Search Results
Környezetbiztonság – jövő nemzedékek védelme – elővigyázatosság
Environmental security – protection of future generations – precaution
Összefoglaló. A biztonságpolitika és a környezetvédelem egyre fontosabbá váló közös kérdése a környezetbiztonság, a környezettel összefüggésben jelentkező veszélyhelyzetek, konfliktusok, válságok kezelése, lehetőség szerint megelőzése, hiszen azok a környezeti, társadalmi, gazdasági rendszerek stabilitását súlyosan megzavarják. Környezetbiztonságról akkor kerül szó, amikor a környezet terhelése, erőforrások felhasználása az elfogadhatónak tartott mértéket meghaladja. Erre példa, amikor ez környezeti migrációt vált ki vagy közreműködik vírusok terjedésében. Kiemelt kérdéseink egyike a jövő nemzedékek biztonságának veszélyeztetése, akiknek sorsa a mai generációk kezében van, számunkra jelent tehát kötelezettségeket. Az egyre szélesebb értelmet nyerő fenntartható fejlődés gondolata is e köré épül, erkölcsi értéket is megjelenítve egyben. A környezetvédelem és egyidejűleg a környezetbiztonság rendelkezésére álló számos eszköz, intézmény sorában – második részletesebben vizsgált kérdésként – előkelő helye van az elővigyázatosság elvének, hozzásegítve, hogy a lehető legkorábban próbáljuk kezelni a kockázatot jelentő helyzeteket, nem várva a teljes tudományos bizonyosságra azok létét illetően. Kiemelt témáink révén képet kapunk a kérdéskör komplexitásáról, sajátos összefüggéseinek rendszeréről, elhelyezve mindezt a környezetbiztonság egészében.
Summary. Environmental security is unquestionably a vital element of both security and environmental policy, having a growing importance. This covers the management of conflicts, connected with environmental problems, the prevention and managing of crisis situations, which might seriously threaten the stability of environmental, social and economic systems in local, regional, national and global level. We may even assume that the effects of environmental degradation might always lead to possible conflicts, but the major delimitation is the extent. For example, one may mention environmental migration or the environmental implications of the current pandemic, due to the uncontrolled interaction between mankind and the natural environment. Environmental protection is a part of sustainable development, having ecological orientation. The most important constituents of sustainable development are inter- and intragenerational equity, both having a fundamental moral value. Environmental security is not only the enigma of the current generation but is connected to a great extent with the interests of future generations, who have no real influence on their own situation, as their destiny is in the hands of the current generation. The most suitable response should be to indicate the obligations of the current generation to protect the rights of the next ones. The Fundamental Law of Hungary is clear in this respect, placing future generations in the centre, among others in Article P). The substance of these references is clarified in the decisions of the Constitutional Court, using among others non-retrogression principle as a starting point. The latest decisions also refer to the precautionary principle as a major point of reference, which is a rational tool for both environmental security issues and for the protection of the rights of future generations. The precautionary principle means that we should control risky situations at the earliest possible stage, preceding the duty of prevention, not waiting till the full scientific certainty becomes reality. This requirement should form the basis of any activity having the chance for significant pollution, degradation, or generating a crisis situation. According to the Constitutional Court even the state – which has a primary responsibility in this respect – must take special care for the careful assessment of risks and should take all the available measures to avoid negative consequences. The Court also underlined that the precautionary principle has a constitutional character, based upon the rights of future generations.
