Search Results
Abstract
Intrahepatic cholestasis of pregnancy is characterized by pruritus, raised maternal liver enzymes and bile acids. It usually presents in the third trimester and rarely before 25 weeks. Ursodeoxycholic acid is the most promising therapy to alleviate symptoms and prevent fetal risk. However, its administration has been restricted for the last trimester as its embryotoxic effect is undetermined. We report here a case of an extremely rare, severe obstetric cholestasis with early onset treated by ursodeoxycholic acid from the 9th week of pregnancy, the earliest ever reported in the literature. The treatment was well tolerated. At the 32nd week urgent caesarean section was performed due to intolerable symptoms, worsening laboratory results and signs of fetal distress. A healthy newborn was delivered. It is concluded that ursodeoxycholic acid in case of a severe early-onset intrahepatic cholestasis may be started in the early pregnancy to improve maternal condition and prevent fetal complications.
The aim of this study was to create a fetal heart rate (FHR) reference curve for singleton bovine fetuses in the first trimester of gestation and to determine its possible relationship with the outcome of pregnancy. Forty-eight Holstein-Friesian cows with one fetus and five cows with twins were used. Fetal heart beatings were recorded on videotape during transrectal scanning with a 5 and/or 7.5 MHz linear array transducer on a weekly basis between Days 40 and 95 of gestation. FHR was calculated by averaging the results of five counts of the same record by the same observer. For singleton pregnancies, a reference curve was created using the mean, the standard deviation (SD) and the 5th and 95th percentiles. The FHR increased from Days 40–46 (173 beats/min) to Days 61–67 (183 beats/min). After a peak, the FHR decreased slowly until Days 89–95 (175 beats/min), while the SD increased. There was no significant difference between singleton and twin fetuses. in the aborted and lost fetuses in twin gestation due to fetal reduction, both bradycardia and tachycardia were detected compared to the singleton pregnancy reference curve.
Szabó, J., Gellén, J.: Nuchal fluid accumulation in trisomy 21 detected by vaginosonography in the first trimester. Lancet, 1990, 336 , 1133. Gellén J. Nuchal fluid accumulation
placental dysfunction. Examination of the uterine artery’s blood flow by ultrasound Doppler method at the end of the first trimester with the determination of pulsatility index and resistance is widely accepted in obstetrical practice. Its predictive value
Szabó, J., Gellén, J.: Nuchal fluid accumulation in trisomy-21 detected by vaginosonography in first trimester. Lancet, 1990, 336 , 1133. Gellén J
consent of all the patients involved were obtained. Two groups were formed for the study population: Group 1 (control patients) consisted of 22 women with uncomplicated singleton pregnancies in the first trimester. Group 2 consisted of 22 singleton
anxiety and depression emerging during the first trimester of pregnancy: data from a Hungarian population-based sample. Psychiatr Danub. 2013; 25: 352–358. 3 Brunton RJ, Dryer R
. Significance of hyper-echogenic yolk sac in first trimester screening of chromosome abnormalities. [Hyperechogen szikzacskó jelentősége a kromoszóma-rendellenességek első trimeszteri szűrésében.] Orv
Célkitűzés: Tanulmányozni a terhesség alatti orális ampicillinkezelés és terhességi szövődmények közötti lehetséges összefüggést és a terhességek kimenetelét, részletesen a koraszüléseket. Módszer: A szerzők vizsgálták az ún. kontroll-, fejlődési rendellenességek nélküli újszülötteket a Magyar Fejlődési Rendellenességek Eset-Kontroll Kóroki Monitorjának népességre alapozott nagy adatbázisában. Eredmények: A 38 151 újszülöttből 2630 (6,9%) anyját kezelték ampicillinnel terhessége folyamán. Néhány terhességi szövődmény előfordulása, főleg a praeeclampsia gyakoribb volt az ampicillinnel kezelt terheseknél. Az átlag terhességi kor enyhén hosszabb volt, de a koraszülési gyakoriság szignifikáns csökkenését eredményezte (7,1% vs 9,3%; standardizált esélyhányados 95% konfidencia-intervallummal: 0,8, 0,7–0,9). Az ampicillin koraszülést megelőző hatása a legszembetűnőbb akkor volt, ha azt a terhesség első trimeszterében alkalmazták. Hasonló különbség nem volt látható az alacsony születési súlyúak csökkenésében. Következtetés: Az ampicillinkezelés leginkább a terhesség első trimeszterében csökkentheti a koraszülések előfordulási gyakoriságát az akut fertőzéses betegségekben szenvedő terheseknél.
A hangulati állapot alakulásának kockázati tényezői a perinatalis időszakban
The risk factors of mood changing during the perinatal period
Absztrakt:
Bevezetés: 2011 áprilisában bevezetésre került Szegeden a perinatalis depressziószűrés. Célkitűzés: A depresszív tünetek mértékének felderítése, illetve a perinatalis hangulati állapotváltozás kockázati tényezőinek vizsgálata. Módszer: Az Edinburgh Postnatal Depression Scale kérdőívet védőnők adtak át négy alkalommal a 3849 résztvevőnek. Eredmények: Az első trimeszterben a legmagasabb az átlagpontszám (3,74), amely szignifikánsan eltér a többi mérési alkalométól. A patológiás arány is ebben az időszakban volt a legmagasabb (10,8%). Pozitív, közepes erősségű korreláció volt a mérési alkalmak depressziópontjai között, illetve összefüggést találtunk a magasabb szűréspontszámok és az alacsonyabb születési súly között. A magasabb átlagpontszámokkal tendenciaszerű összefüggés mutatkozott az epiduralis érzéstelenítés esetén, szignifikáns pedig a nem tervezettség, a 26 év alatti vagy 34 év fölötti életkor, egyedülálló családi állapot és a multiparitás függvényében. Következtetések: Az első trimeszterben már kimutatható pszichés változások vannak, valamint összefüggés van a különböző szociodemográfiai faktorok és a pszichés mutatók között. Ennek elkerülése érdekében fontos a depressziószűrés és a pszichológiai intervenció. Orv. Hetil., 2017, 158(4), 139–146.
