Search Results
about addictive behaviors, is the deep sense of flow during play. Flow has been described as an enjoyable state of absorption characterized by a distortion of time, and deep effortless concentration in any rewarding activity ( Csikszentmihályi, 1990
The University of Bergen Norway . J. Chen 2007 Flow in games (and everything else) Communications of the ACM
2013 14 281 295 Csíkszentmihályi Mihály (2010): Tehetséges gyerekek; Flow az iskolában . Budapest, Nyitott Könyvműhely
Irodalom 1. Bakker , A. B. ( 2005 ): Flow among music teachers and their students: The crossover of peak experiences . Journal of Vocational Behavior , 66 , 26 – 44
A társas helyzetben tapasztalt flow-élmény kapcsolata a boldogságorientációkkal
Flow in social interactions and its relationship with the orientations to happiness
. Aristotle ( 1999 ). Nicomachean Ethics . 2nd edition. Indianapolis : Hackett Publishing Company, Inc . Bakker , A. B. ( 2005 ). Flow among music teachers and
Flow Szinkronizáció Kérdőív: az optimális élmény mechanizmusának mérése társas interakciós helyzetekben
Flow Synchronization Questionnaire: Measuring the mechanism of optimal experience in interactions
: Hemisphere 3 Bakker, A.B. (2005). Flow among music teachers and their students: The crossover of peak experiences. Journal of Vocational Behavior, 66, 26—44. 4 Bakker, A
. T J Chou C C Ting 2003 The role of flow experience in cyber-game addiction CyberPsychology & Behavior
A társas helyzetben tapasztalt flow-élmény kapcsolata az élettel való elégedettséggel és a pszichológiai jólléttel, fiatal felnőtteknél
Experiencing flow in social activities and its relationship with satisfaction with life and psychological wellbeing, in the sample of young adults
, Subjective Well-being and Life Goals . Psihologijske Teme , 22 ( 1 ), 135 – 153 . Bakker , A.B. ( 2005 ). Flow among music teachers and their students: The crossover of peak
A tanulmány összefoglalja a flow-kutatás történeti előzményeit, és áttekinti a terület aktuális kérdéseit, középpontba állítva az operacionalizálás területén jelentkező nehézségeket, valamint a flow laboratóriumi körülmények között történő indukciójának lehetőségeit. Célkitűzéseink között szerepel a flow konstruktumával kapcsolatos fogalmi ellentmondások tisztázása és a hasonló elméletektől való diszkriminálása, valamint a mesterséges flow-indukció problémakörének bemutatása, amely a jövőbeli kutatások tervezéséhez nyújthat támpontokat.
Jelen vizsgálat célja a flow- és antiflow-állapotok spektrális jellemzőinek feltárása. A vizsgálatban 20 férfi vizsgálati személy vett részt. Ütközéselkerülést szimuláló számítógépes feladathelyzetekben mértük spektrális EEG aktivitásukat. A flow, unalom és szorongáshelyzetek elkülönítését a feladatként szolgáló játék egyénre szabott paraméterezésével (sebesség) biztosítottuk. Előzetesen felmértük a vizsgálati személyek számítógépes feladathelyzetre vonatkozó készségeit objektív (teljesítményen alapuló) és szubjektív (önbeszámolón alapuló) adatok meghatározásával. A személyenként, helyzetenként vizsgált spektrális mutatókat összevetve azt találtuk, hogy a flow-helyzet a szorongásnál alacsonyabb, míg az unalomnál nagyobb agyi aktivitással jártak együtt a delta, théta-, béta- és gamma-spektrumokon. A rögzített jelek idői lefutása továbbá azt mutatta, hogy a játék első szakaszában a flow- és a szorongáshelyzetekben növekvő spektrális aktivitás jellemző. A játék második szakaszában ez a dinamika megváltozik: Amíg a flow-helyzetben a spektrális mutatók csökkenése (béta és gamma) jelentkezik, addig szorongás esetében a csökkenés nem vagy kevésbé jellemző, unalomhelyzetben viszont enyhe növekedés tapasztalható. Eredményeink alátámasztják a hipofrontalitás elméletét a flow-val kapcsolatban, és rámutatnak arra, hogy a flow-t idői dinamikájában érdemes vizsgálni. Adataink azt is jelzik, hogy a vizsgálati személyek a flow-állapotban nem hatékonyságra, hanem tapasztalat- és információmaximalizálásra törekszenek.
