Search Results

You are looking at 1 - 10 of 297 items for :

  • "fejlődés" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Egyre több adat utal arra, hogy az érés és fejlődés egymást követő szakaszaiban eltérő a hallási és nyelvi környezetre mutatott érzékenység.A nyelvi tapasztalat és az agyi érés, fejlődés kölcsönhatása legjobban az idegtudomány különböző módszereivel ta__

Restricted access

. Bodor Péter ( 2004b ): Az érzelmi fejlődés diszkurzív megközelítése . In: Győri Miklós (szerk.), Az emberi megismerés kibontakozása . Budapest, Gondolat, 17 – 40 . 12

Restricted access

A fejlődés-pszichofiziológia 30 éve Magyarországon (1990–2020)

30 years of developmental psychophysiology in Hungary (1990–2020)

Magyar Pszichológiai Szemle
Author: Valéria Csépe

A FEJLŐDÉS-PSZICHOFIZIOLÓGIAI KUTATÁSOK KEZDETEI A fejlődés-pszichofiziológia a pszichológia viszonylag fiatal határterülete . Kutatási kiindulópontját a pszichológia, kiemelten a fejlődéspszichológia modelljei és elméletei jelentik. Az ezen

Open access

Kötődés és párbeszéd — Szülő—gyermek dialógusok és szelf-fejlődés óvodáskorban

Attachment and dialogue — parent child dialogues and self development in the preschool years

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Melinda Pohárnok, Zsófia Molnár, and András Várnagy

Az utóbbi két évtizedben több fejlődés-lélektani irányzat is elkezdett érdeklődni a szülő—gyerek párbeszédek fejlődésben betöltött szerepe iránt. Bebizonyosodott, hogy a gyermek által átélt érzelemteli események megbeszélése jelentős szerepet tölt be az érzelmi szocializációban, formálja a gyerekek önéletrajzi emlékezetét, és a szülő—gyerek kötődés fontos színteréül szolgál. Jelen tanulmányban a szülő és a gyermek közti párbeszédek fejlődési szerepét két szempontból tekintjük át. Egyrészt kitérünk arra, hogyan járulnak hozzá a szelf fejlődéséhez azok a párbeszédek, amelyeknek célja, hogy a gyermek által átélt vagy a szülővel közösen megtapasztalt negatív érzelmi töltetű vagy konfliktusos eseményeket közösen felidézzék és újraépítsék a résztvevők. Másrészt amellett érvelünk, hogy a szülő—gyerek dialógusok az affektív jelentésalkotás színterei, melyben a gyermekek az anya szenzitív támogatása mellett biztonságban fedezhetik fel belső világukat.

Open access

early childhood’s development – developmental steps and challenges. [Fejlődés a koragyermekkorban: Hogyan is gondolkod(j)unk róla? In: Danis I, Farkas M, Herczog M, et al. (szerk.) A koragyermekkori fejlődés

Restricted access

Absztrakt:

A szerző irodalmi értékelő tanulmányában röviden foglalkozik a kézallograftok átültetésének történetével, a műtét technikai alapjaival, továbbá az immungátlás gyógyszeres kérdéseivel. Leszögezi, hogy e műtét bonyolult csoportmunkát igényel: számos szakterület specialistáinak kell összedolgozniuk a sikeres végeredmény érdekében. A legtöbb problémát ma már nem a bonyolult műtét technikai kihívásai jelentik, hanem az immungátló kezelés gyakran nem kellő hatékonysága, illetve szövődményei; bár e területen is jelentős fejlődés következett be és a most zajló kutatások biztató eredményeket sugallnak. A szerző közleményében ezeket a kérdéseket tárgyalja a nemzetközi adatok tükrében. Leszögezi, hogy a sikeres kézátültetés, az érzésében és mozgásában jó hatásfokkal helyreállított kéz a beteg számára új életminőséget jelenthet, szemben a régóta alkalmazott ortézisekkel. Orv Hetil. 2017; 158(38): 1483–1487.

Restricted access

A bevezető a kötet aktualitását hangsúlyozza. Bemutatja a fejlődési pszichopatológiai szemlélet sajátosságait. Amellett érvel, hogy a pszichopatológia nem rögzített állapot, mindig fejlődő szervezetekben alakul ki, adaptív erőfeszítések sorozatát takarja, így a fejlődési nézőpont érvényesítése alapvető mind a diagnosztikában, mind az intervenciók tervezésében és alkalmazásában. Az adaptív erőfeszítéseket akkor is szem előtt tartja, ha a fejlődés maladaptív irányba alakul.

