Search Results

You are looking at 1 - 10 of 34 items for :

  • "fenntartható fejlődés" x
  • All content x
Clear All

A környezetvédelemre és a gazdasági növekedésre gyakran mint ellentétes célokra tekintenek. A szigorúbb környezetvédelmi szabályozás hívei rávilágítanak a magasabb öko-hatékonyság jövedelmezőségére, valamint az ennek révén milliószámra létesíthetőöko-ipari munkahelyre, miközben javul az egészségmegőrzés és a természeti erőforrások védelme is. Az európai gazdasági és üzleti szféra ugyanakkor a szigorúbb szabályozásban a növekedés és a világgazdasági versenyképesség gátját látja. Egy költséghatékony környezetpolitika, ahol a környezet kompetitív előnyök forrásaként jelenik meg, nagyban hozzá tudna járulni a két cél látszólagos ellentmondásnak enyhítéséhez és egy jólétet előmozdító strukturális igazodáson alapuló európai szociális modell kialakulásához.

Restricted access

Az MTA Szociológiai Kutatóintézet (MTA SZKI) és az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ (EK) 2009 óta részt vesz az EU 7 Keretprogramja által finanszírozott Civil Társadalom a Fenntarthatóságért (Civil Society for Sustainability, CSS) című kutatási projektben. A projekt fő célja, hogy EU szinten kapcsolatot teremtsen a civil társadalom és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó kutatók között. Segíteni kívánja a civil szervezetek és a kutatási intézmények közötti együttműködést, többek között olyan civil társadalom központú kutatási projektek formájában, amelyek a fenntartható fejlődést célozzák. A projektben 4 országból 3 kutatócsoport és 3 civil szervezet vesz részt. Ezek páronként ún. tandemeket alkotnak, amelyek a következők: Dialogik gGmbH (Stuttgart) – unw e.V. (Ulm); Mutadis SARL (Párizs) – REC Slovenija (Lubljana); illetve MTA SZKI – EK. A projekt 1. fázisának eredményeit (az EK stratégiai problémáinak feltárása) korábban e folyóirat hasábjain közöltük. Jelen cikkünkben egy olyan mintaprojektet mutatunk be, amely Gyöngyös város éghajlatvédelmi stratégiájának kifejlesztését célozta, s amely a CSS projekt második fázisában valósult meg.

Restricted access

A komplex környezetvédelmi felelősségtan jogon túli felelősségi rendszereket is magába foglal. Ilyen a politikai, a bioetikai, a természettudományos, a közgazdasági stb. Ezek együtt adják a komplex környezetvédelmi felelősséget. A komplex környezetjogi felelősség is számos elemet tartalmaz. Ilyen – többek közt – a polgári jogi, a büntetőjogi, az alkotmányos vagy pl. a közigazgatási jogi felelősség. A komplex környezetvédelmi felelősségtan tehát több felelősségi rendszert alkalmaz egyszerre. Előnye, hogy a lehető legteljesebb spektrumban tekinti át a környezetért viselt felelősséget. Alapvető karakterisztikája, hogy az ember által viselt felelősségről van szó. A komplex környezetvédelmi felelősségtan a civilizációs és a naturális felelősség együttes jelenlétére is rávilágít. E kettő átszövi az egész környezeti felelősségtant. Jelenlétük és arányuk determinálja a környezetért való felelősség kvalitását és kvantitását. A komplex környezetvédelmi felelősségtan tehát nemcsak az elméleti tudományosságot bővíti, de segít eligazodni a környezetvédelem gyakorlatában is. Egyfajta új értelmezési módszernek is tekinthető, de a lényege a környezetvédelem praktikumának előmozdítása.

Restricted access

Az MTA Szociológiai Kutatóintézet (MTA SZKI) és az Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület (EK) 2009. januártól részt vesz az EU 7 Keretprogramja által finanszírozott Civil Társadalom a Fenntarthatóságért (Civil Society for Sustainability, CSS) című kutatási projektjében. A nemzetközi akciókutatási1 projekt érdekessége, hogy kutatócsoportok és civilszervezetek intenzív együttműködésén alapul. Cikkünkben röviden bemutatjuk a projektet, és beszámolunk az első fázis eredményeiről (EU-FP7 Project CSS, 2009).

Restricted access

Az ökoedukáció napjainkra önálló tudományterületté nőtte ki magát, melynek szakmai és jogi háttere növekvő ütemben bővül. A jogtételezés folyamatán keresztül eléri az ok_8

Restricted access

A fenntarthatóság addig nem érhető el, amíg az emberiség nem veszi tudomásul a természettől való örök függését. A gazdasági jólét alapja a természeti tőke, „az élet természeti alapjai”, amelyeket az ember büntetlenül nem szabhat át. Számolni kell a természeti környezet biofizikai feneketlenségébe vetett tévhit és a gazdasági növekedés feltétel nélküli erőltetésének okozataival. A hetedik környezetvédelmi cselekvési program a Jólét bolygónk felélése nélkül címet viseli, ami a „túllövés” (overshoot)1 állapotában ?nellentmondást rejt. A „növekedés” — tehetnek elé bármilyen jelzőt — biofizikai szempontból véges világban eleve nem lehet fenntartható. A „jólét” relatív szint, értékrendtől függően más-más tartalmat hordoz, válsághelyzetben pedig alaposan átértékelendő fogalom.

