Search Results

You are looking at 1 - 10 of 40 items for :

  • "foglalkoztatás" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A Lisszaboni Stratégia egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy 2010-re az EU-ban átlagosan 70%-ra emelkedjen a foglalkoztatás. A félidei értékelés szerint az EU igen messze van ettől a céltól. A tagállamok között jelentős különbségek vannak. Egyesek már túlteljesítették a célt (Egyesült Királyság, Svédország, Dánia, Hollandia), mások közelítik azt (Finnország, Ausztria, Írország, Portugália). A probléma a többi tagállammal van, különösképpen a kontinens három legnagyobb gazdaságával: Németországgal, Olaszországgal és Franciaországgal. Ezekben magas a strukturális és a hosszú távú munkanélküliség, foglalkoztatási rátájuk pedig stagnál vagy lassan emelkedik. E három tagállam állítja előugyanakkor az EU GDP-jének több mint felét, valamint az eurózóna GDP-jének több mint kétharmadát. Világos, hogy e tagállamok jelentős elõrehaladása nélkül az EU nem fogja teljesíteni a 70%-os célt.A stagnálás és a gyenge munkaerő-piaci teljesítmény az eurózóna három legnagyobb gazdaságában elsősorban a rugalmatlan munkaerőnek köszönhető(erős munkavállaló-védelem, rugalmatlanság a munkaerőbérlésben és -elbocsátásban), valamint a magas élőmunka-terheknek és szociális kiadásoknak, de a demográfiai faktor (a társadalom elöregedése) is fontos szerepet játszik. Ezen országoknak liberalizálniuk kell munkaerőpiacaikat, és engedniük kell a magas jóléti kiadásokból, kedvezményekből, valamint a magas adókból, hogy befektetőbarátabb környezetet teremtsenek. Ez serkentheti a foglalkoztatást. E reformok nélkül a gazdasági stagnálás folytatódni fog, és az EU nem fogja teljesíteni foglalkoztatási célkitűzéseit.

Restricted access

kapcsolatos reintegrációs feladatok végrehajtására vonatkozó Módszertani Segédanyag Gyűjtemény kiadásáról 5 Ács-Bíró A. (2016) Szakképzés és foglalkoztatás

Open access

Mivel a román államszocialista rendszer tarthatatlan iparszerkezetet hagyott örökül, a rendszerváltás nyomán úgy ennek eszközkészletében, mint humán állományában folytatódott a lebomlás. A foglalkoztatásvesztők tömegének csak a földtulajdonok visszaosztása nyújtott menedéket. A foglalkoztatás ágazatai közti áramlás így visszafordult: 1995-ig az iparból a mezőgazdaságba, azután pedig a legitim, belföldi foglalkoztatásból a feketegazdaságba és főként külföldre irányult. Eközben a GDP kétszeri nekilendülésével megindult a helyreállító növekedés, majd 2000-től felgyorsult, a foglalkoztatásszerkezet azonban alig rendeződött át. Az ipar nem jött lendületbe, csupán a külföldi vendégmunkába áramlás és az áru jellegű szolgáltatások erősödtek fel. 2008-ban a GDP növekedése már közelítette az új trendvonalat, amikor a világválság feltartóztatta, így nem jutott el a trendvonalon való fennakadásig. A román gazdaságnak nem sikerült megszabadulnia azoktól a súlyos fogyatékosságoktól, amelyeket a bukott rendszertől örökölt. Iparosításának és városiasodásának történelmi fejlődésszakasza mindmáig nem tudott befejeződni. A népesség túlnyomó része benne rekedt az önellátó mentalitásban, ami hatása alatt tartja életvitelüket és munkájukat. Ennek következtében a korszerű foglalkoztatás és a liberális piac nem képes a népesség egészére kiterjedni.

Restricted access

Jánossy Ferenc (1914–1997) elméletére és módszerére alapozva, a GDP és a főágazati foglalkozás-megoszlás hosszú idősorainak egybevetésével vizsgálom a román rendszerváltás gazdasági előzményeit a külföldi – főként magyarországi – elemzések és sajtóközlemények alapján. A háború idején és azt követően Románia iparilag jócskán le volt maradva az európai átlaghoz képest. Az iparosodás gyorsítása központi célja volt az államnak már a királyság idején, de folytatólag az államszocializmus időszakában is. Ennek feltételegyüttesét igen nehéz volt kielégíteni. A pártállami vezetés egészen az összeomlásig törekedett a sztálini normának megfelelően elsőbbséget biztosítani az ipar (nehézipar) eszközi beruházásainak és a hatalmi-politikai önállóságnak. Ennek mértéktelenül és folyvást alárendelte a mezőgazdaság és az emberi tényezők fejlesztését. A román GDP-adatsor maximumpontjaira illesztett trendvonal nyílegyenes. 6% körüli évi növekedést mutat (1950–75), ameddig a foglalkoztatás terén tart a nagy átáramlás a mezőgazdaságból az iparba. Ez az 1970-es évek vége felé lefékeződik, és vele együtt a GDP növekedése is. Ekkorra elapadt a mezőgazdasági munkaerő-tartalék, ezzel pedig lezárult az extenzív ipari növekedés. Az intenzív növekedési mechanizmusnak azonban a kezdetei – szükséges emberi-szervezeti alapfeltételei – sem tudtak kialakulni addigra. Így pedig a felgyűlt feszültségek tarthatatlanná súlyosbodtak. Megindult a gazdaság lebomlása úgy annak eszközkészletében, mint humán állományában. Az új trend szerinti növekedés maximum évi 1% volt, amivel a rendszer ellehetetlenült: összeomlott.

