Search Results

You are looking at 1 - 10 of 273 items for :

  • "felmérés" x
Clear All
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Authors: János Csorba, Zsuzsa Sörfőző, Péter Steiner, Edit Szélesné Ferencz, Marianna Solymossy, Zsuzsa Fekete, Beáta Ficsor, Mária Palaczky and Adrienn Bóna

A szerzők előbb ismertetik a gyermekpszichiátriai klinikai epidemiológiai vizsgálatok mai helyzetét, majd megindokolják, miért került kidolgozásra a „Pannónia”serdülőpszichiátriai felmérés. A kutatás hat dunántúli gyermekpszichiátriai gondozó új, ambuláns, 14-18 év közötti serdülő fiatal betegeinek pszichiátriai és klinikai-pszichológiai felmérését célozza, egyéves futamidővel. A közlemény második részében ismertetik a kutatás célját, szervezését, a betegek beválasztási kritériumait, az alkotó tesztbattéria részeit és a kutatás várható tudományos hozamát.

Restricted access

Dolgozatunkban a gazdasági szféra oktatással szembeni elvárásait és véleményét kívánjuk bemutatni egy Észak-Alföld régióban végzett kérdőíves felmérés eredményeinekismertetésén keresztül. Az elsőrészben a minta, a mintavétel és a megkérdezett vállalatok néhány fontosabb jellemzőjét írjuk le. Ezután megkíséreljük bemutatni, mely területen tapasztalhatóstrukturális eltérés az oktatási kibocsátás és a gazdasági kereslet között, majd kitérünk a vállalatok felsőoktatási intézményekkel való elégedettségére, elsősorban a régiós intézményekre koncentrálva. Ennek során megállapítjuk: néhány képzés kivételével a vállalatok közömbösek az iránt, hogy a munkavállalóa régióban szerezte-e a diplomáját, és csak nagyon kevés esetben mondható, hogy kifejezetten preferálják a nem régiós intézmények képzéseit. Mindemellett a vállalatok a felsőfokúvégzettségű alkalmazottaik nagy részét továbbképzik, ebben azonban nem támaszkodnak a (regionális) felsőoktatási intézményekre. A tanulmány második részé_

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Márta Péntek, Zsuzsanna Beretzky, Valentin Brodszky, J. Attila Szabó, Levente Kovács, Áron Kincses, Petra Baji, Zsombor Zrubka, Fanni Rencz and László Gulácsi

Productivity Index Survey. [TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. Munkaképességi Index felmérés.] Available from: http://tamop248.hu/download/2015.05.11/Egyeb/munkakepessegi-index-felmeres.pdf [accessed

Open access

A fertődi (a XVIII-XIX. századi névhasználat szerint eszterházai) marionettszínház és bábopera-játszás az európai kastélykultúra jelentős attrakciója volt. Az építtető főúr, Esterházy Miklós herceg mecenatúrája, valamint udvarának kiemelkedő művészei és mesterei - Joseph Haydn és Karl Michael von Pauersbach - a marionettszínházat páratlan kulturális értékké tették hazánkban. Az 1772-73 között felépült színház pompáját és kialakításának egyediségét a korabeli utazók egybehangzóan elismerték. Az épület eredeti rendeltetését már a XVIII. század végén elvesztette, majd 1845 után több ütemben magtárrá alakították át, s a XX. században már a teljes pusztulás fenyegette. A helyreállítást célzó tudományos kutatás a Műemlékek Állami Gondnoksága megbízásából 2004-ben kezdődött el. A helyszíni munka során alkalmazott „Bauforschung” módszer az épület legkisebb roncsolással járó részletes elemzését teszi lehetővé. Az alakhű építészeti felmérés egyik tudományos eredménye, hogy bizonyította egy 1789-es átalakítási tervrajz azonosítását az épülettel. A falszövet, a festés- és vakolatrétegek és más nyomok alapos megfigyelése és rajzi dokumentálása lehetővé tette a marionettszínház átépítési periódusainak körvonalazását, továbbá az épület XVIII. századi - eredeti - tömeg- és téralakításának, homlokzatképzésének és fedélszerkezetének elvi rekonstrukcióját. A további kutatás - elsősorban a hitelesítő régészeti ásatások - a teljesen elpusztult gazdag belső dekoráció és a színpadtechnika történeti leírásokból ismert kialakításának bizonyítékait hozhatja felszínre.

Restricted access

, Z. , Klinger A. , Konkoly Thege B. , Kopp M. ( 2007 ): A Hungarostudy Egészség Panel (HEP) felmérés módszertani leírása . Mentálhigiéné és Pszichoszomatika , 8 , 259 – 276 . 32

Restricted access

felhasználási szokásai – egy internetes felmérés elemzése.] Gyógyszerészet 2014; 58: 410–416. [Hungarian] 18 Peták Zs, Csupor D. Herbal tea consumption habits today – experience of a

Open access

S. , Kun B. , Arnold P. , & Demetrovics Zs. ( 2009 ). A magyar népesség addiktológiai problémái: az Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról (OLAAP) reprezentatív felmérés módszertana és a minta leíró jellemzői

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Sándor Árpád Soós, Ajándék Eőry, Ajándok Eőry, László Harsányi and László Kalabay

