Search Results

You are looking at 1 - 10 of 144 items for :

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Közös figyelem, atipikus anyai viselkedés és kötődés

Joint attention, atypical maternal behaviour, and infant attachment

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Ildikó Tóth
,
Alexandra Füleki
,
Ágnes Kata Szerafin
,
Krisztina Lakatos
, and
Judit Gervai

Háttér és célok

A közös figyelem képességének jellemzően 9 hónapos kori megjelenését követően a csecsemő triádikus (felnőtt—csecsemő—tárgy) interakciók során oszthatja meg a tárgyakkal, eseményekkel kapcsolatos élményeit egy másik személlyel. E képesség fejlődési ütemében megfigyelhető egyéni változatosságot a csecsemő adottságai mellett a gondozói környezet szocio-emocionális jellemzői is befolyásolhatják az interakciók minőségén keresztül.

Módszer

Kutatásunkban a csecsemők 9 hónapos korában, részben kötött játékhelyzetben figyeltük meg anya—csecsemő párok triádikus helyzet létrehozására irányuló kezdeményező viselkedését, valamint közös fi- gyelmi tevékenységét. A viselkedési jellemzőket az egyéves korban mért kötődés minőségével és az anyai érzelmi kommunikáció atipikusságának mértékével vetettük össze.

Eredmények

Ahol több párhuzamos (egyszerű) közös figyelem jellemezte az interakciót, ott az anya kevesebb időt töltött passzív monitorozással, viszont többször hívta fel a csecsemő figyelmét a tárgyra dinamikus animálással, és többször pillantott a csecsemő arcára kezdeményezés közben. Ugyanakkor a fejlődésben újabb minőségi lépést jelentő koordinált (megosztott) közös figyelem legerősebb prediktorának a csecsemő összetett, az anya és a tárgy közti tekintetváltással is együtt járó válasza bizonyult. A közös figyelem viselkedések nem függtek össze az anyai atipikus viselkedéssel és a dezorganizált kötődéssel. A párhuzamos — nem koordinált — közös figyelem magas aránya viszont a bizonytalanul kötődő diádok interakciójában volt leginkább jellemző, ami az inszenzitív, a gyermek érdeklődését korlátozó gondozói viselkedés befolyására utalhat.

Következtetések

A 9 hónapos kori interakciók során megfigyelt koordinált közös figyelem vélhetően inkább a csecsemő fejlődési üteme által meghatározott készségek (pl. tekintetváltogatás), mint az anya egyéni viselkedésének függvénye. Ez magyarázhatja, hogy — ellentétben a párhuzamos közös figyelemmel — a korai koordinált közös figyelem egyéni variabilitása nem mutatott kapcsolatot a kötődés minőségével, amelyet elsősorban a gondozói viselkedés alakít.

Restricted access

A Figyelem és Tudatosság Mindfulness Skála (FTMS) pilot tesztelése

Egyes módszertani problémák megoldási alternatíváinak vizsgálata

Pilot testing of the Attention and Awareness Mindfulness Scale (AAMS)

Analysing solutions for certain methodological problems
Mentálhigiéné és Pszichoszomatika
Author:
Attila Lengyel

Elméleti háttér

A mindfulness szakirodalmában kevés rövid, de megbízható diszpozicionális mindfulness szintet mérő skála létezik. Olyan rövid skálát, amelyben egyforma arányban vannak jelen szituációra specifikus, valamint általános szövegezésű kérdések, még nem validáltak. A mindfulness mérésének módszertanával kapcsolatban számos kritika fogalmazódott meg. Ezeknek a megoldására léteznek alternatívák.

Cél

A saját fejlesztésű, hat tételből álló Figyelem és Tudatosság Mindfulness Skála (FTMS) pilot tesztelése és faktorstruktúrájának feltárása. Annak a hipotézisnek a bizonyítása, hogy az általános és szituációra specifikus skálaelemek szövegezése jelentősen befolyásolja a faktorstruktúrát, valamint annak a demonstrálása, hogy egyes, nem parametrikus módszertani eszközök, hogyan javíthatják a statisztikai elemzés megbízhatóságát.

Módszerek

A keresztmetszeti kutatás online, önkitöltős kérdőívvel valósult meg. A vizsgálatban három minta szerepelt. Elsősorban diplomásokból álló, előtesztelésre szolgáló minta, Se (n = 176, átlagéletkor: 38,4 év, SD = 13,7 év), magyar településvezetőkből álló országos minta, St (n = 512, átlagéletkor: 47,0 év, SD = 10,8 év) és rendszeresen meditálókból álló kontroll minta, Sm (n = 41, átlagéletkor: 43,2 év, SD = 11,9 év). A skála faktorszerkezete Pearson- és polychoric mátrixon végzett exploratív (EFA) és konfirmatív (CFA) faktoranalízissel, reliabilitása megbízhatósági koefficiensekkel (Cronbach-alfa, omega, GLB, ordinális alfa és théta) került tesztelésre. Az St és Sm FTMS átlagaira kétmintás t-próba, valamint Mann–Whitney U-próba készült. Az St, Sm és a vizsgálatba vont demográfiai és egyéb változók kapcsolatának tesztelésére egyutas ANOVA és Kruskal–Wallis-próba történt.

