Search Results

You are looking at 1 - 10 of 23 items for :

  • "gastrointestinalis vérzés" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Jejunalis polyposisból származó heveny gastrointestinalis vérzés diagnosztikája és eredményes kezelése

The effective treatment of jejunal polyposis as a cause for massive gastrointestinal bleeding

Magyar Sebészet
Authors: István Sugár, Bence Forgács, Gábor Bognár, Zoltán Szabolcs, Attila Zalatnay, and Pál Ondrejka

Absztrakt

A szerzők egy 50 éves férfi esetét ismertetik, akinek masszív gastrointestinalis vérzése kiterjedt jejunalis polyposisból származott. Ismertetik a diagnosztikus nehézségeket, majd az eredményes műtéti kezelést. A raritásnak tartható eset kapcsán saját tapasztalataik és az irodalmi ismeretek alapján összefoglalják a vékonybél-eredetű, heveny gastrointestinalis vérzés diagnosztikájának és terápiájának lehetőségeit.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Sándor Rácz, Péter Molnár, László Héra, Piroska Újhelyi, István Páll, Andrea Sebők, and Péter Sahin

Absztrakt:

Bevezetés: A nyelőcső-varixruptura a portalis hypertensio életet veszélyeztető szövődménye. A 6 hetes mortalitás kb. 20%. Célkitűzés: Annak elemzése, hogy a varixeredetű gastrointestinalis vérzés ellátásában a 2015-ben osztályunkon bevezetett változások hatással voltak-e ezen betegek kórházi halálozására. Módszer: Retrospektív módszerrel hasonlítottuk össze a 2014-ben és 2015-ben ellátott varixvérző betegek adatait. 2015-ben a varixvérző betegek ellátásában két változtatás történt: szubintenzív ellátóegységben láttunk el minden beteget, és minden, varixvérzésre gyanús betegnél alkalmaztunk terlipresszint. A vérzéscsillapítás sclerotherapiával és/vagy ligatióval történt. A szignifikanciát Student-féle t-próbával számoltuk. A betegek adatai 2014 vs. 2015: betegszám: 24 vs. 30, átlagéletkor: 59,8 vs. 57,6 év, férfi (%): 70,8 vs. 66,7. A Child–Pugh-stádiumokban nem volt szignifikáns különbség a két év között, p = 0,53. A betegeket úgy is csoportosítottuk az elemzéskor, hogy az ellátás évétől függetlenül kaptak-e terlipresszint vagy sem. Ekkor az adatok: betegszám: 22 vs. 32, átlagéletkor: 60,4 vs. 57,4, férfi (%): 63,6 vs. 70,6. Eredmények: A mortalitás 2015-ben 23%, 2014-ben 33% volt! A terlipresszint kapó és nem kapó betegek halálozása: 18,2% vs. 34,4%, p = 0,09. A kórházi mortalitást a legerősebben befolyásoló tényező a beteg felvételkori Child–Pugh-stádiuma (A- vs. B-stádium p = 0,05, A- vs. C-stádium p = 0,02). A Child–Pugh-féle C-stádiumú betegeknél alkalmazott terlipresszinterápia mortalitáscsökkentő hatása a szignifikancia határán volt (p = 0,055). Következtetés: Osztályunkon az elmúlt évben a varixeredetű gastrointestinalis vérzések ellátásában bevezetett változások a viszonylag kis esetszámok mellett is lényeges mortalitáscsökkenéshez vezettek. Orv Hetil. 2020; 161(15): 583–587.

Open access
Orvosi Hetilap
Authors: Tibor Gyökeres, Eszter Schäfer, Attila †Szepes, Zsuzsanna Vitális, Mária Papp, István Altorjay, László Czakó, Áron Vincze, Attila Bursics, Péter Kanizsai, and Tamás Berényi

Absztrakt:

A gastrointestinalis vérzés gyakori előfordulása, súlyossága miatt kiemelkedő népegészségügyi jelentőséggel bír. Az antikoagulált és/vagy rendszeres thrombocytaaggregáció-gátló készítményeket, nemszteroid gyulladásgátlókat szedő, idősödő populáció arányának növekedésével az emésztőszervi vérzés a jövőben várhatóan számban és súlyosságban is egyre növekvő terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre. A gastrointestinalis vérzés ellátásában a sürgősségi szakember mellett a gasztroenterológus-endoszkóposnak van alapvető szerepe. A társszakmák (radiológus, invazív radiológus, intenzív terapeuta, sebész) képviselői sok esetben nem mellőzhetők a döntéshozatalban, a betegek ellátásában. Az érintett szakterületek képviselői szükségét érezték egy átfogó, multidiszciplináris, közösen elfogadott szemléletet tükröző, gyakorlati szemléletű hazai iránymutatás összeállításának az érvényes nemzetközi irányelvek alapján. A szerzők részletesen tárgyalják a gastrointestinalis vérzés ellátásának feltételeit, a kezdeti betegészlelést, a rizikóbecslést, a laborvizsgálatokat, a betegek resuscitatióját, valamint a vérzések diagnosztikájának és terápiájának lépéseit a vérzésforrás lokalizációja szerint külön csoportosítva. A szerzők iránymutatást adnak az elsődleges ellátás sikertelensége, illetve az ismételten fellépő vérzés eseteiben, végül a sebészet mai helyét is definiálják a gastrointestinalis vérzésekben. Orv Hetil. 2020; 161(30): 1231–1242.

