Search Results

You are looking at 1 - 10 of 18 items for :

  • "geoarchaeology" x
  • All content x
Clear All

. Moments in Time. Papers presented to Pál Raczky on his 60th birthday 2013 Pollard, A. M. , 1999. Geoarchaeology

Restricted access
Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae
Authors: Beáta Tugya, Katalin Náfrádi, Sándor Gulyás, Tünde Törőcsik, Balázs Pál Sümegi, Péter Pomázi, and Pál Sümegi

földtanának és őskörnyezettanának alapjai (Bases of the Quaternary geology and palaeoecology) . JATEPress , Szeged 2001 . Sümegi 2002 = P. Sümegi : Régészeti geológia és történeti ökológia alapjai (Bases of the Geoarchaeology and Historical Ecology

Open access

Sacrificing – Feasting – Cursing

Rituals in the Magna Mater Sanctuaries of Kempraten (Switzerland) and Mainz (Germany). An Interdisciplinary Approach

Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae
Author: Pirmin Koch

Summary

During rescue excavations between 2009 and 2013 carried out at the periphery of the vicus at Kempraten (municipality of Rapperswil-Jona, St. Gallen, Switzerland) a Gallo-Roman sanctuary, dating from the second quarter of the 2nd to the end of the 3rd century AD, was unearthed. The excavation included intense sampling for geoarchaeology and archaeobiology, which prompted the Archaeology Department of Canton St. Gall (KASG) to launch an interdisciplinary project. Four curse tablets attest to the cult of Magna Mater in the sanctuary at Kempraten.

This paper presents the first results of the interdisciplinary study and compares them to the Magna Mater sanctuary at Mainz (Germany), focusing on 1. the layout of the sanctuary, 2. sacrificing, 3. feastings and 4. cursing. The comparison between both sites showed that there was no strict setting of rituals in the cult of Magna Mater, but the importance of cursing and of burnt sacrifices is characteristic for both sites. Summing up: The temple precinct at Kempraten had a specific setting, which showed on one hand local and regional influences, for instance in terms of the temple architecture and the choice of food offerings. On the other hand, distinct differences between the Kempraten sanctuary and local Gallo-Roman sanctuaries can be observed, for instance in relation to cursing, the composition and the importance of the burnt offerings.

Restricted access

A kunhalmok az eurázsiai sztyeppe öv síkvidéki tájának emberalkotta formakincsei. A halmok építésekor az azt létrehozó ember eltemette és ezáltal konzerválta a korabeli táj egyik legfontosabb “olvasókönyvét”, a járószint talajtakaróját. Az egykori tudatos emberi cselekvés — azaz különböző céllal létesített halmok megépítésének — kiemelten fontos mellékterméke, hogy a halmok alatti terület korabeli talajtakarója izolálódott a környezeti hatásoktól és ezáltal megőrződött.

Tanulmányunkban a Szolnok-Túri-síkon található Bán-halmon végzett geomorfológiai, botanikai, talaj- és rétegtani eredményeket foglaljuk össze, illetve egészítjük ki az eltemetett paleotalaj mintáin végzett fitolitelemzés eredményeivel. A növényi opálszemcsék ellenálló képessége — egyéb mikro- és makroszkopikus, szervesanyagú növényi eredetű maradvánnyal szemben — lehetőséget ad a fitolitelemzés módszerének széleskörű paleoökológiai alkalmazására. A növényi szövetből történő feltáródásukat követően még hosszú ideig extrém körülmények között is fennmaradnak a befoglaló közegükben: megőrzik a képződési körülményeikre jellemző formájukat, anatómiai származásukra vonatkozó tulajdonságukat, textúrájukat. Ezzel megteremtik a lehetőségét, hogy a fitolitkutatás a paleoökológia és paleotalajtan tudományában, mint önálló kutatási irányzat szerepet kapjon. A növényi opálszemcsék a talajok fejlődéstörténetének hírmondói is egyben, így a megfelelő peremfeltételek teljesülése esetén egy-egy talajszelvény képződését is jellemezhetjük a módszer felhasználásával.

A Bán-halom rétegtani vizsgálatát a halmon végzett sekélyföldtani fúrás által szolgáltatott fúrómagok morfológiai, illetve alapvető laboratóriumi vizsgálatai alapján lehet felvázolni. Eszerint a halom palástját adó recens talajképződmény alatt legalább négy, morfológiailag jól elkülönülő kultúrréteg helyezkedik el, amely alatt 470 cm-es relatív mélységben található az építés előtti járószint, azaz az eltemetett paleotalaj felszíne.

Az eltemetett talaj Ap- és részben Bp-szintjéből, valamint a paleotalaj és — kronológiai értelemben — az első kultúrréteg (K1) határrétegéből 10 cm-es mintázási intervallummal gyűjtött talajminták fitolitelemzése szerint a Bán-halom építése előtti környezetet erős felszínbolygatás érthette. Ellentétben a temetkezési dombokon (kurgánokon) végzett — hasonló metodikájú — vizsgálatokkal, jelen esetben feltételezzük a halom alatti terület korábbi használatba vételét, a megtelepedést. Ennek egyik legfontosabb bizonyítéka a gabonák egykori jelenlétére utaló fitolit morfotípusok megjelenése a mintákban. Mindemellett az eltemetett paleotalaj morfotípus spektruma azt támasztja alá, hogy a halom építési pontjának környezetében a természetes vegetációt a környező homokbuckák sztyeppei, félszáraz vegetációja uralta, amelyben fás szárú fajok egykori megjelenése, illetve dominanciája nem rekonstruálható.

