Search Results

You are looking at 1 - 10 of 17 items for :

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Stroke és a cardiorespiratoricus fittség

Stroke and cardiorespiratory fitness

Orvosi Hetilap
Author:
Péter Apor

physical activity as a modifying factor of cardiovascular risk. [A fizikai aktivitás és/vagy a fittség mértéke a cardiovascularis kockázat besorolását módosító tényező.] Orv Hetil. 2004; 145: 1801

Open access

A cardiorespiratoricus fittség dicsérete és mérése

Laudation and measurement of cardiorespiratory fitness

Orvosi Hetilap
Author:
Péter Apor

Nagyobb embercsoport fittségét, aerob kapacitását megmérni az egzakt laboratóriumi spiroergometriás vizsgálattal idő- és költségigényes feladat, holott az élet- és egészségkilátások jelentős mértékben fittségfüggőek. Az életvitel-változtatás elkezdése, a műtéti kockázat megítélése, a krónikus betegek állapotának alakulása, a cardiopulmonalis rehabilitáció is megkívánná a fittség mértékének megismerését és követését. A korai halálozásban leggyakrabban okolható kockázati tényezők visszaszorítása, a testi és szellemi működések szinten tartása a fittebbeknek könnyebb. Legalább két tucat krónikus betegség, köztük a szív-ér rendszeri bajok, az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, izom-ízületi panaszok, egyes daganatfélék nagy valószínűséggel elkerülhetők lennének vagy későbbi életkorban jelentkeznének, ha a fittséget fejlesztő testmozgások teljesítésére rászánnánk heti 3–5 órát. Ez a megelőző-gyógyító aktivitás gazdaságossági szempontból is indokolt. A dolgozat néhány, minimális eszköz-, idő- és szakszemélyzet-igényű, nagyszámú személy vizsgálatára alkalmas mérésmódszert, gyalogláspróbákat ismertet. Orv Hetil. 2023; 164(26): 1020–1025.

Open access

Az életcélok szerepe a szociális szférában dolgozó nők tápláltsági, fittségi és életminőségi mutatóiban

The role of purpose in life as reflected in the indicators of body composition, fitness and quality of life in women working in the social sector

Orvosi Hetilap
Authors:
Zsolt Szakály
,
József Bognár
,
Zoltán Tánczos
, and
Csaba András Dézsi

Összefoglaló. Bevezetés: A szociális szférában dolgozók túlterheltsége jelentős, és munkakörülményeik többnyire kedvezőtlenek. Bizonyított, hogy az életcélok meghatározzák a karrier, az egészségtudatosság és az életminőség területeit, de ez utóbbi a szociális dolgozók mintáján még nem került bizonyításra. Célkitűzés: A kutatás célja, hogy bemutassa egy szociális és egészségügyi szolgáltatóintézmény női dolgozóinak (n = 127) tápláltsági és fittségi állapotát és életminőségét, valamint az életcélok meghatározó szerepét ezekre a mutatókra. Módszer: Kérdőív, teszt, testösszetétel-vizsgálat és fittségiállapot-felmérés segítségével gyűjtöttünk adatokat, amelyeket különbözőségvizsgálattal és regresszióelemzéssel elemeztünk. Eredmények: A minta tápláltsági mutatója túlsúlyra utal, míg a fittségi állapot, az életminőség és az életcélok még elfogadható tartományban vannak, de a szélsőértékek jelentősek. A magasabb életcélokkal rendelkezők jobb fittségi mutatókkal és életminőséggel jellemezhetők. Az ülőmunkát és a fizikai munkát végzők között minimális különbség volt kimutatható a tápláltsági mutatók, a fittség és az életminőség tekintetében. A táppénzt igénybe vevők gyengébb fittségi és életminőség-mutatókkal rendelkeznek, mint akik nem voltak betegszabadságon. Az életkor előrehaladtával romló testösszetételt és fittségi állapotot detektáltunk. Következtetés: A korábbi kutatási eredményeket megerősíthetjük abban, hogy a szociális dolgozók tápláltsági és fittségi mutatói, valamint életminőségszintje nem optimális. Az életcélok meghatározó szerepe a vizsgált területek számottevő részében bizonyítást nyert. A dolgozói életcélok megerősítésének egyik fontos színtere a munkahely, ahol számos pozitív hatás érhető el a testi-lelki egészség, a jóllét és a munkateljesítmény területein is. Orv Heti. 2021; 162(27): 1089–1098.

