megközelítés egy generációk között fennálló önrontó kör működését feltételezi, mely az anyai evészavar, az anya testsúllyal, alakkal kapcsolatos aggodalma, kontrolligénye, az etetések során tapasztalt problémák, az anyai viselkedéssel kapcsolatos korai maladaptív sémák, illetve a gyermek ezen megnyilvánulásokra adott reakciójának kölcsönhatásából táplálkozik. A jelen irodalmi áttekintés – az evészavarok kialakulásában szerepet játszó tényezők cirkuláris okságot követő jellegét elismerve – egyrészt az anyai evészavar hatásait tárgyalja a perinatális fejlődésre, a gyermek korai testi és mentális gyarapodására, testével való elégedetlenségére, diétázási szokásaira, másrészt a családon belüli interakciós mintázat és a tetten érhető diszfunkcionális működésmódok elemzésével mutat rá az anyai evéssel, alakkal, testsúllyal kapcsolatos kognitív, érzelmi és viselkedési viszonyulások gyermeki fejlődésre gyakorolt additív hatására.

Restricted access

Számtalan nemzetközi vizsgálat igazolta, hogy az intézetekből örökbefogadott gyerekek, bár sok területen jelentős fejlődést mutatnak, még évekkel családba kerülésük után is sok szocioemocionális problémával küzdenek. Nagyon keveset tudunk azonban azokról a folyamatokról, amelyeken keresztül a korai élmények ezekhez a fejlődési problémákhoz vezetnek. Az itt bemutatott vizsgálat célja az érzelemregulációs képességek fejlődésének jobb megismerése örökbefogadott gyermekeknél, mivel ezen képességek alapvető feltételei a pszichés egészségnek, a hatékony társas működésnek. A vizsgálat központi hipotézise, hogy azok a gyerekek, akik életük első (minimum) 6 hónapját intézetben töltötték, fejletlenebb érzelemregulációs képességgel rendelkeznek. A vizsgálatban 90 4 és 6 év közötti gyerek vett részt, akik a 3 vizsgálati csoport egyikébe tartoztak: 1. olyan gyerekek, akik születésükkor gyermekotthonba kerültek, és ott éltek örökbefogadásukig, de leg¬alább 6 hónapos korukig; 2. csecsemőkorban (6 hetes koruk előtt) örökbefogadott gyerekek; 3. (kontroll) vér szerinti családjukban élő gyerekek. A vizsgálat során az érzelemregulációs képességet a játék-narratívák elemzésével (MacArthur Story Stem Battery) vizsgáltuk. A három vizsgálati csoport összehasonlításának eredményeit összefoglalva elmondható, hogy igazolódott az a hipotézis, miszerint az intézeti gondozás egyik fontos következménye az elmaradás az érzelemregulációs képességekben. Ugyanakkor az eredmények arra is felhívják a figyelmet, hogy az újszülött korban örökbefogadott gyerekek bizonyos érzelemregulációs képességei is, bár jóval kevésbé, de eltérnek a vér szerinti kontrollcsoportétól. Ez az eredmény összefüggésbe hozható egyrészt pre- és perinatális tényezőkkel, másrészt pedig az örökbefogadó szülők és család jellegzetességeivel, valamint az örökbefogadottság tényéből következő vulnerabilitással.

Restricted access