Search Results

You are looking at 1 - 10 of 305 items for :

  • "fejlődés" x
  • All content x
Clear All

Egyre több adat utal arra, hogy az érés és fejlődés egymást követő szakaszaiban eltérő a hallási és nyelvi környezetre mutatott érzékenység.A nyelvi tapasztalat és az agyi érés, fejlődés kölcsönhatása legjobban az idegtudomány különböző módszereivel ta__

Restricted access

. Bodor Péter ( 2004b ): Az érzelmi fejlődés diszkurzív megközelítése . In: Győri Miklós (szerk.), Az emberi megismerés kibontakozása . Budapest, Gondolat, 17 – 40 . 12

Restricted access

Az utóbbi két évtizedben több fejlődés-lélektani irányzat is elkezdett érdeklődni a szülő—gyerek párbeszédek fejlődésben betöltött szerepe iránt. Bebizonyosodott, hogy a gyermek által átélt érzelemteli események megbeszélése jelentős szerepet tölt be az érzelmi szocializációban, formálja a gyerekek önéletrajzi emlékezetét, és a szülő—gyerek kötődés fontos színteréül szolgál. Jelen tanulmányban a szülő és a gyermek közti párbeszédek fejlődési szerepét két szempontból tekintjük át. Egyrészt kitérünk arra, hogyan járulnak hozzá a szelf fejlődéséhez azok a párbeszédek, amelyeknek célja, hogy a gyermek által átélt vagy a szülővel közösen megtapasztalt negatív érzelmi töltetű vagy konfliktusos eseményeket közösen felidézzék és újraépítsék a résztvevők. Másrészt amellett érvelünk, hogy a szülő—gyerek dialógusok az affektív jelentésalkotás színterei, melyben a gyermekek az anya szenzitív támogatása mellett biztonságban fedezhetik fel belső világukat.

Open access

? Pszichológia, 9 (3), 477–492. Péley B. (2013). Élettörténet – fejlődés és patológia. A narratív szemlélet és módszer haszna a diagnosztikában és a terápiában. Magyar Pszichológiai Szemle, 68 (1), 141

Restricted access

early childhood’s development – developmental steps and challenges. [Fejlődés a koragyermekkorban: Hogyan is gondolkod(j)unk róla? In: Danis I, Farkas M, Herczog M, et al. (szerk.) A koragyermekkori fejlődés

Restricted access

Absztrakt:

A szerző irodalmi értékelő tanulmányában röviden foglalkozik a kézallograftok átültetésének történetével, a műtét technikai alapjaival, továbbá az immungátlás gyógyszeres kérdéseivel. Leszögezi, hogy e műtét bonyolult csoportmunkát igényel: számos szakterület specialistáinak kell összedolgozniuk a sikeres végeredmény érdekében. A legtöbb problémát ma már nem a bonyolult műtét technikai kihívásai jelentik, hanem az immungátló kezelés gyakran nem kellő hatékonysága, illetve szövődményei; bár e területen is jelentős fejlődés következett be és a most zajló kutatások biztató eredményeket sugallnak. A szerző közleményében ezeket a kérdéseket tárgyalja a nemzetközi adatok tükrében. Leszögezi, hogy a sikeres kézátültetés, az érzésében és mozgásában jó hatásfokkal helyreállított kéz a beteg számára új életminőséget jelenthet, szemben a régóta alkalmazott ortézisekkel. Orv Hetil. 2017; 158(38): 1483–1487.

Restricted access

A szerzők a központi idegrendszer, a tesztoszteron és származékainak szerepét tárgyalják a férfi nemi szervek méhen belüli fejlődésében. A férfi személyiségét meghatározó jellegzetességek először az emberi fejlődés magzati stádiumában jelentkeznek. Ezek kialakulása a gyermekkorban folytatódik. Pubertás után ezek növekvő mértékben válnak nyilvánvalóvá, és az egyén élete folyamán túlsúlyban maradnak. Az említett folyamatok mind a férfias fenotípust, mind a férfias magatartást befolyásolják. A tesztoszteron és származékai kontrollálják a férfi nemi szervek fejlődését. Hiányuk a női nemi jellegzetességek túlsúlyához vezet, a férfi nemi kromoszómakép ellenére. E jelenségek típusos példája a testicularis feminisatio klinikai képe. Jelen tanulmány különleges figyelmet szentel a reprodukciós szervek azon rendellenességeinek, amelyek a magzatokban ultrahanggal azonosíthatók. Ezen anomáliák legtöbbje antenatalisan hatásosan nem kezelhető. Azok a rendellenességek, amelyek a méhen kívüli életben sem gyógyíthatók, a terhességmegszakítás javallatát képezhetik, amennyiben ultrahangvizsgálattal a kora terhességben kimutathatók. Orv. Hetil., 2010, 39, 1573–1579.

Restricted access

A szkizofrénia klasszikus idegfejlődési elmélete a genetikai sérülékenységre, a korai környezeti hatásokra (például szülészeti komplikációk) és a pszichoszociális stressz ezekkel mutatott kölcsönhatására helyezi a hangsúlyt. Az elmúlt időszakban – az idegtudományok és a genetika fejlődése mellett – a pszichoszociális tényezők szerepe egyre hangsúlyosabbá vált, olyannyira, hogy egyes szerzők az idegfejlődési elméletet kiegészítették a szociális fejlődés modelljével. A közleményben a szerző a szkizofrénia, a gyermek- és serdülőkori pszichotrauma és a bevándorlás kapcsolatát tekinti át. Az újabb epidemiológiai kulcsadatok mellett felvázolja a pszichotikus tüneteket magyarázó kötődéselméleti és neurokognitív modelleket, valamint az idegfejlődési elmélet módosított változatát.

Restricted access

A PhD-védés 2003. június 16-án zajlott le a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Oktatói Klubjában. A Bíráló Bizottság elnöke Dr. Meggyesi Tamás volt, tagjai Dr. Horler Miklós, Dr. Kunszt György, Dr. Winkler Gábor és Balázs Mihály DLA, az értekezés opponensei Dr. Kelényi György és Dr. Lõrincz Zoltán voltak. Az értekezés témavezetője Dr. Guzsik Tamás† és Dr. Krähling János volt.

Restricted access

A globális termék/szolgáltatás- és munkapiaci verseny kontextusában az elméleti és gyakorlati szakemberek –az 1990-es évtized második felétől –a nemzetgazdaságok alkalmazkodóképess__

Restricted access