Search Results

You are looking at 1 - 10 of 50 items for :

  • "felelősség" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Barna Babik, János Fazakas, Andrea Matusovits, János Gál, and Béla Fülesdi

Absztrakt:

Az emberi vörösvértest-koncentrátum és thrombocytaszuszpenzió labilis készítmények, ezért biológiai és gazdasági okokból nem szereplői a nemzetközi (gyógyszer)piacnak, így nem is pótolhatók külső forrásból. A humán allogén vörösvértest- és thrombocytakészítményeket a fentiek alapján a közös nemzeti vagyon részének kell tekintenünk. Újratermelésük, optimális felhasználásuk rendszerszintű gondolkodást, az esetleges hiányukból fakadó közös kockázatok közös feladatokat és közös felelősséget jelenítenek meg a betegellátás gyakorló résztvevői és irányítói számára egyaránt. A transzfúzióra került vörösvérsejt-koncentrátum mennyisége a fejlett egészségügyi rendszerrel rendelkező országokban az utóbbi években csökken. A változások mögött kezdetben a megengedő (liberális) és megszorító (restriktív) transzfúziós határérték (trigger) fogalmának és gyakorlatának terjedése állt, később megjelent a perioperatív vérfelhasználás komplex, átgondolt rendszere, a Patient Blood Management, illetve Nemzeti Véradó és Vérmentő Program, és paradigmaváltás jelentkezett az életveszélyes perioperatív vérzések ellátásában is. A biztonságos és elégséges vérellátás ezzel párhuzamos, erőteljes kihívása, hogy világszerte csökken a véradási hajlandóság. Az emberi vörösvértest-koncentrátum és thrombocytaszuszpenzió felhasználásának észszerűsítése elengedhetetlen Magyarországon. Egészséggazdasági intézkedésként segíthetné a vérmegtakarítást, ha az életveszélyes vérzések ellátása során a haemostasis helyreállítására használt allogén készítményekre, illetve stabil faktorkoncentrátumokra fordítható, jelenleg mereven elkülönített pénzügyi források az intézmények számára átjárhatóvá válnának. A perioperatív felhasználást klinikai eszközökkel csökkentené a Nemzeti Véradó és Vérmentő Program széles körű terjesztése, mely összetett és összehangolt oktatási, interdiszciplináris szervező és logisztikai, irányítói munkát kíván. Orv Hetil. 2020; 161(37): 1545–1553.

Open access

Absztrakt

Az egészségügyi (azon belül is az orvos–beteg) kommunikáció jogi vonatkozásait tekinti át a cikk, különös tekintettel az orvos–beteg kapcsolat alakulására, a tájékoztatás felelősségére, a nem kívánt események közlésére, a szükséges nyilatkozatokra. Orv. Hetil., 2016, 157(17), 675–679.

Restricted access

. Földi A., Hamza G.: Id. m. p. 569. Marton G.: A polgári jogi felelősség. Budapest, 1993, 14. Ujváriné A. E.: Felelősségtan. Miskolc, 2002, 22.

Restricted access

Agrártudományi Közlemények 2007 12 175 180 Julesz, M. (2002): Felelősség az emberi környezetet

Restricted access

Szeghő, Á.: Liability for damages caused in conjunction with health services. [Az egészségügyi szolgáltatás nyújtásával összefüggésben okozott károkért való felelősség szabályainak változása napjainkban

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: László Zubek, Balázs Tőkey, Léna Szabó, and Gábor Élő

Bölcs Á., Nagy M., Pordán E.: Az orvosi felelősség egyes kérdései. Orv. Hetil., 1991, 132(35) , 1935–1938. Pordán E. Az orvosi felelősség egyes kérdései

Restricted access

A komplex környezetvédelmi felelősségtan jogon túli felelősségi rendszereket is magába foglal. Ilyen a politikai, a bioetikai, a természettudományos, a közgazdasági stb. Ezek együtt adják a komplex környezetvédelmi felelősséget. A komplex környezetjogi felelősség is számos elemet tartalmaz. Ilyen – többek közt – a polgári jogi, a büntetőjogi, az alkotmányos vagy pl. a közigazgatási jogi felelősség. A komplex környezetvédelmi felelősségtan tehát több felelősségi rendszert alkalmaz egyszerre. Előnye, hogy a lehető legteljesebb spektrumban tekinti át a környezetért viselt felelősséget. Alapvető karakterisztikája, hogy az ember által viselt felelősségről van szó. A komplex környezetvédelmi felelősségtan a civilizációs és a naturális felelősség együttes jelenlétére is rávilágít. E kettő átszövi az egész környezeti felelősségtant. Jelenlétük és arányuk determinálja a környezetért való felelősség kvalitását és kvantitását. A komplex környezetvédelmi felelősségtan tehát nemcsak az elméleti tudományosságot bővíti, de segít eligazodni a környezetvédelem gyakorlatában is. Egyfajta új értelmezési módszernek is tekinthető, de a lényege a környezetvédelem praktikumának előmozdítása.

Restricted access

the Tyranny of the Righteous Minority. Quilette, 2017. február 2. 6 Rónay, Z. (2017) Egyéni és testületi felelősség a felsőoktatási intézmények vezetésében. PhD-értekezés.

Open access

A tanulmány először a pszichológia eszköztárával vizsgálja a bűntudatot és a szégyent, majd a személyiségre gyakorolt hatásukat írja le. Ennek kapcsán kitér a felelősség kérdésére, a döntési szabadságra, valamint a személyiségre gyakorolt pozitív és negatív hatásokra is: az ellenséges érzésekre, adaptációs zavarokra, az ekkléziogén neurózisra és általában a vallásosságra gyakorolt hatásra. A teológusoknak és a pszichológusoknak a bűntudatról alkotott, egymástól eltérő vélekedése vezet a lelkigondozók és a pszichoterapeuták lehetséges együttműködésének elméleti és gyakorlati területére, esetleges problémáira. A tanulmányt olyan családterápiás esetek zárják, melyeket lelkigondozó és pszichoterapeuta együtt vezettek, és amelyeknek fókuszában a delegált bűntudat áll.

Restricted access

): Társas elkövetői minőség és büntetőjogi felelősség. In: Gellér Balázs (szerk.): Békés Imre ünnepi kötet. ELTE AJTK, Budapest. Társas elkövetői minőség és büntetőjogi felelősség

Restricted access