Search Results

You are looking at 1 - 10 of 36 items for :

  • All content x
Clear All

A tanulmány áttekinti a végrehajtó funkciók vizsgálata során felmerülő elméleti problémákat és kísérletet tesz annak felvázolására, hogy milyen lehetséges szerepet játszik az emlékezeti gátlás a flexibilis tervezésben és feladatmegoldásban. Részletesen tárgyalja a kísérleti emlékezetkutatásban széles körben használt emlékezeti gátló paradigmákat, az irányított felejtést, a gondolatelnyomást, az előhívás kiváltotta gátlást, és bemutatja, hogyan hasznosíthatóak ezek az eljárások a kognitív neuropszichológiai vizsgálatoknál. Tanulmányunkban bemutatjuk, milyen patológiás következménye lehet az emlékezeti gátlás károsodásának depresszióban, poszttraumás zavarban és pánikrohamban szenvedő betegeknél. Végül pedig az automatikus emlékezeti gátló folyamatok épsége mellett az intencionális emlékezeti gátlás zavarát demonstráljuk szkizofrén személyeknél.

Restricted access

Absztrakt

A feladatváltás paradigma a figyelmi váltás és így a végrehajtói kontrollműködés egy aspektusa tanulmányozásának egyik legfontosabb módszere. A váltási veszteség (a reakcióidő, illetve a hibaszám megnövekedése a feladat megváltozását követően) hagyományosan az ellenőrző-figyelmi rendszer működési hatékonyságának mérőszáma, ugyanakkor az értelmezése vitatott. A rekonfigurációs magyarázatok szerint a váltási veszteség a váltást kontrolláló folyamatok időigényét jelzi. Az interferencia magyarázatok szerint a veszteség a két feladatséma interferenciájából származik, és valamelyik komponens folyamat, például a válaszszelekció megnyúlását tükrözi. Vizsgálatunk célja a válaszszelekció magyarázat előrejelzéseinek ellenőrzése olyan feladatváltási elrendezésben, amelyben manipuláltuk a válaszszelekciós interferencia nagyságát. Két kísérletben a feladatváltás feladat egy NoGo-szignál paradigmával kombinált változatát használtuk, és a váltakozó feladatok szabályainak (inger-válasz kapcsolatainak) átfedését variáltuk. A legfontosabb kérdés az volt, hogy a váltási veszteség, illetve a feladatbeállítódás gátlásának hatása a váltási teljesítményre változik-e az inger-válasz interferencia mértékének függvényében (átfedő elrendezés: nagy interferencia, nagy veszteség, jelentős veszteségmódosulás; elkülönülő elrendezés: alacsony interferencia, kis veszteség, nem jelentős veszteségmódosulás). A várttal ellentétben a feladatbeállítódás gátlásának jelentősebb hatását (kisebb veszteség NoGo jelzés után) tapasztaltuk alacsony interferencia helyzetben. A várt hatások elmaradásának magyarázatakor az átfedésben lévő feladatsémák között érvényesülő kölcsönös gátlási folyamatokra hivatkozunk, mely a válaszszelekció magyarázat kisebb módosítását jelenti.

Restricted access

A forrásmonitorozás fejlődése során éretté váló szándékvezérelt folyamatok aktivitása segíti a múltbeli reprezentációk pontos előhívását, valamint az automatikus folyamatok működése okán betolakodó asszociatív reprezentációk gátlását. A forrásemlékezet fejlődésének kontextusában arra a kérdésre is választ kaphatunk, miként válnak egy tárgyhoz kapcsolódó (perceptuális) tulajdonságok a tárgy (konceptuálisan) szerves részévé.Vizsgálatunkban arra kerestünk választ, hogy változik-e a forrásemlékezeti teljesítmény, amennyiben egy perceptuális emlékezeti tesztben a képeken látható tárgyak színét kongruencia és diagnoszticitás alapján manipuláljuk, ezután az egyes résztvevőknek a tesztfázisban a korábban látott képek helyett a képen látható tárgyak nevét mutatjuk be, majd megkérjük a résztvevőket, hogy idézzék fel a korábban látott tárgyak színét.Akódolás-specificitási hipotézis, valamint a TAP-modell mind megmagyarázhatnák, hogy miért találunk eltéréseket a gyerekek és a felnőttek között az előhívási teljesítményben, azonban eredményeink — gyerekek esetében jobb teljesítmény a képi tesztfázisban, a teljesítménykülönbségek hiánya a kép-kép és kép-szó feltételek között a kongruens feltételben, valamint az inkongruens feltételben feltárt hibamintázat — a forrásmonitorozás mögött rejlő kontrollfolyamatok életkori különbségeinek hipotézisét, valamint a konceptuális reprezentációk kialakulásának érési folyamatát támasztják alá.

