Search Results

You are looking at 1 - 10 of 52 items for :

  • "family practice" x
  • All content x
Clear All

Background: Consultations in primary health care are considered ideal for opportunistic health promotion. A need exists to study opportunistic health promotion practiced in our setting. Objectives: To study opportunistic health promotion among family practice patients visiting a teaching hospital for treatment. Methods: A Questionnaire-based cross-sectional survey was conducted at the Family Practice Center, Aga Khan University Hospital, Karachi, Pakistan, in July and August, 2005. It included demographic profile of the patients and questions based on study objective. Written informed consent was taken and confidentiality was ensured. SPSS computer software was used for data management. Results: 274 patients were interviewed. The mean age of the respondents was 37 years, a majority being married housewives, with above grade X education, and in private service, student or self-employed. Reasons for visit during which opportunistic care was explored were regular check-up, chest pain, palpitations, and heart problem, antenatal care, orthopedic and eye problems and hypertension/ diabetes mellitus in 139 (50.8%), 43 (15.7%), 26 (9.5%) 20 (7.4%) and 9 (3.3%) cases, respectively. 259 (94.5%) patients want a doctor to provide opportunistic health promotion, while it was provided to 160 (58.4%) patients. Tobacco use was asked, and advice provided on diet, physical exercise, immunization and weight control in 109 (39.8%), 182 (66.4%), 165 (60.2%), 72 (26.3%) and 207 (75.5%) cases, respectively. Advice to check serum cholesterol was provided in 140 (51.1%) cases. Patients were screened for heart disease, cancers, and depression in 111 (40.5%), 82 (29.9%) and 120 (43.8%) cases, respectively. Blood pressure was checked in 234 (85.4%) cases. Conclusions: We have documented opportunistic health promotion in our setting. Research and interventional strategies are recommended to further promote it and also to look at its advantages and disadvantages in our settings.

Restricted access

Dokter, H. J., Duivenvoorden, H. J., Verhage, F. (1986): Changes in the attitude of general practitioners as a result of participation in the Balint group. Family Practice, 3 (3): 155

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Sándor Árpád Soós, Ajándék Eőry, Ajándok Eőry, László Harsányi, and László Kalabay

complementary and alternative medicine into family practices in Germany: results of a national survey. Evid. Based Complement. Alternat. Med., 2011, 2011, 495813. 18

Open access

A szerzők a fizikoterápia hazai alkalmazásának lehetőségeit tekintik át a gyógytorna és hidroterápia kivételével. A fizikoterápia nemcsak a mozgásszervi betegségek kezelésében és az orvosi rehabilitációban alkalmazható, hanem más orvosi specialitásokban és a háziorvosi gyakorlatban is. Orv. Hetil., 2013, 154(48), 1905–1911.

Restricted access

Az iskolai teljesítményt érintő, részképességzavart okozó dyslexia, dysgraphia és dyscalculia kivizsgálása és kezelése az orvosok tanácsadó és szakértő szerepét is megkívánja. A dyslexia, dysgraphia és dyscalculia tüneteit mutató gyerekeknél és felnőtteknél az olvasás, az írás és a számolás területén merülnek fel olyan nehézségek, amelyek a tanulási folyamatot akadályozzák. A dyslexiához, dysgraphiához és dyscalculiához viselkedési problémák is társulhatnak, amelyek így együtt terápiával jól kezelhetők, de végérvényesen meg nem szüntethetők. Az oktatásban, ahol a dyslexiának, dysgraphiának és dyscalculiának, illetve az ebből következő tanulási nehézségeknek nap mint nap jelentősége van az iskolai követelményeknek való megfelelés során, létezik a méltányosság. A méltányolásban a hazai jogi szabályozás kiemelt jelentőséget tulajdonít az orvosi szakvéleménynek, azonban szigorúan meghatározott, hogy ez milyen formában fogadható el. Természetesen semmi sem gátolja azt, hogy a dyslexiás, dysgraphiás és dyscalculiás gyereket nevelő szülők vagy maguk az e problémákkal küzdő felnőttek néhány jó tanácsot, iránymutatást kapjanak az orvostól, és sokszor ez egy életre szólóan meghatározóbb, mint a papír, amin a diagnózis áll. Hogyan értelmezendő a diagnózis? Fogyatékosságként vagy sajátos tanulási igényként? E cikk szerzői úgy látják, hogy a két megközelítés párhuzamosan van jelen, de a gyógyászati és az oktatási vélekedéseknek jobban közelítenie kellene egymáshoz azért, hogy a vita fókuszában álló tüneteket mutató gyerek vagy felnőtt megfelelő segítséget kapjon a problémájával való megküzdésben. A differenciáldiagnosztikai részben a szerzők körüljárják, hogy pontosan mit is jelent a dyslexia, dysgraphia és dyscalculia a nevelés-, illetve az orvostudomány szemszögéből. A kivizsgálási és terápiás lehetőségekről szóló részekben rámutatnak arra, hogy az orvos a segítő személyek egyike. Számukra hasznos lehet a közlemény végén szereplő gyakran ismételt kérdések tára. Orv. Hetil., 2013, 154, 209–218.