Restricted access

Borbély Sz. - Barreto J. (2004): Esély az EU-ban: előtérben a foglalkoztatás. Budapest: MSZEIB. Joint Report… (2005): Joint Report on Social Protection and Social Inclusion. Brussels: EU Commission

Restricted access

Automatizáció és kreativitás a munkavégzésben

Automatisation and Creativity in Work

Educatio
Authors:
Csaba Makó
,
Miklós Illéssy
, and
András Borbély

Absztrakt:

A digitalizáció megjelenésével ismét felerősödtek a munkahely elvesztésével kapcsolatos félelmek. Az EU-27 országaiban minden második munkavállaló jelentős autonómiát és tanulást igénylő kreatív munkahelyen dolgozik, miközben egynegyedük munkájára a rutinfeladatok ellátása a jellemző. Az előbbiek munkáját kevésbé, az utóbbiakét viszont nagymértékben veszélyeztethetik a számítógépek. Ugyanakkor jelentősek az országok közötti különbségek: a skandináv, kontinentális és angolszász országokban a kreatív munkavégzés az EU-átlagnál nagyobb arányban fordul elő, ennek fordítottja jellemző az EU mediterrán és közép-kelet-európai országaira, ahol rutinfeladatokat képviselő taylori munkahelyek az EU átlagnál nagyobb arányban fordulnak elő. Magyarország a sereghajtók közé tartozik, és az elmúlt évek tendenciái sem kedvező irányúak.

Open access

): Távmunka a tudásgazdaságban. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium II. Távmunka Konferenciája, február 20. Borbély Sz. (2000): Atipikus foglalkoztatás feltételei és hatása a munka világára. Kutatási

Restricted access

Jánossy Ferenc (1914–1997) az államszocialista időszak egyik legeredetibb magyar gazdaságkutatója volt. Kutatásai következetesen a reálgazdaság fejlődésének történelmi makrofolyamataira irányultak. Trendvonalelmélete szerint a rendelkezésre álló munkaerő-készlet – annak szakmaösszetétele és alkalmazkodóképessége – mindenütt megszabja a gazdaság növekedésének felső határát. Ennek a jelentősége kiemelkedő a nagy visszaeséseket követő helyreállítási periódusok menetében és lezárulásában, ami számára a második világháborút követő helyreállítási fellendülés döbbenetes elakadásában mutatkozott meg – elméletét ennek értelmezésére építette ki. A jelenbeli gazdasági folyamatok vizsgálata arra mutat, hogy a fenti összefüggés a rendszerváltást követő eseményekben is érvényesül. Ennek részleteiről majd a tanulmány második fele szól e folyóirat következő számában.

Restricted access

Versenyben a felzárkózásért

Hungary in Competition for Social and Economic Increase

Educatio
Author:
István Polónyi

foglalkoztatás 2008 óta Magyarországon? In: Kolosi T. & Tóth I. Gy. (eds) Társadalmi Riport 2016 . Budapest, TÁRKI. 13 Scharle Á., Balás G., Csite A., Németh N., Cseres-Gergely Zs

Open access

A cikk kritikailag elemzi az EU Lisszaboni Programja „megvalósításának”első fázisát. Rámutat, hogy a tudásalapú fejlesztésre, az integrált piac tökéletesítésére és a foglalkoztatás feltételeinek javítására összpontosító stratégia csak célkitűzéseiben közösségi, a megvalósítás eszközeit a Közösség a tagállamokra hagyta. A Tanács megerősödése a többi uniós intézmény rovására, valamint az új tagállamok munkaerő-áramlásával kapcsolatos korlátozások, és ennek a tőkeáramlással kapcsolatos hatásai azonban komoly gátjai annak, hogy a tagállamok felülemelkedjenek aktuális politikai érdekeiken és kiemelt célként kezeljék az európai versenyképesség javítását. A szerző az alkotmány megfeneklését a további bővítésekre, sőt, a korábbi bővítés utólagos értékelésére vonatkozóan is intő jelnek tekinti. Ezért szorgalmazza egy, módszerében a Konventhez hasonlóan sikeres, tartalmában viszont sokkal jövőorientáltabb tárgyalássorozat megkezdését.

Restricted access