Open access

Gastrointestinalis vérzést okozó, preoperatív angiographiával kimutatott vékonybél-GIST

Small bowel GIST causing gastrointestinal bleeding, diagnosed by preoperative angiography

Magyar Sebészet
Authors: Jassó András, Bertha László, Gyökeres Tibor, Takács Imre Géza, and Bursics Attila

Absztrakt

A szerzők egy 65 éves férfi esetét mutatják be, akit masszív gastrointestinalis vérzés miatt kezeltek. A betegnél a műtét előtt elvégzett angiographiával lokalizálták a jejunumon lévő vérzésforrást. A resecalt daganat szövettani vizsgálata gastrointestinalis stromalis tumort igazolt. A szerzők tárgyalják a vékonybélből származó vérzések preoperatív diagnosztikájának lehetőségeit és a GIST-tumorok molekuláris biológiájának, illetve kezelésének néhány érdekes vonását is.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Katalin Eszter Müller, Katalin Müller, Antal Dezsőfi, Éva Kis, István Máttyus, Gábor Veres, András Arató, and László Szőnyi

Turner-szindrómában a cardiovascularis és renalis malformatiók gyakori előfordulása jól ismert. A ritkábban tapasztalt gastrointestinalis vérzés jellemző oka e betegségben az irodalmi adatok szerint intestinalis teleangiectasia, gyulladásos bélbetegség és portalis hypertensio. Hároméves, Turner-szindróma miatt gondozott gyermek súlyos, transzfúziót igénylő gastrointestinalis vérzéssel járó esetét ismertetik a szerzők. A haematochesia hátterében a képalkotó vizsgálat praehepaticus portalis hypertensiót igazolt, amelynek oka a vena portae veleszületett hiánya volt. A máj szövettani vizsgálata az intrahepaticus artériák és vénák anomáliáját írta le. Az eset kapcsán a szerzők a Turner-szindrómához társuló májelváltozásokat, valamint a vena portae elzáródásának gyermekkorban előforduló okait elemzik.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Erzsébet Kovács, Károly Palatka, Attila Németh, Éva Pásztor, and György Pfliegler

Rendszeresen alkoholt fogyasztó, 38 éves férfinél a súlyos, vashiányos anaemia hátterében aranyeres vérzést találtak. Parenteralis vaspótlás ellenére ismételten anaemizálódott, majd romló általános állapot és mélyülő icterus miatt került sor intézeti felvételére. Az elvégzett laboratóriumi vizsgálat során 38 g/l-es hemoglobinérték, súlyos vashiány és májcirrhosis igazolódott, amelynek hátterében a toxikus károsodáson kívül más okot ki lehetett zárni. Életmódváltás, gyógyszeres kezelés, a proktológiai beavatkozások és a szigorú követés hatására állapotában gyors javulás lépett fel, majd a per rectim vérzések is megszűntek. A májzsugor súlyos szövődménye, a gastrointestinalis vérzés leggyakrabban a felső gyomor-bél traktusból származik. Ritka az alsó traktusból, azon belül az aranyerekből történő vérzés ebben a betegségben, amely – mint a szerzők esetében is – életet veszélyeztető vérvesztést is okozhat. Kezelésére eredményes módszer a más, invazív beavatkozásokhoz képest kevesebb szövődménnyel és kisebb fájdalommal járó sclerotherapia. Cirrhosis hepatis aranyérrel való társulása esetén is elmondható, hogy a kezelés hosszú távú eredményességét döntően befolyásolja a beteg megfelelő együttműködési készsége. Orv. Hetil., 2013, 154, 382–386.

Restricted access

A varixeredetű felső gastrointestinalis vérzések elemzése.

Nyugat-magyarországi prospektív, multicentrikus, népességalapú vizsgálat

Outcomes of variceal upper gastrointestinal bleeding.