Restricted access

Vizsgálatunk célja az emlékezeti előhívás során aktiválódó asszociatív és stratégiavezérelt folyamatok (Shing és mtsai, 2010) mechanizmusainak feltárása volt perceptuális forrásmonitorozási paradigma segítségével. E kérdést fejlődési kontextusba helyezve óvodás korú, kisiskolás és felnőtt személyek teljesítményét hasonlítottuk össze egy emlékezeti feladatban. A hétköznapi színűk alapján kongruens, inkongruens és neutrális képeket alakítottunk ki és mutattunk be incidentális tanulási helyzetben, majd azt kértük a vizsgálati személyektől, hogy emlékezzenek arra, milyen színű volt a tesztfázisban újra bemutatott, ezúttal fekete-fehér kép. Hipotézisünk alapján azt vártuk, hogy különbség mutatkozik a csoportok között az inkongruens és neutrális képek helyes színére való emlékezésben, azonban nem feltétlenül találunk különbséget a kongruens színű képek színének felidézésekor, elsősorban a már gyermekkorban aktívnak és érettnek mutatkozó asszociatív folyamatoknak köszönhetően. Eltérést találtunk a kongruens és inkongruens képekre való emlékezésben, illetve az inkongruens képek színében elkövetett hibák mintázatában. Eredményeink megerősítették hipotézisünket, mely szerint a gyermekek előhívási profilját a már érett, felnőttekhez hasonló, univerzális tudásra építő asszociatív folyamatok és az éretlen, gátlási mechanizmusokat is tartalmazó stratégiavezérelt folyamatok jellemzik.

Restricted access

A klinikai neuropszichológus számára kínál gyakorlati tapasztalatokat a cikk. A terápiás szemléletű neuropszichológiai vizsgálat az organikus agysérült betegek komplex pszichológiai kezelésének alapját képezi, amely irányultságában inkább a pszichoterápia és nem a hagyományos orvoslás nyomdokain próbál haladni. Közismert, gazdagon illusztrált meséket használtunk 9 jobbkezes afáziás stroke betegnél (6 férfi - 3 nő, 7 fluens és 2 nonfluens) a beszédtevékenység aktivizálására. A mesefeldolgozást minden betegnél öt ülésben végeztük. Az afázia klasszifikációját a Western afáziateszt alapján végeztük. A történet elmondását, a beszédet magnetofonon rögzítettük és elemeztük. A terápiás helyzet lehetőséget nyújtott a betegeknek megfelelően szelektálni a rendelkezésre álló információból, a neuropszichológusnak pedig megfigyelni azt, hogy milyen megküzdési stratégiákat alkalmaz/részesít előnyben a beteg.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Izabella Szöllősi, Ágnes Lukács, and Lilla Zakariás

Háttér és célok

Újabb eredmények szerint afáziában a nyelvhasználati képesség diszfunkciójához a végrehajtó funkciók zavara is társulhat. A végrehajtó funkciók a nyelvi feldolgozórendszer működésében is szerepet játszhatnak. Kutatásunkban afáziával diagnosztizált személyeknél vizsgáltuk a munkamemória frissítését és két gátlófunkciót (a válaszalapú konfliktus és a reprezentációs konfliktus feloldását), illetve ezek összefüggését a nyelvi teljesítménnyel.