Restricted access

Objectives: To study patient attendant’s views regarding their role in doctor-patient consultation. Methods: A Questionnaire-based survey was conducted at the Family Practice Center, Aga Khan University Hospital, Karachi, Pakistan, in June 2004. The Questionnaire included a demographic profile of patient’s attendant and questions in line with the study objective. It was administered by study investigators to 100 individuals, visiting Family Practice clinics. Ethical requirements including the administration of written informed consent and the provision of confidentiality were ensured. SPSS computer software was used for data management. Results: The mean age of the study population was 36.91 years, with a majority comprising well-educated housewives. Well over 90% of the attendants expect the physician and the patient to allow them to sit during consultation, while 95 (95%) expect the physician to ask questions from them about the patient’s medical problem. Eighty-nine (89%) attendants feel that their presence during consultation can assist in the treatment. Ninety-seven (97%) attendants believe they have a right to ask questions about the patient’s medical condition, eighty-eight (88%) feel they can exert a positive influence in the treatment of the patient, while 89 (89%) believe that patient and attendant should be considered as a unit. Ninety (90%) attendants do not agree that a patient attendant has no role other than accompanying him/her and facilitating the visit to the physician. Conclusions: The findings of our study suggest that the patient’s attendant should not be considered merely a person accompanying and facilitating patient visit but one that can exert a positive influence on the patient’s medical care.

Restricted access

Beck, A. T., Beck, R. W. (1972): Screening depressed patients in family practice. A rapid technique. Postgrad Med. , 52: 81-85. Screening depressed patients in family practice. A rapid

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Nikolett Szarka, Zsolt Nagykáldi, Mária Végh, and János Oberling

Bevezetés: A betegségek kezelésében a gyógyszeres terápia alkalmazása mellett fontos az orvos–beteg partneri viszonyt megalapozó kommunikáció. Célkitűzés: Annak a felderítése, hogy a beteg milyen kapcsolatot tud kialakítani kezelőorvosaival, valamint az ellátórendszerrel való elégedettségét mi határozza meg. Módszer: Gastrooesophagealis reflux miatt gondozott betegeket (n = 80) az ellátás szintjei alapján falusi (n = 20), pécsi (n = 20) és komlói (n = 20) háziorvosok betegei, valamint szakorvosok betegei (n = 20) csoportokba osztották. A betegek orvosukkal való kapcsolatának személyes voltára, a közöttük levő kommunikációra, a betegek elégedettségére vonatkozó kérdéseket tettek fel. Eredmények: Személyes problémával a betegek közel 80%-a kereste már háziorvosát, szemben szakorvosával (20%; p < 0,001). Háziorvosi rendelőkben a betegek elégedettebbek a betegségről kapott tájékoztatással (95%), mint a szakrendelőben (65%; p = 0,002). A háziorvosi rendelőkben több beteg nyilatkozta, hogy elegendő időt fordítottak rá (96,7%; 80%; p = 0,032). Következtetések: A betegek háziorvosukkal könnyebben kommunikálnak, közöttük közvetlenebb a kapcsolat. A mélyebb személyes viszony a háziorvosi praxisban gondozott betegek sikeres kezelésének záloga. Orv. Hetil., 2013, 154, 1713–1718.

Restricted access

Absztrakt:

Az alapellátásban az általános orvosi gyakorlat optimális munkamódszere a családorvoslás, mely jól képzett szakembereket és az orvos és a család korrekt viszonyát feltételezi, illetve melyben érvényesülhet a betegségmegelőzés és a gondozás jó gyakorlata, a kedvezőbb forrásfelhasználás. A hazai egészségügyi reform része volt egy nemzetközi színvonalú családorvosi szisztéma kialakítása. Az 1967-ben alapított Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének szorgalmazására már 1974-től volt Magyarországon általános orvostani szakvizsga; a szakképzést a 6/1993. számú NM-rendelet indította el, mely a szolgálatban dolgozó orvosoknak felzárkóztató képzést és szakvizsgát írt elő. Segítette a hazai alapellátás fejlődését, hogy a szaktárca Európában egyedülállóan létrehozta 1998-ban az Országos Alapellátási Intézetet. Ezzel egy tudományos szervezet, az akadémiai szektor és országos intézet összefogása kezdődött a szakember-utánpótlásban, szakmapolitikai és népegészségügyi célok megvalósításában és a kutatás-fejlesztésben. A jelen munka visszatekint a kezdetekre, számot ad átfogó, lakossági szintű tudományos kutatások eredményeiről, bemutatja a családorvoslás munkájának eredményeit, alapot ad a jövőbeli fejlesztés irányaihoz, használható megállapításokat és a belőlük levonható következtetéseket mutat be. Orv Hetil. 2018; 159(32): 1310–1316.

Restricted access

Foreman, B. H., Mackler, L.: Can we prevent splenic rupture for patients with infectious mononucleosis?. The Journal of Family Practice, 2005, 54/6 , 547–548. Mackler L. Can we

Restricted access