A prospective, multicenter, population-based study from West Hungary
Orvosi Hetilap
Authors: László Lakatos, Lóránt Gönczi, Ferenc Izbéki, Árpád Patai, István Rácz, Beáta Gasztonyi, Lajos Varga-Szabó, Ádám Barnabás, Ákos Iliás, and Péter László Lakatos

department. [A varixeredetű gastrointestinalis vérzés ellátásának változása osztályunkon.] Orv Hetil. 2020; 161: 583–587. [Hungarian]

Open access

A szerzők primer pajzsmirigy-angiosarcoma rendkívül ritka áttétét mutatják be egy 59 éves nőbeteg kapcsán, aki szurokszéklet és súlyos anaemia miatt jelentkezett kórházukban. Kórelőzményéből 15 éve ismert pajzsmirigy-hideggöb emelendő ki. A vérzésforrást sem a gasztroszkópia, sem a kolonoszkópia nem tudta pontosan kimutatni. A kapszulaendoszkópos vizsgálat a vékonybélben kettős lokalizációjú szövetszaporulatot talált, amelyből a distalis helyzetű aktív vérzés jeleit mutatta és a lument teljesen elzárta. A vérzés miatt a beteget explorálták és az ileumban talált kettős, vérző szövetszaporulatot eltávolították. Mikroszkóposan a vékonybél-nyálkahártyában vérrel telt űröket, valamint immunhisztokémiai reakcióval CD31-pozitív epitheloid sejteket találtak. A szövettan a bélfalban rendkívül szokatlan epitheloid angiosarcomát véleményezett és felvetette áttét gyanúját. A kemoterápia megkezdése előtt total thyreoidectomiát végeztek. Meglepő leletként a szövettan ugyanazt a bevérzésekkel tarkított epitheloid sejtproliferációt találta, mint a vékonybélben. Esetükben az áttét okozta bélvérzés és a következményes műtét kapcsán derült fény a primer pajzsmirigyfolyamatra. A primer pajzsmirigy-angiosarcoma vékonybéláttéte irodalmi ritkaságnak számít. Orv. Hetil., 2014, 155(23), 918–921.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Lóránt Gönczi, Zsuzsanna Kürti, Petra Golovics, Zsuzsanna Végh, Barbara Lovász, Andrea Dorkó, Anna Seres, Liza Sümegi, Orsolya Menyhárt, Lajos Kiss, János Papp, Krisztina Gecse, and Péter László Lakatos

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: A Semmelweis Egyetem I. Belgyógyászati Klinikájának endoszkópos laboratóriumában vizsgálták a felső és alsó endoszkópiák indikációit, a diagnózisok megoszlását indikációk szerint, valamint a kolonoszkópiák minőségi mutatóit. Módszer: 2010. január 1. és 2011. december 31. között 2987 beteg felső és alsó endoszkópos vizsgálatának adatait elemezték (férfi/nő: 1361/1626, átlagéletkor: 60,7 év, SD: 16,7 év) a fekvő- és járóbeteg-megjelenések riportjaiból. Eredmények: A felső endoszkópiák során a jóindulatú fekélybetegség, nyelőcső-varicositas, gyomorpolip és gyomorrák előfordulási gyakorisága 10,8%, 4,5%, 6,1% és 2,9% volt. Az alsó endoszkópos vizsgálatok vastagbélpolipot, diverticulosist, daganatot és gyulladásos bélbetegséget 29,9%, 22,4%, 6,9% és 9,7%-ban írtak le. A betegek 26,3%-át vizsgálták okkult/manifeszt GI-vérzés indikációjával. A vérzés indikációjával vizsgált betegek idősebbek voltak (p<0,01), több volt a férfi (p<0,001, OR: 1,64), gyakrabban szedtek acenocoumarol- vagy heparinkészítményeket (p<0,001), gyakoribb volt a jóindulatú fekélybetegség (p<0,001, OR: 2,83) és nyelőcső-varicositas (p<0,001, OR: 2,79), a gasztroszkópiák, valamint a kolonoszkópiák során a colorectalis daganat (p<0,001, OR: 3,27). A kolonoszkópiák 81%-a volt komplett. Az inkomplett vizsgálat hátterében elégtelen előkészítés (38,2%), technikai nehézség (25,1%) és daganat miatti szűkület (20,5%) állt. Következtetés: A diagnózisok megoszlása és a minőségi mutatók (adenomatalálat, komplettálási arány) megfeleltek az adott populációban várhatónak. Orv. Hetil., 2016, 157(52), 2074–2081.

Open access

Absztrakt

A szerzők egy 48 éves férfi kórtörténetét ismertetik. Az eset diagnosztikus különlegessége hogy a colonoscopia során számos barnás színű, egy-két cm nagyságú sigmapolipot és diverticulosist találtunk. A gastrointestinalis vérzés miatt laparoscopos sigmaresectiót ajánlottunk, melyet tervezett időben elvégeztünk. A hisztológiai vizsgálat a sigmabélben a diverticulosis és a polyposis együttes előfordulását megerősítette. A ritka elváltozás az irodalomban diverticulosisasszociált, prolapsus típusú gyulladásos polyposisként ismert, ami a mucosalis prolapsus egy változata. A polipok barnás elszíneződését a bennük lerakódott haemosiderin okozta.

Restricted access