Módszer

A vizsgálatban nyolc afáziával diagnosztizált, a frontális lebeny sérülését mutató személy, illetve a hozzájuk korban, nemben és iskolázottságban illesztett egészséges kontrollszemély vett részt. A végrehajtó funkciók vizsgálatára három feladatot használtunk: a Stop Signal, a Nem-verbális Stroop- és az N-back feladatokat. A nyelvi képességeket az afázia diagnosztikájában általánosan alkalmazott teszteken kívül a TROG Nyelvtani Szerkezetek Megértése teszttel mértük.

Eredmények

Eredményeink a válaszalapú konfliktus gátlásának és a munkamemória frissítésének zavarát mutatták afáziában. Tendenciaszintű összefüggést találtunk a nyelvtani szerkezetek megértése és a munkamemória frissítése között, nem találtunk azonban öszszefüggést a megértés és a gátlási mutatók között.

Konklúzió

Afáziában a frontális lebeny sérülése esetén a nyelvi problémák mellett a végrehajtó funkciók, azon belül a válaszalapú konfliktus feloldásának és a frissítési folyamatoknak, illetve a munkamemória megtartó funkciójának sérülése is megfigyelhető. A frissítési funkciók sérülése a nyelvi feldolgozórendszer működését is érintheti.

Restricted access

Ranschburg Pál felfedezése, a homogén gátlás (szériális tanulásnál a listán ismétlődő egység megjegyzése romlik) az utóbbi években újra széles körben vizsgált jelenséggé vált. A hatás megbízhatósága modern módszerekkel is demonstrálható, felhasználható a rövid tartamú emlékezet szerveződését leíró modellek tesztelésére. Magának a jelenségnek a magyarázatára azonban még nem alakult ki meggyőző elmélet.Recent results demonstrated the robustness of the Ranschburg-effect (decreased performance of repeated items in serial lists). On the one hand, this research provided important data about the inadequacy of some general models of short-term serial memory. On the other hand, this research demonstrates the necessity of new specific accounts of the effect per se.

Restricted access

Absztrakt

Bevezetés/Célkitűzés: A klinikai gyakorlatban az epeúti obstructio gyakran társul a mortalitás/morbiditás fokozódásával járó septicus szövődményekkel, melyek során a májban szisztémás gyulladásos válaszreakciók mellett jelentős mikrocirculatiós változások is létrejönnek. Ebben a folyamatban kiemelkedő kóroki szerepet töltenek be a máj Kupffer-sejtjei (KS). Kísérleteinkben a KS-ek és az epeútlekötés hatásait vizsgáltuk endotoxaemiában.  Anyag és módszerek: Kísérletünk első részében hím Wistar-patkányok túlélését vizsgáltuk 48 órás endotoxaemiában, epeútlekötés mellett vagy anélkül. Monitorizáltuk a pro-inflammatorikus TNF-α és IL-6 szérumszintek időbeni változását. Vizsgálataink második részében fluoreszcens intravitális mikroszkóp segítségével a máj mikrokeringési paramétereit vizsgáltuk, a kapilláris perfusiót, a leukocyta-endothelsejt interakciókat és a KS-aktivitás változásait. A KS-ek gátlását gadolínium-klorid- (GdCl3) előkezeléssel idéztük elő. Eredmények: A korai endotoxaemia jelentősen emelte az IL-6 és a TNF-α szérumszintjét. Ha az endotoxaemiát epeúti obstructióval kombináltuk, romlott a túlélés, emelkedett a TNF-α és az IL-6 szérumszintje, károsodott a máj perfusiója, fokozódott a KS-aktivitás és a leukocytakitapadások száma is. A KS-gátlás kedvezően befolyásolta a túlélést, mérsékelte a TNF-α és az IL-6 termelődést és a leukocyta-aktivitás fokozódását, a perfusio befolyásolása nélkül. Következtetések: Az epeútlekötés mellett az endotoxin által kiváltott gyulladásos és mikrokeringési válaszreakciók fokozódnak. A KS-gátlás gyulladásos reakciókat mérséklő hatása felveti a Kupffer-sejtek kiemelkedő kóroki szerepét a fenti mechanizmusokban.

