Search Results
A szerzők előbb ismertetik a gyermekpszichiátriai klinikai epidemiológiai vizsgálatok mai helyzetét, majd megindokolják, miért került kidolgozásra a „Pannónia”serdülőpszichiátriai felmérés. A kutatás hat dunántúli gyermekpszichiátriai gondozó új, ambuláns, 14-18 év közötti serdülő fiatal betegeinek pszichiátriai és klinikai-pszichológiai felmérését célozza, egyéves futamidővel. A közlemény második részében ismertetik a kutatás célját, szervezését, a betegek beválasztási kritériumait, az alkotó tesztbattéria részeit és a kutatás várható tudományos hozamát.
Dolgozatunkban a gazdasági szféra oktatással szembeni elvárásait és véleményét kívánjuk bemutatni egy Észak-Alföld régióban végzett kérdőíves felmérés eredményeinekismertetésén keresztül. Az elsőrészben a minta, a mintavétel és a megkérdezett vállalatok néhány fontosabb jellemzőjét írjuk le. Ezután megkíséreljük bemutatni, mely területen tapasztalhatóstrukturális eltérés az oktatási kibocsátás és a gazdasági kereslet között, majd kitérünk a vállalatok felsőoktatási intézményekkel való elégedettségére, elsősorban a régiós intézményekre koncentrálva. Ennek során megállapítjuk: néhány képzés kivételével a vállalatok közömbösek az iránt, hogy a munkavállalóa régióban szerezte-e a diplomáját, és csak nagyon kevés esetben mondható, hogy kifejezetten preferálják a nem régiós intézmények képzéseit. Mindemellett a vállalatok a felsőfokúvégzettségű alkalmazottaik nagy részét továbbképzik, ebben azonban nem támaszkodnak a (regionális) felsőoktatási intézményekre. A tanulmány második részé_
Productivity Index Survey. [TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. Munkaképességi Index felmérés.] Available from: http://tamop248.hu/download/2015.05.11/Egyeb/munkakepessegi-index-felmeres.pdf [accessed
A fertődi (a XVIII-XIX. századi névhasználat szerint eszterházai) marionettszínház és bábopera-játszás az európai kastélykultúra jelentős attrakciója volt. Az építtető főúr, Esterházy Miklós herceg mecenatúrája, valamint udvarának kiemelkedő művészei és mesterei - Joseph Haydn és Karl Michael von Pauersbach - a marionettszínházat páratlan kulturális értékké tették hazánkban. Az 1772-73 között felépült színház pompáját és kialakításának egyediségét a korabeli utazók egybehangzóan elismerték. Az épület eredeti rendeltetését már a XVIII. század végén elvesztette, majd 1845 után több ütemben magtárrá alakították át, s a XX. században már a teljes pusztulás fenyegette. A helyreállítást célzó tudományos kutatás a Műemlékek Állami Gondnoksága megbízásából 2004-ben kezdődött el. A helyszíni munka során alkalmazott „Bauforschung” módszer az épület legkisebb roncsolással járó részletes elemzését teszi lehetővé. Az alakhű építészeti felmérés egyik tudományos eredménye, hogy bizonyította egy 1789-es átalakítási tervrajz azonosítását az épülettel. A falszövet, a festés- és vakolatrétegek és más nyomok alapos megfigyelése és rajzi dokumentálása lehetővé tette a marionettszínház átépítési periódusainak körvonalazását, továbbá az épület XVIII. századi - eredeti - tömeg- és téralakításának, homlokzatképzésének és fedélszerkezetének elvi rekonstrukcióját. A további kutatás - elsősorban a hitelesítő régészeti ásatások - a teljesen elpusztult gazdag belső dekoráció és a színpadtechnika történeti leírásokból ismert kialakításának bizonyítékait hozhatja felszínre.
, Z. , Klinger A. , Konkoly Thege B. , Kopp M. ( 2007 ): A Hungarostudy Egészség Panel (HEP) felmérés módszertani leírása . Mentálhigiéné és Pszichoszomatika , 8 , 259 – 276 . 32
felhasználási szokásai – egy internetes felmérés elemzése.] Gyógyszerészet 2014; 58: 410–416. [Hungarian] 18 Peták Zs, Csupor D. Herbal tea consumption habits today – experience of a
A magyarországi felnőtt népesség droghasználata – az országos lakossági adatfelvétel az addiktológiai problémákról 2015 (OLAAP 2015) reprezentatív lakossági felmérés Alapján
Drug use of the hungarian adult population based on the national (representative) survey on addiction problems in Hungary (NSAPH 2015)
S. , Kun B. , Arnold P. , & Demetrovics Zs. ( 2009 ). A magyar népesség addiktológiai problémái: az Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról (OLAAP) reprezentatív felmérés módszertana és a minta leíró jellemzői
Absztrakt
Bevezetés: A nem-konvencionális gyógymódokat a betegek igénye tartja fenn, és alkalmazásuk gyakran rejtve marad a családorvosuk előtt. Célkitűzés: Felmérni a családorvosok véleményét a nem-konvencionális gyógymódokról, oktatásukról és integrációjuk lehetőségeiről. Módszer: Önkéntes, anonim kérdőíves felmérés a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének két továbbképző rendezvényén. Eredmények: A 194 háziorvos (39,8%-os válaszadási arány) 14%-a rendelkezett természetgyógyász végzettséggel és egynegyedük alkalmazott ilyen módszereket. A válaszadók 45%-a állította, ők vagy családtagjaik betegség esetén igénybe vesznek ilyen gyógymódokat. Döntő többségük (91,8%) tudni akart minden, a betegeik által igénybe vett módszerről, ugyanakkor 82,5%-uk nem tartotta magát elég tájékozottnak a nem-konvencionális gyógymódokkal kapcsolatban. Többségük (86%) szerint a nem-konvencionális gyógymódokat oktatni kellene az egyetemen. A női nem, húsz évnél rövidebb praxisgyakorlat és a személyes tapasztalat növelte a tanulás iránti igény valószínűségét. Következtetések: A megkérdezett családorvosok jelentős része szeretne tudni a betegeik által alkalmazott nem-konvencionális gyógymódokról, szükségesnek látná ezek oktatását az egyetemen, és speciális csoportjuk szívesen képezné magát ezen a területen. Orv. Hetil., 2015, 156(28), 1133–1139.
