Search Results

You are looking at 1 - 10 of 13 items for :

  • "fogyasztói magatartás" x
  • All content x
Clear All

Absztrakt:

Napjainkban a fejlett társadalmak egészségtudatosságának látványos fejlődésének vagyunk tanúi. A fogyasztói magatartás átalakulásának köszönhetően folyamatosan növekszik a jól informált és független döntéseket hozó, egészségtudatos fogyasztók aránya, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb teret hódítanak az egészségvédő hatásokkal rendelkező élelmiszerek a piacon. Az egészségügyi hatásokat tekintve hazánkban elsősorban a szív- és érrendszeri problémák megelőzésére, a baktériumflóra befolyásolására, a testtömeg-szabályozásra, az energia-, valamint a vitaminpótlásra helyezik a hangsúlyt. Gyakorlatilag bármelyik élelmiszertípus gazdagítható úgynevezett funkcionális tulajdonságokkal, azonban a technikai nehézségek mellett a fő kihívás az élelmiszergyártók számára a fogyasztók meggyőzése termékük kipróbálásáról, illetve annak folyamatos használatáról. A funkcionális élelmiszerek piaci sikerességében a kutatás-fejlesztésen és az innováción túlmenően a vásárlói tudat formálása és a folyamatos ismeretbővítés is kiemelt szerepet játszik. Mindezek tükrében különösen indokolt az egészségügyi szakemberek és kutatók, illetve az egészségvédő élelmiszereket gyártó vállalatok közötti kollaboráció megerősítése, ugyanis az eredményes és széles körű együttműködés jelentős hatást gyakorolhat az új funkcionális élelmiszerek kifejlesztésére, illetve e termékek társadalmi elfogadottságára. Orv Hetil. 2018; 159(30): 1221–1225.

Restricted access

A fogyasztói magatartásminták megértéséhez vezetőút elsőlépése a fogyasztói társadalom kialakulás_

Restricted access

–279. Szmigin, I.–Carrigan, M.–McEachern, M. G. (2009): The conscious consumer: taking a flexible approach to ethical behaviour. International Journal of Consumer Studises 3, 2, 224–231. Törőcsik M. (2003): Fogyasztói magatartás

Restricted access

A napjainkra nyilvánvalóvá vált környezeti problémák megoldása nemcsak a nemzetközi szervezetek, nemzeti kormányzatok, civil szervezetek, vállalatok és tudományos körök feladata, hanem az egyes embereknek is aktívan részt kell venniük benne. Változtatni kell a kialakult fenntarthatatlan vásárlói, fogyasztói és használói mintákon. Szerencsére valamilyen szintű törekvés a fogyasztók részéről is mindinkább megfigyelhető, fogyasztói kutatások tanúsága szerint a fogyasztók ökológiai tudatossága világszerte egyre növekszik. Az egyes embereknek több lehetőségük is van arra, hogy mérsékeljék saját környezethasználatukat, és ennek egyik formája az energiával való takarékoskodás. Nem mindegy, hogy mennyi energiát használ fel egy háztartás, hiszen annak előállítása - főként, ha nem környezetbarát módon történt - terheli a környezetet. A háztartások többféle módon is takarékoskodhatnak a felhasznált víz, gáz és áram mennyiségével, de minden tevékenység valamiféle áldozattal - kényelmetlenség, többletköltség - jár. Nemzetközi kutatások eredményei szerint az energiatakarékos tevékenységeket egyaránt motiválhatja a spórolás és környezetvédelmi/morális megfontolások is, és a környezettel kapcsolatos kedvező attitűdök, értékek és hitek jótékonyan hatnak az energiatakarékoskodási hajlandóságra. Saját, 2005 nyarán lefolytatott 1000 fős kutatásunk szerint a magyar lakosság alapvetően kedvező környezeti attitűdökkel rendelkezik, és az általános attitűdök alapján öt csoportba sorolható: Nemtörődöm nagyvárosiak, környezetérzékenyek, távolságtartó érdeklődők, kétkedők és felelősségvállaló vidékiek. Az emberek alapvetően igyekeznek takarékoskodni az energiával, és ezt családtagjaiktól is elvárják. Hajtóerőt elsősorban belső és anyagi motivációk jelentik, de nem sokkal lemaradva megjelenik a „környezet megóvása”is mint energiatakarékosságra késztető tényező. Mindazonáltal ez utóbbi eredményt mi kétellyel fogadjuk, minden bizonnyal a vélt elvárásoknak való megfelelés befolyásolta a válaszokat. A magyar lakosság vásárlásaiban nem igazán környezettudatos, energiatakarékos magatartási mintákat viszont szívesen követ. Háttérváltozók közül a nem, az életkor és az iskolai végzettség csak gyengén, esetleg közepesen szignifikáns hatással rendelkezik. Jelentős befolyással a vagyoni helyzet és a településtípus bír. A kedvező környezettel szembeni attitűdök növelik, a negatív környezeti beállítódás pedig csökkenti a környezetbarát tevékenységek gyakoriságát.

Restricted access

Jelen tanulmány célja a közgazdaságtan és a fogyasztói magatartás vizsgálatában népszerű konstruktum, a meggyőzési tudatosság bemutatása a pszichológiai alkalmazás ösztönzése érdekében. A komplex konstruktum definiálása mellett vázoljuk a pszichológiai meggyőzési modelleket kiegészítő meggyőzési tudatosság modellt (Friestad és Wright, 1994). A tanulmányban a meggyőzési tudatosság fejlődésére, a különböző személyiségjellemzőkkel való kapcsolatára, a fejleszthetőségére és a mérési lehetőségeire is kitérünk. A meggyőzési tudatosság figyelembevétele a pszichológiai vizsgálatok során számos lehetőséget tartogat, hasznosságát empirikus kutatások összefoglalásával is demonstráljuk.

Restricted access

. Törocsik , M. ( 2006 ): Fogyasztói magatartás trendek (Consumer Behavior Trends) . Budapest : Akadémiai Kiadó . Törocsik , M. ( 2011 ): Fogyasztói magatartás

Restricted access

gazdasági fejlődés trendvonala és a helyreállítási periódusok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Kapitány Zsuzsa (1996): Fogyasztói magatartás az autópiacon. Aula Könyvkiadó, Budapest

Restricted access

): Az etnocentrikus fogyasztói magatartás vizsgálata Magyarországon . (Testing ethnocentric consumer behavior in Hungary.) Research report. Ministry of Agriculture and Rural Development. Agricultural Marketing Centre. Budapest–Kaposvár, 100 pages

Restricted access

Hofmeister-Tóth, Á. (2003) Fogyasztói magatartás (Aula: Budapest). Hofmeister-Tóth Á. Fogyasztói magatartás 2003

Restricted access

8 239 260 Marjainé Szerényi, Zs. — Zsóka, Á. — Széchy, A. (2009): A környezeti nevelés és a környezettudatos fogyasztói magatartás kapcsolata egyetemisták

Restricted access