Search Results

You are looking at 1 - 10 of 107 items for :

  • "felsőoktatás" x
Clear All

. 15 Keczer G. (2014) Az egyetemek szerepe, irányítása és működése a 21. században: Felsőoktatás-kutatási tanulmányok. Szeged, Egyesület Közép-Európa Kutatására

Open access

Absztrakt:

A magyar felsőoktatás meghatározó nemzetközi környezetét elsősorban az Európai Felsőoktatási Térség jelentette a vizsgált időszakban. Az elemzés három szinten történik. Az első a kormányzati szint, amely a Bologna-reform dokumentumai alapján követhető. A második az intézményi szint, az Európai Egyetemi Szövetség keretében végzett vizsgálatok, elemzések alapján. Végül a szubsztantív szintet azok a kutatások jelentik, amelyekről az Európai Szociológiai Társaság tudományos rendezvényei számolnak be. Két konkrét témával foglalkozik részletesebben az írás, az intézményi autonómia kérdésével és az Európába történő tömeges bevándorlásból adódó felsőoktatási feladatokkal.

Open access

Az európai felsőoktatás alapvető átalakuláson megy át, olyanon, amely sokkal több mint egy új felsőoktatási forma, új felsőoktatás-menedzsment bevezetése. Most történik meg a 19. század elején alapított, majd az USA egyetemi világa által megújított modern felsőoktatás lecserélése egy új, posztmodern felsőoktatási stratégiára. Írásom a kérdéses modellek rövid áttekintése után bemutatja, hogy a tanulási eredményekre orientálódó tartalomtervezés ennek a posztmodern egyetemnek az egyik meghatározó komponense. Az írás utolsó részében a bölcsészettudomány és az irodalomtudomány egyetemi képzési programjainak leírási példáit adjuk meg.

Restricted access

A hazai diákhitelrendszer kidolgozása során az volt a cél, hogy a létrejövő új intézmény segítse a későbbiekben kibontakozó felsőoktatási reform megvalósítását. A hazai diákhitelrendszer elméleti alapjait a brit Nicholas Barr professzor fogalmazta meg. Az alábbi cikkben először röviden bemutatjuk a felsőoktatás finanszírozásának barri modelljét, amely markánsan különbözik a jelenlegi hazai gyakorlattól, ám mint távoli jövőkép lebeghet az oktatáspolitikusok szeme előtt. A modellnek két jellemzőjét érdemes kiemelni: a nagyfokú decentralizáltságot és a piaci mechanizmusok hangsúlyosságát. A finanszírozási modellből levezetjük a diákhitelrendszerrel szemben támasztott követelményeket, majd megvizsgáljuk, hogy ezek az elméleti szinten megfogalmazott elvárások mennyire teljesültek a gyakorlati megvalósítás során. A cikk megállapításai a 2002. novemberi helyzetet tükrözik.

Restricted access

felsőoktatásban. In: Berács J., Hrubos I. & Temesi J. (eds) „Magyar Felsőoktatás 2010” Konferencia dokumentumok. NFKK Füzetek, 2011. Budapesti Corvinus Egyetem.

Open access

Irodalom/References 1 Berde É. (2013) A felsőoktatás lehetséges létszámpályái Magyarországon. Statisztikai Szemle , Vol. 91. No. 1. pp. 57

Open access

kutatásról, fejlesztésről és innovációról. 3 2015. évi CXXXI. törvény az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról. 4

Open access

felsőoktatás egy évtizede 2008–2017. NFKK Kötetek 2. Budapest, pp. 130–146. http://nfkk.uni-corvinus.hu/index.php?id=65878 [Letöltve: 2019. 02. 16.] 3 Derényi A. & Temesi J. (2008

Open access

) A felsőoktatás hallgatói – a fogyatékossággal élő hallgatók felsőfokú tanulmányai. In: Karlovitz J. T. (ed.) Fejlődő jogrendszer és gazdasági környezet a változó társadalomban. pp. 340

Open access

A tanulmány a jelenlegi magyar felsőoktatásban tapasztalható kulturális divergenciával foglalkozik. E célból a szerzőegy módszert dolgozott ki, amelyet „Mentalitástörténeti Azonosítónak” nevezett el. A munka alapvetően empirikus, viszont a kutatási tárgynak megfelelőkorszerűirodalmon alapszik. Az empirikus eredményeket bemutató elméleti bevezetőmegkísérli definiálni a mentalitás fogalmát és megtalálni a különbséget a mentalitás és a pszichológiai t_

Restricted access