Zöld készségek a felsőoktatásban
Green Skills in Higher Education
Összefoglaló. A klímaváltozás komplex problémaköre egyre jelentősebb társadalmi, gazdasági és környezeti kihívást jelent napjainkban. A zöld gazdaság koncepciója olyan összetett megoldási lehetőséget jelenthet, amely mindezen problémák megoldására irányuló erőfeszítéseket képes integrálni. A zöld gazdaságra való átállás megvalósításában kiemelt szerepet tölthet be az oktatás, hiszen a különféle átképzések és a zöld készségek fejlesztése is egyre inkább előtérbe kerül. Jelen tanulmány magyar és lengyel környezetmérnök alapszakok oktatói és hallgatói körében végzett kérdőíves felmérés segítségével vizsgálja a zöld készségek szerepét. A kutatás eredményei alapján látható, hogy a zöld készség fogalma lassan kezd elterjedni az egyetemi ökoszisztémákban.
Summary. The complex issue of climate change poses a significant social, economic and environmental challenge today. The concept of a green economy could offer a complex solution that can integrate all efforts to solve these problems. Education can play a key role in the transition to a green economy, as various retraining and the development of green skills are becoming more and more important. The present study examines green skills at Hungarian and Polish environmental engineering Bachelor programs. The results of the research show that the concept of green skill is slowly beginning to spread in the university ecosystems.
Szabadtéri néprajzi múzeumok ma, holnap?
Problémafelvetés
Az 1896. évi, a honfoglalás ezeréves évfordulójára rendezett országos nemzeti kiállítás részeként, Jankó János gyűjtései alapján bemutatásra került a néprajzi falu. Ez az anyag a magyarság történetét és jelenkorát ábrázoló kiállítás jelenkori részében került kialakításra. A kiállítás elbontása után hosszas vajúdás következett, és az 1960-as évek végéig kellett várni az első falumúzeumok megszületésére.A jelen ellentmondásainak sorában talán a legalapvetőbb az, hogy a korábban egy család által épített, romló természetes anyagból készülő, folyamatos karbantartást igénylő épületet beemeljük a múzeum tárgyainak sorába. Ezzel közöss_h
A fenntarthatóság addig nem érhető el, amíg az emberiség nem veszi tudomásul a természettől való örök függését. A gazdasági jólét alapja a természeti tőke, „az élet természeti alapjai”, amelyeket az ember büntetlenül nem szabhat át. Számolni kell a természeti környezet biofizikai feneketlenségébe vetett tévhit és a gazdasági növekedés feltétel nélküli erőltetésének okozataival. A hetedik környezetvédelmi cselekvési program a Jólét bolygónk felélése nélkül címet viseli, ami a „túllövés” (overshoot)1 állapotában ?nellentmondást rejt. A „növekedés” — tehetnek elé bármilyen jelzőt — biofizikai szempontból véges világban eleve nem lehet fenntartható. A „jólét” relatív szint, értékrendtől függően más-más tartalmat hordoz, válsághelyzetben pedig alaposan átértékelendő fogalom.
Az ökoedukáció napjainkra önálló tudományterületté nőtte ki magát, melynek szakmai és jogi háttere növekvő ütemben bővül. A jogtételezés folyamatán keresztül eléri az ok_8
Az MTA Szociológiai Kutatóintézet (MTA SZKI) és az Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület (EK) 2009. januártól részt vesz az EU 7 Keretprogramja által finanszírozott Civil Társadalom a Fenntarthatóságért (Civil Society for Sustainability, CSS) című kutatási projektjében. A nemzetközi akciókutatási1 projekt érdekessége, hogy kutatócsoportok és civilszervezetek intenzív együttműködésén alapul. Cikkünkben röviden bemutatjuk a projektet, és beszámolunk az első fázis eredményeiről (EU-FP7 Project CSS, 2009).