Restricted access

A szerzők a központi idegrendszer, a tesztoszteron és származékainak szerepét tárgyalják a férfi nemi szervek méhen belüli fejlődésében. A férfi személyiségét meghatározó jellegzetességek először az emberi fejlődés magzati stádiumában jelentkeznek. Ezek kialakulása a gyermekkorban folytatódik. Pubertás után ezek növekvő mértékben válnak nyilvánvalóvá, és az egyén élete folyamán túlsúlyban maradnak. Az említett folyamatok mind a férfias fenotípust, mind a férfias magatartást befolyásolják. A tesztoszteron és származékai kontrollálják a férfi nemi szervek fejlődését. Hiányuk a női nemi jellegzetességek túlsúlyához vezet, a férfi nemi kromoszómakép ellenére. E jelenségek típusos példája a testicularis feminisatio klinikai képe. Jelen tanulmány különleges figyelmet szentel a reprodukciós szervek azon rendellenességeinek, amelyek a magzatokban ultrahanggal azonosíthatók. Ezen anomáliák legtöbbje antenatalisan hatásosan nem kezelhető. Azok a rendellenességek, amelyek a méhen kívüli életben sem gyógyíthatók, a terhességmegszakítás javallatát képezhetik, amennyiben ultrahangvizsgálattal a kora terhességben kimutathatók. Orv. Hetil., 2010, 39, 1573–1579.

Restricted access

A szkizofrénia klasszikus idegfejlődési elmélete a genetikai sérülékenységre, a korai környezeti hatásokra (például szülészeti komplikációk) és a pszichoszociális stressz ezekkel mutatott kölcsönhatására helyezi a hangsúlyt. Az elmúlt időszakban – az idegtudományok és a genetika fejlődése mellett – a pszichoszociális tényezők szerepe egyre hangsúlyosabbá vált, olyannyira, hogy egyes szerzők az idegfejlődési elméletet kiegészítették a szociális fejlődés modelljével. A közleményben a szerző a szkizofrénia, a gyermek- és serdülőkori pszichotrauma és a bevándorlás kapcsolatát tekinti át. Az újabb epidemiológiai kulcsadatok mellett felvázolja a pszichotikus tüneteket magyarázó kötődéselméleti és neurokognitív modelleket, valamint az idegfejlődési elmélet módosított változatát.

Restricted access

A társadalom strukturális elmélete

Egy megjelenés alatt álló könyv bevezetője

Társadalomkutatás
Authors: Tamás Dénes and János Farkas

Jelen dolgozat a szerzőpáros készülő kötetének rövid összefoglalója, amelynek fő célja a leírásra kerülő új átfogó elmélet alapvető fogalmi és gondolati pilléreinek bemutatása. Az elmélet alapját az élettelen és élő rendszerek strukturális specifikumainak megkülönböztetése képezi. Ehhez új fogalmi alapokat és modellezési eszközöket vezetünk be, amelyek segítségével egyszerűen leírhatók olyan univerzális rendszertörvények, melyekről eddig csak paradoxonok formájában beszélhettünk. Bemutatjuk a multistrukturális (élő) rendszerek működésének és építkezésének alapját képező Sd-effektust (Struktúra-differencia effektus), valamint az ezen fogalmi bázisra épülő strukturális energiát, amely a társadalom fogalmának definiálása után módot ad a társadalmi mozgások magyarázatára. Ugyanígy vezetjük be a lineáris idő általánosítását, a struktúraidőt és ezzel a társadalmi „saját idők”, ezáltal a „fejlődés”strukturális fogalmi alapjait, amelyek alkalmazásaként fogalmazzuk meg az általános és a XXI. századi életünket alapvetően meghatározó, társadalmi időparadoxont. A multistruktúra-elmélettel, az információ-ismeret-tudás hierarchikus fogalomtriád, illetve a kumulatív megismerés fogalmának pontos definiálása révén, meghatározhatók az információs vagy éppen a tudástársadalom differenciaspecifikumai (ezt a kötetben meg is tesszük). Mindezek bázisán körvonalazható az az emberközpontú, biztonságosan élhető tudástársadalom, amelyet a reneszánsz analógiájára információs reneszánsznak, röviden Infosance társadalomnak nevezünk.

Restricted access