Search Results

You are looking at 1 - 8 of 8 items for :

  • "fejlesztéspolitika" x
  • All content x
Clear All

A cikk elsőfele bemutatja a fejlesztéspolitika világgazdaságbeli változását, amely elsősorban a technológiai forradalomra vezethetővissza. Az új technológiák elterjedése egyrészt jelentősen fokozza a termelékenységi versenyt, másrészt támogatása nem ölt ágazatspecifikus jelleget. Az EU Lisszaboni Programjának fejlesztéspolitikai vonatkozásaival összefüggésben a szerzőkitér a magyar fejlesztéspolitika „horizontális”jellegűvé alakításának sikerére, majd bemutatja a hazai fejlesztések finanszírozásában kulcsszerepet játszó Magyar Fejlesztési Bank stratégiáját és főbb szolgáltatásait.

Restricted access

A környezetvédelmi szakpolitika megerősödésével és szerteágazó hatásával az elmúlt évtized egyre inkább előtérbe kerülő fogalmává vált a környezet(védelm)i politika integrációja. Mivel a fejlesztéspolitika, a fejlesztési és tervezési kérdések – illetve közvetlenül maga a döntéshozási folyamat – nem mentes a konfliktusoktól és érdekellentétektől, ezért a fejlesztéspolitikába, illetve annak döntéshozatali folyamatába integrálódó környezetvédelem akkor eredményezheti a fenntartható fejlődés megvalósulását, ha az intézményi, irányítási feltételek és az eszközök adekvátak. A fejlesztéspolitikába integrált környezeti politika megvalósításának új és meghatározó eszköze a stratégiai környezeti vizsgálat. Az eszköz a fejlesztési folyamat korai szakaszában segíti érvényre juttatni a környezeti érdekeket. Jelen tanulmány a környezeti politika integrálódásának elméleti kereteit, európai és magyar folyamatát, valamint a környezeti politika integrálódásának intézményi gátjait mutatja be irányítási és tudásszociológiai megközelítésből, egy nemzetközi kutatás eredményein keresztül, ahol a 2007–2013-as programozási időszak regionális fejlesztési tervének, valamint környezeti vizsgálatának folyamata került górcső alá.

Restricted access

Absztrakt:

A tanulmány az uniós források felhasználásának eredményességét vizsgálja a magyar közoktatás terén, és annak okát kutatja, hogy mi állhat a kudarcok mögött. A külföldi és hazai fejlesztéspolitikai szakirodalom alapján sorra veszi a lehetséges okokat, valamint a tipikus hibákat. A tanulmány végeredményben arra a következtetésre jut, hogy nem pusztán a nem megfelelő célkitűzésekkel, eszközök kiválasztásával, az implementáció nehézségeivel és az értékelés elmaradásával magyarázhatjuk az eredmények elmaradását. Eleve a kiindulás tűnik elhibázottnak, hiszen a közoktatás, ami egy diszkrecionális döntésekkel teli, tranzakcióintenzív terület, eredendően nem illik bele a nagy volumenű, rutinizált adminisztratív úton ellenőrzött projektek logikájába. Az Európai Unió fejlesztéspolitikáját újra kellene gombolni.

Open access

.) (2013): Innovációbarát kormányzás Magyarországon. A regionális innovációs fejlesztéspolitika kihívásai . MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, Pécs, 127–142. Bodor

Restricted access

Franciaország és Magyarország meglehetősen eltérő fejlődési pályát járt be az elmúlt 150 évben, mindkét országban közös azonban az örökölt monocentrikus térstruktúra. A gazdasági és politikai centralizációs törekvések a XVIII–XIX. századra vezethetőek vissza, a monocentrikus térszerkezetből származó hátrányok felismerése és ellenpólusok kijelölése az 1950-es, 1960-as évekre, a fejlesztéspolitika eredményeinek értékelése pedig a XX. század végére. Hogy sikerült-e változást elérni, jól tükrözi, hogy a XXI. század elején megfogalmazott fejlesztéspolitikai koncepciók célja továbbra is a monocentrikus térszerkezet oldása, Franciaországban Párizs, Magyarországon pedig Budapest dominanciájának csökkentése. Az értekezés célja Franciaország és Magyarország fejlesztéspolitikájának párhuzamba állítása, a különbségek és a hasonlóságok elemzése. Ennek során a következők kerülnek bemutatatásra: – a monocentrikus térszerkezet kialakulásának történelmi okai, – a kiegyenlített területi fejlődés érdekében elméletben és a gyakorlatban alkalmazott növekedési pólus koncepciók, – a fejlesztéspolitika jövőképe.

Restricted access

Magyar or szá gon. A regionális innovációs fejlesztéspolitika kihívásai . MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, Pécs, 25–58. Pálné K. I. Innovációbarát

Restricted access

Absztrakt:

A tanulmányban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a hazai oktatás világát aktuálisan szabályozó rendszerkörnyezet miként orientálhatja a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését. Az elemzés az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetében zajló, a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődését vizsgáló OTKA-kutatás keretein belül született és elsődlegesen arra irányult, hogy feltárja, a vizsgált stratégiai és jogi szabályozó dokumentumokban a pedagógusok szakmai fejlődésével, tanulásával kapcsolatban milyen célok, elvárások fogalmazódnak meg, milyen támogatóeszközök segítik azok elérését, valamint milyen ellenőrző funkciók működnek ezekhez kapcsolódóan. Az elemzés megállapította, hogy a szabályozó dokumentumokban a szakmai fejlődés alapvető kontextusa sokkal inkább az elvárás és annak ellenőrző mechanizmusai, mint a támogatott, autonómiára épített professziókép. Az egyes stratégiákban kevéssé látható a fejlesztéspolitika koherens és kifejtett koncepciója, sokkal inkább a közalkalmazotti kötelezettségek ellenőrző mechanizmusainak standardizáló rendszerei.

Open access

–321. Kovách Imre (2007): A fejlesztéspolitika projektesítése és a projekt osztály. Szociológiai Szemle 17 évf. 3–4, 214–222. Kulcsár Kálmán (1981): A modernizáció – a fogalom és a valóság. Magyar Tudomány Új évf. XXVI. 6

Restricted access