Restricted access

Az 1896. évi, a honfoglalás ezeréves évfordulójára rendezett országos nemzeti kiállítás részeként, Jankó János gyűjtései alapján bemutatásra került a néprajzi falu. Ez az anyag a magyarság történetét és jelenkorát ábrázoló kiállítás jelenkori részében került kialakításra. A kiállítás elbontása után hosszas vajúdás következett, és az 1960-as évek végéig kellett várni az első falumúzeumok megszületésére.A jelen ellentmondásainak sorában talán a legalapvetőbb az, hogy a korábban egy család által épített, romló természetes anyagból készülő, folyamatos karbantartást igénylő épületet beemeljük a múzeum tárgyainak sorába. Ezzel közöss_h

Restricted access

Nem kétséges, hogy a környezetvédelem komplex jellegű tevékenység. Munkahelyek százezreit hozza létre; társadalmi és gazdasági hasznot egyaránt termel. Nem mondhatjuk meg előre a környezetjog jövőjét, de annyi bizonyos, hogy erősen meghatározza a környezetbarát gazdaság és politika. A tudósok máig vitatják az atomenergia felhasználásának jövőjét; másrészt megújuló energiát javasolnak a fosszilis energia helyett. Egy környezetbarát államban a növekvő lakosság sosem marad munka nélkül. Az ilyen állam folyamatosan fejlődik, így innovatív környezetjogra van szüksége, hogy társadalmi-gazdasági működése kielégítő lehessen. A környezetvédelem – alapjában véve – individuális és lokális természetű. Tehát a lakosok – és nem az állampolgárok – döntenek helyi környezetvédelmi kérdésekben, és ők vihetnek változást az országos és a globális környezetvédelembe. A jelenlegi jogi eszközöket a jogi szabályozás és orientálás új módjai válthatják fel, vagy egészíthetik ki. Az adatok azt mutatják, hogy egy hosszú folyamatnak még csak az elején járunk. A megújuló energia a Magyarországon hasznosított teljes energia kis részét teszi ki, de így van ez Észak-Amerikában és Nyugat-Európában is. A szélsőséges nézetek nem férnek meg az ésszerű környezetvédelemmel, ezért egy ultra-környezetvédő társadalom csak elméletben modellezhető.

Restricted access

Az űrjogban meglévő objektív felelősség korántsem a maradi konzervativizmus jele. Az objektív felelősség a jog fokozott szigorát hivatott megtestesíteni. A jog rossz használatát, azaz a jogi normák követésében tapasztalt defektust önmagában az objektivizáló felelősség alkalmazása nem fogja kijavítani. Ilyen közvetlen összefüggés nem létezik a jog alrendszere és a társadalom struktúrája között. Az űrjogot is mindinkább foglalkoztatja az űrhulladék kérdése. Minél inkább gyakorlati relevanciát nyer az űrszemét az űrtevékenység szempontjából, valamint minél nagyobb veszélyt jelent az űrhulladék a földi környezetre nézve, annál több figyelem fordul a space débris eltávolítására. Hogy az űrhulladékot jogi úton vagy műszaki megoldásokkal lehet-e hatásosabban kiküszöbölni, arra nincs konkrét válasz. A klasszikus értelemben vett jog azonban mindinkább háttérbe szorul, illetve keretjelleget ölt. A környezetvédelmi űrjog vagy jogi keretszabályokon, vagy egy új, rugalmas, innovatív jogi berendezkedésen kell, hogy alapuljon. És persze, környezetvédelmi űrjogról szólva, az emberiség és annak vezetői nem feledkezhetnek meg a tágabb értelemben felfogott világűr környezetvédelméről sem. Az űrhulladék, eltávolodva a Föld körüli pályáktól, igen veszélyes lehet a Naprendszer égitesteire, és esetleg a Naprendszeren túli űrtevékenységre nézve is. Az űrhulladék problémája a kurrens világűrjognak csak egy részét képezi, de a space débris keltette rendszerzavarok megoldása más, nagyobb volumenű vagy hasonló természetű űrjogi problémák kapcsán is esetjogot, valamint követendő technikai, illetve szabályozási mintát szolgáltathat.

Restricted access

A tanulmány elemzést nyújt a környezetvédelmet érintő normák keletkezéséről. Ezek a normák nem feltétlenül csak jogi természetűek lehetnek. Másféle normák is hatást gyakorolhatnak a környezetvédelemre: jogi, politikai, erkölcsi, vallási, tudományos és egyéb szabályok. Minden humán környezetvédő aktus mögött ezen normák kapcsolatrendszere húzódik meg. Van, hogy a történeti tények előzik meg a jogalkotást, és van, hogy éppen fordítva. A tudományos normák is hatással lehetnek a jogi és egyéb, környezetvédelmi szabályok formálódására. A tanulmány tárgyalja a társadalmi autoregulációt, valamint az ökonormativitás látszatát. Bizonyításra kerül továbbá, hogy a fenntartható fejlődésnek szükségszerű velejárója a normatív fejlődés.

Restricted access