Summary. Introduction: Professionals working in the social sector typically do significant overwork in rather unfavourable working conditions. Although the purpose in life is proved to determine the areas of career, health awareness, and the quality of life, the latter has not yet been confirmed among social workers. Objective: The purpose of this research is to demonstrate body composition and fitness status as well as the quality of life of female employees (n = 127) at a social institution, furthermore the decisive role purpose of life plays in these indicators. Method: Data were collected through questionnaires, tests, body composition analyses, and fitness status tests, and were assessed by t-test, analysis of variance and regression analysis. Results: Body composition of the participants indicates a generally overweight status, while fitness status, quality of life, and purpose of life are within the acceptable range, however, all with notable range values. Those with a higher-level purpose of life demonstrate better fitness indicators and higher quality of life. In terms of body composition, fitness, and quality of life, only a minor difference was found between those who do intellectual and physical type of work. Those who took sick leave demonstrated a lower level of fitness and quality of life compared to those who did not take any sick leave. Body composition and fitness status have proven to deteriorate with age. Conclusion: Previous research findings can be confirmed by stating that neither the body composition and fitness indicators, nor the quality-of-life level of social workers are optimal. The determining role of purpose in life has been proven in substantial aspects in this study. One of the focus areas of enhancing purpose in life is the workplace, where major positive impacts can be achieved in terms of the physical and mental health, well-being, and work performance. Orv Hetil. 2021; 162(27): 1089–1098.

Open access

A fittség (aerob kapacitás, maximális munkavégző képesség, maximális állóképességi teljesítmény vagy az ezekkel szorosan korreláló fizikai teljesítmény vagy terhelés-élettani mutató) mértéke, illetve a fittséget javító fizikai aktivitás (munka, szabadidős aktivitás, közlekedés, házimunka) mennyisége (heti kalóriaekvivalensben) szoros, fordított korrelációt mutat az összhalálozással és a cardiovascularis halálozással. A leginkább fitt felső harmad élet- és egészségkilátásai 30–40%-kal kedvezőbbek a legkevésbé fitt harmaddal, negyeddel szemben. Aki fittebbé válik az élete bármely szakaszában, jelentősen nagyobb eséllyel válik védettebbé a coronariabetegséggel, a szívelégtelenséggel, a gutaütéssel szemben. Az alacsony fittség éppen olyan súlyú – és változtatható – kockázati tényező, mint a klasszikus kockázati faktorok, felismerése a fittséget javító teendők: a megfelelő testmozgás szorgalmazását követeli meg. Orv. Hetil., 2011, 152, 107–113.

Open access

Absztrakt:

A cardiorespiratoricus fittség (aerob kapacitás, VO2max) mértéke nagymértékben meghatározza az életkilátásokat, ezért növelése az egészség helyreállítására a szervezett edzésprogramon alapuló multidiszciplináris rehabilitáció egyik fő célja – a többi rizikótényező csökkentése mellett. A (tünetek által behatárolt) egyenletes iramú testmozgások mellett egyre kiterjedtebb az interval jellegű „edzés”. Ilyenkor a néhány perces intenzívebb szakaszt hasonló tartamú vagy hosszabb könnyű mozgás vagy passzív pihenő váltja (mérsékelt intenzitású interval edzés: MICE). Az intenzív szakasz történhet a tünetküszöb alatti maximális intenzitással is (high-intensity interval training: HIIT), sőt igen rövid, 10–30 másodperces szupramaximális és hosszabb pihenőszakaszok váltakozásával is (sprint interval training: SIT). Ezek előnye a 30–40%-kal rövidebb edzéstartam, emellett sokak számára ezek elfogadhatóbb edzésformák, változatosabbá teszik a programot, hatásosabban, extra veszély nélkül. Az interval jellegű rehabilitációs edzésprogramok helyet kapnak az egyéb kórállapotok kezelésében is, káros mellékhatások nélkül. Orv Hetil. 2018; 159(33): 1346–1352.

Restricted access

Apor, P.: Measure of fitness and physical activity related to cardiovascular diseases and death. [A cardiovascularis kockázat kapcsolata a fizikai aktivitással és a fittséggel. A fittség mértéke

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
Viktória Anna Kovács
,
Anita Gábor
,
Zsuzsanna Fajcsák
, and
Éva Martos

Kiss É.: Fizikai aktivitás – fittség – prevenció. Családorvosi Fórum, 2003, 4 . Kiss É. Fizikai aktivitás – fittség – prevenció Családorvosi Fórum

Restricted access

prevention of obesity in childhood and in adulthood. In: Szőts, G. (ed.). Measure of fittness. [A fizikai aktivitás szerepe az elhízás megelőzésében gyermek- és felnőttkorban. In: Szőts, G. (szerk.). A fittség mértéke.] Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012

Restricted access

, Switzerland . [5] Ács P. , Hécz R. , Paár D. ( 2011 ), A fittség mértéke. A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terhei Magyarországon

Open access
Orvosi Hetilap
Authors:
András Terebessy
,
Melinda Matyasovszky
,
Ferenc Horváth
,
Áron Horosz
,
Irén Juhász
, and
Zsuzsa Győrffy

, 91 (2), 130–138. [Hungarian] 29 Ács, P., Hécz, R., Paár, D., et al.: Value of fittnes – impact of physical inactivity on the national economy in Hungary. [A fittség (m

Open access