Betegutak myeloma multiplexben – egy felmérés tanulságai
Patients’ journey in multiple myeloma – lessons from a survey
Absztrakt:
A myeloma multiplexben szenvedő betegek kezelési és túlélési eredményei az utóbbi években jelentősen javultak. A diagnózis felállítása ugyanakkor nem könnyű, hiszen a klinikai tünetek számos egyéb, banális kórképet is utánozhatnak.
Vizsgálatunk során anonim, önkitöltős kérdőív segítségével szereztünk információkat myeloma multiplexben szenvedő betegekről, érintve a demográfiai jellemzőket, a diagnózis megszületésének körülményeit, a kezeléseket, az életkörülmények változását a kórlefolyás során.
A 2017. október – 2018. január közötti időszakban összesen 39 főt (20 nő, 19 férfi, átlagéletkor: 63 év) vontunk be a felmérésbe. A betegek 69%-ánál panaszok miatt indult el kivizsgálás, de 31%-nál a diagnózist tünetmentes állapotban, véletlenszerűen állapították meg. Az esetek csaknem felében kevesebb mint 3 hónap után született meg a myeloma multiplex diagnózisa, ám 21%-ban 1 évnél is hosszabb telt el. A betegek benyomása szerint a diagnózisig eltelt idő alatt az állapotuk inkább rosszabbodott. A betegek többsége háziorvosnál, reumatológusnál, illetve belgyógyásznál jelentkezett először a panaszaival. A diagnózis megismerésekor elsősorban negatív érzelmek uralkodtak el rajtuk. A betegek többsége részletes vagy rövid tájékoztatást kapott a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról. A betegségükkel és a kezelési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatást többnyire megfelelőnek ítélték, ugyanakkor 26% számolt be arról, hogy a kapott tájékoztatást csak részben értette meg. Többségük kombinált kezelésben részesült, mely tablettás és injekciós készítményt is tartalmazott, kétharmaduk esett át őssejt-transzplantáción, 8%-uk pedig alternatív terápiás eljárást is kipróbált. A kezelési eljárás kiválasztásakor döntő szempont volt az élettartam meghosszabbítása és a jó életminőség megóvása. A legfőbb problémát a terápia mellékhatásai és a negatív emóciók (félelem, bizonytalanság, stressz) jelentették.
Eredményeink megerősítik, hogy a myeloma multiplexes betegek gondozása során az effektív diagnosztikai és terápiás eljárások mellett fontos szerepe van a megfelelő tájékoztatásnak és pszichés vezetésnek is.
Az elhízás a jelen és a jövő egyik legjelentősebb egészségügyi problémája. Célkitűzés: Az elhízás és az azzal összefüggő betegségek arányának becslése a 18 év feletti lakosság körében. Módszer: Interneten történő kérdőíves, önkitöltéses felmérés, kistérségenként 1000 fő megkeresésével. Az adatokat nemenkénti és korcsoportos bontásban dolgozták fel a normális testsúlyú, sovány és elhízott csoportokban. Az elhízott csoportban a betegségtöbblet mérése esélyhányadossal történt, 95%-os valószínűségi szinten, a normális és sovány testsúlyúakhoz viszonyítva. Eredmények: 2597 településről 27 746 adatot rögzítettek. A válaszadók 46,3%-a férfi, 53,7%-a nő volt. A vizsgált betegségek tekintetében a nemek között jelentős eltérést találtak a nők rovására. A betegségek aránya az életkorral növekedett. Az elhízottak csoportjában a betegségek esélyhányadosa a következő volt: cukorbetegség 3,9, magas vérnyomás 2,9, szív- és érrendszeri betegségek 1,69, ízületi fájdalom 1,68, nyaki, hát- és derékfájdalom 1,35. Következtetés: Napjainkban is aggasztó az elhízással összefüggő morbiditásnövekedés. Figyelembe véve a gyermekkori elhízás tendenciáját, az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kell fektetni a primer prevencióra. Orv. Hetil., 2012, 153, 768–775.