Absztrakt

Bevezetés: A nem-konvencionális gyógymódokat a betegek igénye tartja fenn, és alkalmazásuk gyakran rejtve marad a családorvosuk előtt. Célkitűzés: Felmérni a családorvosok véleményét a nem-konvencionális gyógymódokról, oktatásukról és integrációjuk lehetőségeiről. Módszer: Önkéntes, anonim kérdőíves felmérés a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének két továbbképző rendezvényén. Eredmények: A 194 háziorvos (39,8%-os válaszadási arány) 14%-a rendelkezett természetgyógyász végzettséggel és egynegyedük alkalmazott ilyen módszereket. A válaszadók 45%-a állította, ők vagy családtagjaik betegség esetén igénybe vesznek ilyen gyógymódokat. Döntő többségük (91,8%) tudni akart minden, a betegeik által igénybe vett módszerről, ugyanakkor 82,5%-uk nem tartotta magát elég tájékozottnak a nem-konvencionális gyógymódokkal kapcsolatban. Többségük (86%) szerint a nem-konvencionális gyógymódokat oktatni kellene az egyetemen. A női nem, húsz évnél rövidebb praxisgyakorlat és a személyes tapasztalat növelte a tanulás iránti igény valószínűségét. Következtetések: A megkérdezett családorvosok jelentős része szeretne tudni a betegeik által alkalmazott nem-konvencionális gyógymódokról, szükségesnek látná ezek oktatását az egyetemen, és speciális csoportjuk szívesen képezné magát ezen a területen. Orv. Hetil., 2015, 156(28), 1133–1139.

Open access

Absztrakt:

A myeloma multiplexben szenvedő betegek kezelési és túlélési eredményei az utóbbi években jelentősen javultak. A diagnózis felállítása ugyanakkor nem könnyű, hiszen a klinikai tünetek számos egyéb, banális kórképet is utánozhatnak.

Vizsgálatunk során anonim, önkitöltős kérdőív segítségével szereztünk információkat myeloma multiplexben szenvedő betegekről, érintve a demográfiai jellemzőket, a diagnózis megszületésének körülményeit, a kezeléseket, az életkörülmények változását a kórlefolyás során.

A 2017. október – 2018. január közötti időszakban összesen 39 főt (20 nő, 19 férfi, átlagéletkor: 63 év) vontunk be a felmérésbe. A betegek 69%-ánál panaszok miatt indult el kivizsgálás, de 31%-nál a diagnózist tünetmentes állapotban, véletlenszerűen állapították meg. Az esetek csaknem felében kevesebb mint 3 hónap után született meg a myeloma multiplex diagnózisa, ám 21%-ban 1 évnél is hosszabb telt el. A betegek benyomása szerint a diagnózisig eltelt idő alatt az állapotuk inkább rosszabbodott. A betegek többsége háziorvosnál, reumatológusnál, illetve belgyógyásznál jelentkezett először a panaszaival. A diagnózis megismerésekor elsősorban negatív érzelmek uralkodtak el rajtuk. A betegek többsége részletes vagy rövid tájékoztatást kapott a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról. A betegségükkel és a kezelési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatást többnyire megfelelőnek ítélték, ugyanakkor 26% számolt be arról, hogy a kapott tájékoztatást csak részben értette meg. Többségük kombinált kezelésben részesült, mely tablettás és injekciós készítményt is tartalmazott, kétharmaduk esett át őssejt-transzplantáción, 8%-uk pedig alternatív terápiás eljárást is kipróbált. A kezelési eljárás kiválasztásakor döntő szempont volt az élettartam meghosszabbítása és a jó életminőség megóvása. A legfőbb problémát a terápia mellékhatásai és a negatív emóciók (félelem, bizonytalanság, stressz) jelentették.

Eredményeink megerősítik, hogy a myeloma multiplexes betegek gondozása során az effektív diagnosztikai és terápiás eljárások mellett fontos szerepe van a megfelelő tájékoztatásnak és pszichés vezetésnek is.

Open access

Az elhízás a jelen és a jövő egyik legjelentősebb egészségügyi problémája. Célkitűzés: Az elhízás és az azzal összefüggő betegségek arányának becslése a 18 év feletti lakosság körében. Módszer: Interneten történő kérdőíves, önkitöltéses felmérés, kistérségenként 1000 fő megkeresésével. Az adatokat nemenkénti és korcsoportos bontásban dolgozták fel a normális testsúlyú, sovány és elhízott csoportokban. Az elhízott csoportban a betegségtöbblet mérése esélyhányadossal történt, 95%-os valószínűségi szinten, a normális és sovány testsúlyúakhoz viszonyítva. Eredmények: 2597 településről 27 746 adatot rögzítettek. A válaszadók 46,3%-a férfi, 53,7%-a nő volt. A vizsgált betegségek tekintetében a nemek között jelentős eltérést találtak a nők rovására. A betegségek aránya az életkorral növekedett. Az elhízottak csoportjában a betegségek esélyhányadosa a következő volt: cukorbetegség 3,9, magas vérnyomás 2,9, szív- és érrendszeri betegségek 1,69, ízületi fájdalom 1,68, nyaki, hát- és derékfájdalom 1,35. Következtetés: Napjainkban is aggasztó az elhízással összefüggő morbiditásnövekedés. Figyelembe véve a gyermekkori elhízás tendenciáját, az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kell fektetni a primer prevencióra. Orv. Hetil., 2012, 153, 768–775.

Restricted access