Eredmények

A skála reliabilitása kielégítő. Az Se esetében (Cronbach-alfa = 0,70; omega = 0,79; GLB = 0,79; ordinális alfa = 0,75; ordinális théta = 0,75), az St esetében (Cronbach-alfa = 0,71; omega = 0,81; GLB = 0,80; ordinális alfa = 0,76; ordinális théta = 0,76), az Sm esetében (Cronbachalfa = 0,80; omega = 0,79; GLB = 0,76; ordinális alfa = 0,76; ordinális théta = 0,76). Az St esetében mind az exploratív (EFA), mind pedig a konfirmatív faktoranalízis (CFA) megerősítette a kétfaktoros struktúrát. Ez igazolta a hipotézist, miszerint az általános és a szituációra specifikus kontextualizálás a kérdések esetében különböző válaszadói viszonyulást hoznak létre. Az St polychoric EFA- szerint a szituációra specifikus állításokat tükröző faktor felel a teljes variabilitás 37,25%-áért, míg az általánosakat megjelenítő a 13,66%-áért. Az St Spearman EFA-e nyomán ezek az értékek 32,25% és 11,39%. Egyik faktor esetében sem mutatkozott kereszttöltés. A CFA mutatók a referencia értékeknek megfelelőek voltak (χ 2 (8) =26,33; p < 0,001; CMIN/df = 3,24; CFI = 0,97; RMSEA = 0,06; SRMR = 0,04). A polychoric mátrixon végzett EFA esetében mind a hat kérdés faktortöltése 0,6 feletti érték. A kétmintás t-próba (t (551) = 10,31; p < 0,001) és a Mann–Whitney U-teszt (U = 2443,00; Z = –8,091; p < 0,001) is szignifikáns különbséget mutat az St és Sm között. A településvezetők átlagos mindfulness szintje, M St = 35,86 (SD = 17,71), a rendszeresen mindfulness gyakorlatokat végzőké pedig M Sm = 65,43 (SD = 16,95). A hatásméret jelentős, Cliff-d = 0,78.

Következtetések

A Figyelem és Tudatosság Mindfulness Skála (FTMS) a pilot tesztelés során a faktoranalitikus eljárások és a reliabilitást mérő koefficiensek alapján is megbízhatónak bizonyult, további tesztelésre érdemes. Az eddig a szakirodalomban alig használt és az FTMS kapcsán kipróbált módszertani változtatások pozitív eredményt hoztak, alkalmazásuk további tesztelése javasolt.

Restricted access

A kognitív idegtudomány elmúlt 30 éve

Cognitive neuroscience in Hungary: 30 years

Magyar Pszichológiai Szemle
Author:
István Czigler

hangingerek sorozatában a gyakori (standard) ingerekhez képest eltérő (deviáns) inger hangzik el. Az EN érdekességét az adja, hogy nem szükséges hozzá a figyelem jelenléte, azaz kiváltja egy figyelmet igénylő feladat, vagy más, figyelmet igénylő esemény

Open access

Az új technológia és a tanulás világa a pszichológus szemével

New technology and the world of learning from the psychologist’s perspective

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Csaba Pléh
and
Boglárka Faragó

A pszichológia számos aspektusból vizsgálja az IKT- (információs és kommunikációtechnikai) eszközök hatását; például pozitív vagy negatív következményeit kapcsolati hálóinkra, motivációra és olyan kognitív folyamatokra gyakorolt befolyását, mint a figyelem vagy az emlékezet. Ez az áttekintő dolgozat e változások kereteit foglalja össze. A pszichológia az ember IKT-használatának jellemzőit próbálja feltárni, figyelembe véve az IKT által prezentált információ feldolgozásában az emberi észlelés korlátait is. A figyelemmel kapcsolatban fontos kiemelni a megosztott figyelem hatását, amely bizonyos körülmények között elősegíti, más esetben korlátozza az információ megfelelő feldolgozását, és a multitasking jelenséggel kapcsolatban is előtérbe kerül, csakúgy, mint a figyelem automatikusságának kérdése, amely az IKT-eszközök gyakori használatával kapcsolatban is releváns kérdés lehet. Az IKT-eszközök használata az emberi emlékezet számos összetevőjét (procedurális, prospekív, szemantikus stb.) befolyásolja, és hatására megjelenik a referenciális információelsajátítási mód, vagyis az információhoz való hozzáférés módjának eltárolása magának az információnak a tárolása helyett. Emellett az IKT-eszközök hozzáférést biztosítanak egyfajta kiterjesztett memóriához, az ebben való eligazodáshoz viszont az embernek ki kell fejlesztenie egy sajátos készséget, a keresést és az azzal kapcsolatos deklaratív tudást. Ezen eszközök használatának extrinzik és intrinzik motiváló erői meghatározhatók, amelyek jutalomként jelennek meg az IKT-használat következtében. Végül az IKT-eszközökkel kapcsolatosan nem megkerülhetőek a szociokognitív vonatkozások, hiszen ezen eszközök visszahatnak az emberi közösségre, további fejlődésre sarkallják az egyént, társadalmi változások indikátorai lehetnek.