Az MTA Szociológiai Kutatóintézet (MTA SZKI) és az ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ (EK) 2009 óta részt vesz az EU 7 Keretprogramja által finanszírozott Civil Társadalom a Fenntarthatóságért (Civil Society for Sustainability, CSS) című kutatási projektben. A projekt fő célja, hogy EU szinten kapcsolatot teremtsen a civil társadalom és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó kutatók között. Segíteni kívánja a civil szervezetek és a kutatási intézmények közötti együttműködést, többek között olyan civil társadalom központú kutatási projektek formájában, amelyek a fenntartható fejlődést célozzák. A projektben 4 országból 3 kutatócsoport és 3 civil szervezet vesz részt. Ezek páronként ún. tandemeket alkotnak, amelyek a következők: Dialogik gGmbH (Stuttgart) – unw e.V. (Ulm); Mutadis SARL (Párizs) – REC Slovenija (Lubljana); illetve MTA SZKI – EK. A projekt 1. fázisának eredményeit (az EK stratégiai problémáinak feltárása) korábban e folyóirat hasábjain közöltük. Jelen cikkünkben egy olyan mintaprojektet mutatunk be, amely Gyöngyös város éghajlatvédelmi stratégiájának kifejlesztését célozta, s amely a CSS projekt második fázisában valósult meg.
A komplex környezetvédelmi felelősségtan jogon túli felelősségi rendszereket is magába foglal. Ilyen a politikai, a bioetikai, a természettudományos, a közgazdasági stb. Ezek együtt adják a komplex környezetvédelmi felelősséget. A komplex környezetjogi felelősség is számos elemet tartalmaz. Ilyen – többek közt – a polgári jogi, a büntetőjogi, az alkotmányos vagy pl. a közigazgatási jogi felelősség. A komplex környezetvédelmi felelősségtan tehát több felelősségi rendszert alkalmaz egyszerre. Előnye, hogy a lehető legteljesebb spektrumban tekinti át a környezetért viselt felelősséget. Alapvető karakterisztikája, hogy az ember által viselt felelősségről van szó. A komplex környezetvédelmi felelősségtan a civilizációs és a naturális felelősség együttes jelenlétére is rávilágít. E kettő átszövi az egész környezeti felelősségtant. Jelenlétük és arányuk determinálja a környezetért való felelősség kvalitását és kvantitását. A komplex környezetvédelmi felelősségtan tehát nemcsak az elméleti tudományosságot bővíti, de segít eligazodni a környezetvédelem gyakorlatában is. Egyfajta új értelmezési módszernek is tekinthető, de a lényege a környezetvédelem praktikumának előmozdítása.
A környezetvédelemre és a gazdasági növekedésre gyakran mint ellentétes célokra tekintenek. A szigorúbb környezetvédelmi szabályozás hívei rávilágítanak a magasabb öko-hatékonyság jövedelmezőségére, valamint az ennek révén milliószámra létesíthetőöko-ipari munkahelyre, miközben javul az egészségmegőrzés és a természeti erőforrások védelme is. Az európai gazdasági és üzleti szféra ugyanakkor a szigorúbb szabályozásban a növekedés és a világgazdasági versenyképesség gátját látja. Egy költséghatékony környezetpolitika, ahol a környezet kompetitív előnyök forrásaként jelenik meg, nagyban hozzá tudna járulni a két cél látszólagos ellentmondásnak enyhítéséhez és egy jólétet előmozdító strukturális igazodáson alapuló európai szociális modell kialakulásához.
A tanulmány elemzést nyújt a környezetvédelmet érintő normák keletkezéséről. Ezek a normák nem feltétlenül csak jogi természetűek lehetnek. Másféle normák is hatást gyakorolhatnak a környezetvédelemre: jogi, politikai, erkölcsi, vallási, tudományos és egyéb szabályok. Minden humán környezetvédő aktus mögött ezen normák kapcsolatrendszere húzódik meg. Van, hogy a történeti tények előzik meg a jogalkotást, és van, hogy éppen fordítva. A tudományos normák is hatással lehetnek a jogi és egyéb, környezetvédelmi szabályok formálódására. A tanulmány tárgyalja a társadalmi autoregulációt, valamint az ökonormativitás látszatát. Bizonyításra kerül továbbá, hogy a fenntartható fejlődésnek szükségszerű velejárója a normatív fejlődés.