Restricted access

A nátrium-glükóz kotranszporterek (SGLT-k) alapvető szerepet játszanak a vesében zajló glükózreabszorpcióban. Az SGLT gátlása új terápiás lehetőséget nyújthat a diabetes mellitus kezelésében. Az SGLT2-gátlás – a glükózreabszorpció csökkenése miatt – fokozza a vese glükózkiválasztását, amely következményesen csökkenti a vércukorszintet és emellett testtömegcsökkenést is eredményezhet. Az SGLT2-gátlók hatása nem függ az inzulintól, ugyanakkor javítják az inzulinérzékenységet. Számos SGLT2-gátlót fejlesztenek jelenleg is, ezek közül néhány eljutott a fázis III. klinikai vizsgálatokig. Ezekben a vizsgálatokban meg kell állapítani, hogy mennyire biztonságos hosszú távú alkalmazásuk. Az eddigi adatok szerint az SGLT2-gátlók súlyos mellékhatások nélkül fejtik ki jótékony hatásukat. Orv. Hetil., 2012, 153, 695–701.

Restricted access
Agrokémia és Talajtan
Authors: Nóra Kováts, Andrea Reichel, Tímea Szalay, Gábor Bakonyi, and Péter Nagy

Az ökotoxikológiai tesztek a talaj össz-toxicitását, a hatások eredojét mutatják meg, és általuk ismeretlen összetételu anyagok hatása is mérheto. Az ún. direkt tesztek során a tesztszervezet közvetlen kontaktusba kerül a talajjal, míg a kivonatot alkalmazó tesztek elsosorban arra alkalmasak, hogy csapadékvíz vagy felszín alatti víz hatására bekövetkezo kimosódást és terjedést vizsgáljunk.  A direkt tesztek, egyértelmu reprezentativitásuk mellett, rendelkeznek egy jelentos hátránnyal: jelentos expozíciós idovel dolgoznak (4-8 hét). Éppen ezért elsodleges célunk az volt, hogy megvizsgáljuk egy vizes oldattal dolgozó teszt, a ToxAlert mennyire alkalmas talajszennyezettség minosítésére. Mintaterületként egy alumíniumipari veszélyeshulladék-lerakó környezetét jelöltük ki, a területrol feltételeztük, hogy a lerakó fennállása alatt elszennyezodött. A ToxAlert teszt alapelve a biolumineszcencia, az alkalmazott tesztszervezet a Vibrio fischeri (biolumineszcens baktérium). Toxikus hatásra bioluminesz-cencia-gátlás következik be.  A ToxAlert teszt megbízhatóságának ellenorzésére alkalmazott vizsgálatok a Folsomia candida és Enchytraeus albidus tesztek, ill. talajzoológiai vizsgálatok voltak. A fonálféreg-együttesek jellemzésére az abundancia és genusszám értékek, valamint a Maturity Index szolgált.  Az eredmények értékelésébol kitunik, hogy a Folsomia candida, ill. az  Enchytraeus albidus laboratóriumi reprodukciós tesztjeiben mért paraméterei alapján nem sikerült távolsághatást kimutatni. A fonálféreg-közösségek elemzése során sem sikerült szennyezettséget egyértelmuen megállapítani, az abun-dancia értékek és a taxonszámok egyaránt megfelelnek a hasonló agrárterületeken mért adatoknak. A ToxAlert teszt eredményei alapján a lerakó szomszédságában két összefüggo szennyezett területet is sikerült lehatárolni, amely a lerakó jelentette környezeti kockázatra enged következtetni.  Végso megállapításként elmondható, hogy a ToxAlert teszt alkalmasnak bizonyult veszélyeshulladék-lerakók környezetterhelésének minosítésére, így a kármentesítés elso, diagnosztikai fázisában ez a teszt fontos szerepet kaphat.

Restricted access