Search Results
continued gambling, despite significant negative physical, psychological, and social consequences not just for the individual but for the family and community at large ( American Psychiatric Association, 2013 ). Research has increasingly shown that
This article presents the findings of a qualitative research project which aimed to map out the political evaluations and the social effects of the changing concept of family and the changing forms of family life. By interviewing political and economic decision-makers we intended to highlight the goals and the motives of the differenct family policy approaches, the characteristic features of the family concepts reflected by the policy-makers' decisions, as well as the relationship between state family policies and labor market policies on the one hand, and equal treatment expectations concerning both genders, on the other. On the basis of interviews conducted with ordinary people we examined how much people's lives are practically infuenced by the family policy measures introduced by the political and the economic decision makers. According to our findings the two different categories of respondents saw specific family policy issues in different ways - however, their interpretations of family policy as a whole were rather convergent. The importance of providing equality of opportunity for men and women, increasing the female employment rate, acknowledging the plurality of family lifestyles, reconciling work and family life - being European expectations as well as conditions of a worthy life - seemed to be overshadowed by the demographic issues of fertility and procreation.
family ( Durkin & Barber, 2002 ) and peers ( Kuntsche et al., 2009 ; Valkenburg & Peter, 2009 ), as well as some physical and cognitive benefits ( Blumberg, Altschuler, Almonte, & Mileaf, 2013 ; Subrahmanyam, Greenfield, Kraut, & Gross, 2001 ). However
; Kessler et al., 2008 ). Marriage has long been regarded as a protective factor for veterans suffering from PTSD ( Weisenhorn, Frey, van de Venne, & Cerel, 2017 ), and the role of close family as a key support network for problem gamblers is well
developmental and ecological (i.e., family) factors. Specifically, we encourage the application of developmental perspectives in the consideration of (1) problematic usage and associated psychological sequelae, (2) types of devices and content that may be
. (eds): The Psychological Foundations of Culture . Hillsdale, NJ : Lawrence Erlbaum Associates . Carlock , R. S. – Ward , J. L. ( 2001 ): Strategic Planning for the Family
Tanulmányunkban a családi politikai szocializáció empirikus kutatásának elméleti megalapozására teszünk kísérletet a rendelkezésre álló elméleti és empirikus szakirodalom alapján. Az első részben a kutatás szempontjából leginkább relevánsnak tekinthető fogalmakat – az állampolgári és a politikai szocializáció – értelmezzük. Kiindulópontunk Habermas szocializáció-elmélete, amely szerint a szocializáció a cselekvések horizontjául szolgáló jelentéstartomány (az életvilág) interakciók sorozatában történő újratermelése. A második rész a kutatás oksági modelljét – a független, a közbejövő és a függő változók között feltételezett kapcsolatokat – tárgyalja. Végül a kutatás kezdeti hipotéziseit foglaljuk össze röviden. A tanulmány ilyenformán nem csupán szakirodalmi áttekintésként, hanem a tárgyban folytatott további kutatásokhoz felhasználható konceptuális keretként is olvasható.
Elméleti háttér: A „személyes autoritás a családi rendszerben” fogalmát Williamson (1981, 1982) dolgozta ki. Olyan sajátos fejlődési feladatot és szakaszt ír le, mely egyszerre érvényes egyéni és családi szinten, és lényege a fiatal felnőtt személy és szülei közötti családi hierarchia újraértelmezése és átrendezése. A fejlődési szakasz optimális esetben a korábbi, jelentős mértékben tekintélyre alapozott kapcsolattól egy differenciált, mégis bensőséges kapcsolati mód, az individuáció és az intimitás közötti egyensúly elérését jelenti. Cél: Tanulmányunkban a Bray és munkatársai (1984) által kidolgozott Személyes Autoritás a Családi Rendszerben Kérdőív (Personal Authority in the Family System Questionnaire, PAFSQ) magyar adaptációjának folyamatát írjuk le és a kérdőív pszichometriai jellemzőit is bemutatjuk. A PAFSQ intergenerációs családi folyamatokkal kapcsolatos, 132 tételből álló kérdőív, mely három generáción keresztül méri a családi kapcsolatokat, a vizsgálati személy szemszögéből. Módszerek: Kérdőíves vizsgálatunkban 338 felnőtt, tartós párkapcsolatban élő személy vett részt (123 férfi és 215 nő, átlagéletkor: 41,09 ± 10,95 év). Ellenőrző faktoranalízissel megvizsgáltuk, hogy magyar mintán is megfigyelhető-e a Bray és munkatársai (1984) által meghatározott faktorstruktúra. Emellett feltáró faktoranalízist is végeztünk, hogy megvizsgáljuk, van-e olyan faktorszerkezet, amely a magyar mintára jobban illeszkedik az eredetinél. Eredmények: Az általunk azonosított faktorstruktúra nagymértékben egyezik a Bray és munkatársai (1984) által közölttel. Hat faktor azonos volt, míg a két eltérő (Trianguláció, Személyes felelősség a fontos kapcsolatokban) kulturális különbségeket tükrözhet. Az így kapott faktorok Cronbach-alfa mutatói elfogadhatónak bizonyultak (0,70—0,90). A kérdőív nyolc itemének segítségével négy elégedettségi mutatót képeztünk, amelyek a párkapcsolatra, a gyermekkel, az anyával és az apával való kapcsolatra kérdeznek rá. Fenti mutatók és a magyar mintán kapott faktorok között összefüggést mutattunk ki. Utóbbiak segítségével három, az individuáció és az intimitás különböző fokozatait mutató profiltípust azonosítottunk. Következtetések: A Személyes Autoritás a Családi Rendszerben Kérdőív magyar változata (PAFSQ-H) pszichometriai jellemzői megfelelőek. A kérdőív alkalmazható a kutatásokban, de struktúrája véglegesítéséhez további vizsgálatok szükségesek.
, this study used a cohort sequential design for the investigation and multiple group multiple cohort growth models to fit the developmental trajectory of PSU among adolescents aged 10–18 years. Family factors and PSU
). These studies generally found that the prognosis for IGD is associated with the presence of underlying disorders, such as attention-deficit hyperactivity disorder (ADHD) and major depressive disorder (MDD), as well as with family cohesion. However, the
