Search Results

You are looking at 1 - 10 of 338 items for :

  • "field experiments" x
  • All content x
Clear All

Debreczeni, B. (2009): Nemzetközi áttekintés a világ szántóföldi tartamkísérleteiről. (International review of the world’s long-term field experiments.) pp. 19–20. In: Debreczeni, B., Németh, T. (eds.), Az

Restricted access

interpretation and extension of the results of long-term field experiments. Agrokémia és Talajtan , 46 , 39–56. Várallyay G. Soil and landsite databases for the interpretation and

Restricted access

moisture studies in long-term field experiments.) PhD Thesis, Keszthely. Birkás, M. (2000): A talajtömörödés helyzete Magyarországon. Következményei és enyhítésének lehetőségei . (Soil compaction occurrence and consequences in

Restricted access

Long-term N fertilization experiments were established with identical treatments at two different growing areas in Hungary: one on a calcareous sandy soil (Őrbottyán) and the other on a calcareous chernozem soil (Nagyhörcsök). The aim was to create differences in mineral-N content in the soil profiles in order to determine their N supplying capacity and to establish whether the accumulated nitrate may be regarded as a supply index for crop production. The results showed that under certain environmental conditions N may accumulate in the soil profile in the form of nitrate, resulting from N fertilization in previous years, to such an extent that it must be taken into consideration when determining the fertilizer rates to be applied. This is important not only from the point of view of economical management and environment protection, but also for reaching better yield quality. The calculations can be reliably performed if they are based on the measurement and calibration of the soil's mineral-N content. The environmental importance of such calibration experiments is that by estimating the utilization of N from the mineral-N pool, the additional costs incurred due to over-fertilization can be eliminated, and at the same time the potential danger of NO 3 leaching to the groundwater can be reduced. Extrapolation of the experimental results to farm scale can lead to both economical and environmental achievements.

Restricted access

a long-term field experiment. Agrokémia és Talajtan. 39 . 415–418. Müller G. Effect of fertilization on microorganisms in a long-term field experiment

Restricted access

Mészlepedékes csernozjom vályogtalajon beállított szabadföldi kísérletben vizsgáltuk a N és a Cu elemek közötti kölcsönhatásokat 1988-ban tavaszi árpával. A termőhely talaja a szántott rétegben 3% humuszt, 5% körüli CaCO3-ot és 20% körüli agyagot tartalmazott. A talajelemzések alapján a terület jó Ca-, Mg-, K- és Mn-, kielégítő Cu-, közepes N-, valamint gyenge-közepes P- és Zn-ellátottságú volt. A talajvíz 13-15 m mélyen található, a terület aszályérzékeny. A kísérletet 4N×3Cu = 12 kezelés×3 ismétlés = 36 parcellával állítottuk be osztott parcellás (split-plot) elrendezéssel. A N-adagokat (0, 100, 200 és 300 kg N·ha−1) Ca-ammónium-nitrát, a Cu-adagokat (0, 50 és 100 kg Cu·ha−1) CuSO4 formájában adtuk ki. Áprilisban és májusban a szokásos csapadék csupán 1/3-a, júliusban a fele hullott. A jelzőnövényként használt Mars fajtájú tavaszi árpát 5 cm mélyre vetettük 12 cm gabona sortávra, 60–70 db·fm−1 csíraszámmal és 200 kg·ha−1 vetőmagnormával. A növény-állományt parcellánként 1–5 skálán bonitáltuk bokrosodás, virágzás és betakarítás idején. A betakarítást követően talajmintavételre is sor került a szántott rétegből, parcellánként 20–20 lefúrásból képezve átlagmintákat. A növénymintákat tíz elemre vizsgáltuk. A talajmintákban meghatároztuk a KCl-EDTA-oldható Cu-tartalmat, valamint a KCl-kicserélhető NH4-N- és NO3-N-tartalmat.A főbb eredményeket a következőkben foglaljuk össze:

  1. — A 100–300 kg N·ha−1 N-trágyázás 20–25%-os szemterméscsökkenést eredményezett az évelő pillangós lucerna elővetemény után. A Cu-trágyázás teljesen hatástalan maradt a termésre ezen a kielégítő Cu-ellátottságú talajon. Az átlagos termés-szint 3 t·ha−1 szem- és 3 t·ha−1 melléktermést jelentett mindössze. A kis termés N-igényét ebben a száraz évben a trágyázatlan talaj is kielégítette a N-gyűjtő lucerna elővetemény után. A N-kínálattal viszont — a Na és a Zn kivételével — nőtt a bokrosodáskori hajtás makro- és mikroelem-tartalma. Aratáskor a szalmában és szemben található N, Ca, Mn és Cu elemek beépülését szintén serkentette a N-trágyázás. A Cu-trágyázás a növényi összetételt sem módosította. A réz döntően a gyökérben halmozódott fel, ahol a növekvő Cu-kínálattal a Cu-koncentráció a kontrollon mért 28-ról 144 mg·kg−1-ra ugrott.
  2. — A szemtermésben főként a N, P, Mg, Zn és Cu elemek dúsultak. A tavaszi árpa fajlagos, azaz 1 t szem + a hozzá tartozó melléktermés elemtartalma 32 kg N, 19 kg K2O, 12 kg P2O5, 6 kg CaO és 4 kg MgO mennyiséget tett ki. Adataink hasonló termesztési körülmények között felhasználhatók a tavaszi árpa tervezett termésének elemigénye becslésekor a szaktanácsadásban. Megemlítjük, hogy a kapott kis termések fajlagos elemtartalmai átlagosan mintegy 20%-kal meghaladták a normál években kapottakat. A fajlagos N-tartalomban mindezen túl a pillangós elővetemény, valamint a 100–300 kg N·ha−1 adagok miatti N-túlkínálat is tükröződött.
  3. — Az első év után a bevitt Cu-trágya gyakorlatilag teljes mennyisége kimutatható volt KCl+EDTA formában a talaj szántott rétegében. A kontrolltalajon mért 2 mg·kg−1 Cu-tartalom az 50, illetve a 100 kg Cu·ha−1·év−1 Cu-terhelés hatására 22, illetve 44 mg·kg−1 értékre ugrott. A réz növényen belüli (vertikális) transzportja ugyanakkor gátolt volt.

Restricted access

The objectives of this study were to examine the correlation between factors of great significance for crop production, especially between irrigation and fertilization, and to evaluate the effects of irrigation and fertilization on maize yields over four growing seasons (2001-2004) in a long-term field experiment set up at the Látókép Experimental Station of the Centre for Agricultural Sciences of Debrecen University. The results showed that irrigation and fertilization were strongly correlated with the yield. The effect of irrigation depended on the natural water and nutrient supplies of the soil, and on the specific fertilizer rates. The results indicated that both fertilization and irrigation had a significant effect on the yield. The correlation between the year and the crop production factors was also significant. The yield-increasing effect of irrigation and fertilization differed significantly in the experimental years.

Restricted access

The effect of four NPK fertilizer rates (NPK[1:1:1]: 0, 300, 600, 900 kg active ingredients·ha -1 ) was studied on the growth of maize and on weed infestation - bio-mass production and nutrient uptake of weeds - in four replications in a 35-year old long-term maize continuous cropping field experiment (Keszthely, Hungary). The weed flora was recorded on 1 June, 2003 in the 6-8-leaf development stage of maize. The effect of the increasing rates of fertilizers was analyzed and evaluated from the results of biomass production as well as the nutrient uptake of weeds and maize, respectively. On the experimental plots 9 weed species were registered at the date of sampling, from which 4 species were perennial and 5 species were annual ones. All the weeds were collected from 1 m² areas of each plot and the different weed species were separated from each other. The fresh and dry weights of the canopy of maize and the different weed species were measured. The nutrient (NPK) contents of maize and weed samples were measured in the laboratory. Total and species scale nutrient concentration, as well as per-unit nutrient uptake of maize and weeds were compared. The increasing rates of mineral fertilizers had a significant effect on the biomass production and on the nutrient uptake of weeds. Significant differences were also found between the biomass production and nutrient uptake of the different weed species.

Restricted access

-weed competition. In Proceedings of 9 th Int. EWRS Sympositum, Budapest, 577–584. Lehoczky É., Kismányoky A. 2005: Biomass production of weeds on the winter wheat stubble in long-term fertilization field experiment. CEREAL

Restricted access

Field experiments were carried out with soybean [ Glycine max (L.) Merrill] on a Haplic Chernozem soil. Eleven treatment combinations were applied with increasing rates of fertilizers in three replicates. At full maturity the dry weight production, total biomass production, root weight, yield, shoot NPK concentration and severity of Macrophomina phaseolina infection were determined. The highest degree of Macrophomina infection was found in the lowest NPK treatment, while the lowest rate of disease was observed for the highest NPK combination. By increasing the NK supply, the degree of infection decreased. At the same fertilizer rates, significantly lower infection was observed at higher phosphorus levels. The dry weight production, total biomass production of the shoots, pod weight and nitrogen concentration of the shoots were negatively correlated with the rate and severity of infection, which was positively correlated with the concentration of phosphorus. No correlation was found between root weight and infection or between potassium concentration and infection.

Restricted access