Restricted access

A multitasking jelenség hatása a feladatvégzésre és az időbeosztásra módszertani előtanulmány

The effect of multitasking on task performance and time management: A pilot study of methodology

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Csilla Kvaszingerné Prantner
,
Péter Soltész
,
Boglárka Faragó
,
Csaba Pléh
, and
Klára Soltész-Várhelyi

, I. ( 2005 ). A figyelem pszichológiája . Budapest : Akadémiai Kiadó . DeCaro , M. S. , & Beilock , S. L. ( 2010 ). The benefits and perils of attentional control

Restricted access

A dolgozat a tudat tulajdonságaiból indul ki (beszámoló képesség, élénkség, egységesség, koherencia), majd először az 1960-as években tekinti át a tudat iránt megindult érdeklődés első szakaszait, olyan jelenségekre összpontosítva, mint a verbális kondicionálás, az éberségi kontinuum, a hasítottagy-kísérletek, a tudat és a prefrontális működések kapcsolata. Azután áttekinti a mai természettudományos szemléletű tudatkutatás néhány vezető kérdését. Ilyenek a tudat neurobiológiai megfelelőinek keresése, az agykérgi helyektől (prefrontális rendszerek) a sajátos működésmódokig (gamma oszcilláció) s a tudatzavarok kérdéséig. Miközben egyre többet tudunk a tudatról, nem szabad felednünk, hogy számos kísérleti pszichológiai megfigyelés (előfeszítés, kétértelműségi aktiváció, figyelmi vakság) is arra mutat, hogy igen összetett jelenséggel van dolgunk, például szemantikai alapú viselkedéseink sem mindig hozzáférhetőek a tudatosság számára.

Restricted access

Marton Magda munkái a kísérleti pszichológiában

Magda Marton: Contributions to experimental psychology

Magyar Pszichológiai Szemle
Author:
István Czigler

L. M. ( 1972 ). A szelektív figyelem kiváltott potenciál korrelátumainak vizsgálatát ért bírálatokról . Magyar Pszichológiai Szemle , 29 , 393 – 404

Restricted access

performance in old-old adults . Psychology and Aging , 23 , 743 – 753 . 4. Czigler , I. ( 2003 ): Figyelem és percepció . Debrecen , Kossuth Egyetemi Kiadó

Restricted access

A testdiszmorfiás zavar pszichológiai vonatkozásai

Psychological aspects of body dysmorphic disorder

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors:
Beáta Szászi
and
Pál Szabó

, fogak ( Phillips, 2005 , 2017 ; Cerea és mtsai, 2018 ). A figyelem középpontjában általában 5–7 testrész áll ( Szabó, 2010 ; Szabó és Szászi, 2021 ), ami napi többórás elfoglaltságot jelent a pácienseknek. A problémás testterület tekintetében nemi

Open access

A közös figyelem kialakulása jelentős mérföldkő a csecsemő társas kapcsolatainak világában. Az utóbbi évtized intenzív kutatása feltárta a közös figyelem csecsemő- és kisgyermekkori fejlődési szakaszait és szerepét a később kibontakozó társas kompetencia területén. Jelen tanulmánynak kettős célja van; egyrészt összefoglalást kíván adni a közös figyelmi képesség fejlődéséről és szerepéről a társas képességek kialakulásában, másrészt áttekintjük a közös figyelem tipikustól eltérő fejlődésmenetét. A kora gyermekkorban megmutatkozó közös figyelemi zavar több, később manifesztálódó pszichopatológiai állapot előzményének tekinthető. Legpregnánsabban az autizmusspektrum-zavarban jelentkezik, de más szociális kommunikációs zavarnál és kapcsolati problémáknál is megfigyelhető az elvárttól eltérő megjelenési forma.

Restricted access