Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • "felelőtlen szervezetek" x
  • All content x
Clear All

) Társadalomkutatás 2002 20 191 216 Jávor I.(2004a): Felelotlen szervezetek. Szociológiai Szemle 1. évf. 66

Restricted access

. Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézete. Kézirat. Jávor István (1988): A hatalom szerkezete a vállalatban . KJK, Budapest. Jávor István (2004a): Felelőtlen szervezetek. Sajátos szervezettípusok, nem tönkremenő

Restricted access

Jávor István (1988): A hatalom szerkezete a vállalatnál. Közgazdasági és Jogi Kónyvkiadó, Budapest. Jávor István (2002): Felelötlen szervezetek: a bíróság. MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest. Kézirat

Restricted access

Jávor I. (2004b): Felelőtlen szervezetek. Szociológiai Szemle , 14 , 1, megjelenés alatt. Felelőtlen szervezetek Szociológiai Szemle 14

Restricted access

. The Theory and Philosophy of Organizations Jávor, I. (2003a): Felelőtlen szervezetek: a Bíróságok szervezetszociológiája. Kézirat. Hoványi, G. (2001

Restricted access

A cikkben egy bírósági peres eljárás folyamatát elemzem. Korábbi tanulmányaimban kidolgoztam a bíróság mint felelőtlen szervezet fogalmát és elméletét, amelyen azt értem, hogy ha a bíróság mások érdekeit sérti, azok nem tudnak visszahatni (aktív hatalom hiánya), sem védekezni (passzív hatalom hiánya). A bíró kockázat nélkül viselkedik, tevékenysége felett nincs kontroll, immunis a jelzésekre. Egybemosódik, vajon az egyik fél azért kritizálja a per menetét, mert ebből előnyt akar húzni, vagy azért, mert a bíróság visszaél a hatalmával. E két helyzet megkülönböztethetetlen. Az is megkülönböztethetetlen, hogy a bíróság azért tesz vagy nem tesz valamit, mert nem érti a per szakkérdéseit, vagy nyomást érzékel a per gyorsítására, esetleg elfogult vagy korrupt. A tanulmány a szervezeti hatalom oldaláról bemutatja a bíróságok hatalmi eszközeit, lehetőségeit, a hatalommal való visszaélés széles spektrumát, az ítéletekben megtalálható súlyos ellentmondásokat, a felelőtlen szervezetek működési logikájának kaotikusságát. A bemutatott szerződésszegési per 6,5 sorról kellett hogy döntsön. Ez nem sikerült, pedig 12 bíróság 10 éven keresztül 35 tárgyalási napon foglalkozott az üggyel. Zárásként azért megállapította az Ítélőtábla: mindenki kiválóan dolgozott, és nem húzódott el a per, a tényeket pedig alaposan feltárták. Mint kiderült, a szerződés szövege alapján lehetett dönteni. Akkor mit csinált a felelőtlen szervezet? 10 éven keresztül feltárta a per szempontjából érdektelen tényeket. Nem mindegy? A vesztes fizet. A jogerős ítélet mindent legalizált. Kinek az érdekében? Itt jön be a korrupció két típusa: a kínkeserves és a statáriális.

Restricted access