Restricted access

A Kiskunsági homokhát, a Pesti hordalékkúp-síkság, illetve a Pilis—Alpári homokhát találkozásánál az ócsai Turjánvidék szomszédságában található Kakucs—Turján mögött lelőhely a Kárpát-medence középső bronzkorában (ca. 2000/1900–1500/1450 cal BC) a Vatya-kultúra népességének egyik jellegzetes települése volt.

A területen több talajtani módszer együttes alkalmazásával lehetőség nyílt arra, hogy feltérképezzük a bronzkori település talajtani, sekélyföldtani viszonyait, illetve a régészeti lelőhely fejlődéstörténetének, tafonómiájának egyes részleteit rekonstruáljuk.

A talajtani térképező fúrások eszközének segítségével a fedő talajképződmény alatt meghatároztuk az antropogén hatásra fejlődött és módosult talajok, valamint üledékek vertikális és horizontális kiterjedését. Ennek keretében nem csak a hármas tagolású lelőhely kerítőárkainak betöltését, hanem az épületobjektumok által megjelenített megtelepedési és pusztulási rétegeket is vizsgáltuk. A pusztulási rétegként meghatározott K1 réteg magas patics- és faszéntartalmával ellentétben az alatt elhelyezkedő — minden valószínűség szerint az eredeti megtelepedési szintet megjelenítő — K2 réteg kevesebb antropogén szemcsét tartalmazott.

Kakucs—Turján mögött bronzkori lelőhelyen végzett régészeti talaj mikromorfológiai megfigyelések arra utalnak, hogy a K1 rétegben régészeti módszerekkel meghatározott két feltételezett padló szint közül egyik sem in situ helyzetű. Bár mindkét esetben megfigyelhetők padlótöredék-darabok, ezek nagy valószínűséggel áthalmozott formában vannak jelen. Ezt támasztja alá a T4-es vékonycsiszolati mintában az égetetlen padló töredékek jelenléte, amelyek tetején égetetlen talajos jellegű betöltés és égett patics található (T3). A patics körül nincs nyoma égésnek, így az is áthalmozott anyag. A korábban padlóként meghatározott rétegtani egységek (T6 ‘c’ és T7 ‘a’) ugyancsak nem in situ, hanem áthalmozott anyagként definiálhatóak. A megfigyelések arra utalnak, hogy legalább kétféle padló típussal számolhatunk a lelőhelyen. Az egyik egy igen finom szerkezetű, kifejezetten meszes, a másik pedig homokos vályog alapanyagú. Ebből az anyaghasználat, építéstechnika, ezzel együtt pedig esetlegesen a helyhasználat különbözőségére következtethetünk.

Az antropogén eredetű összetevők aránya alacsony. Talán ez is annak a jele, hogy nem egy in situ házzal/épülettel, hanem annak áthalmozott maradványaival van dolgunk. Az antropogén eredetű mikro-maradványok a mindennapi élethez kapcsolhatók (pl. hamu, faszén — égetés; csont — élelem, ételkészítés; kerámia — tárolás, fazekasság). Az elemzett vékonycsiszolatok az anyagok folyamatos áthalmozását mutatják, ami intenzív emberi jelenlétre utal.

A vékonycsiszolatokban megfigyelt, a telepen zajló anyagmozgatás, áthalmozás mértékével kapcsolatban általánosítani nem lehet. A mintázott profil azonban jól mutatja a szándékos anyagmozgatást, áthalmozást, mely a mintázás helyén sem egyszeri esemény. A padlók esetében régészetileg is bizonytalan interpretációt („feltételezett padló”) szándékoztunk megerősíteni vagy elvetni. A terepi megfigyelések szerint valószínűsíthető volt a mintázott helyen padlók megléte, melyek nem őrződtek meg minden kétséget kizáróan. A vékonycsiszolatok megfigyelései igazolták a padlók (pontosabban padló alapanyagok) meglétét, hisz valóban padló anyag került lerakásra, de ezek vélhetően nem elsődleges, azaz kialakításuk pozíciójában voltak jelen. „Bolygatatlan” padló töredéket csupán a T2-es mintában találtunk. Bár mintázáskor itt nem rögzítettük padló jelenlétét, mind az ásatási dokumentáció mind pedig a mikroszkópos megfigyelés azt mutatja, hogy in situ padlót találtunk.

A homokos/homokos vályog szerkezetnek köszönhetően a szerves (növényi) anyagok megőrződése igen rossz. Gyakorlatilag nincsenek jelen a mintákban, így ezekkel kapcsoltban nem állt módunkban megfigyeléseket tenni.

Az intenzív emberi jelenlét az egész lelőhelyen megfigyelhető, melyet a fúrások során tapasztalt változó vastagságú kultúrréteg is mutat. A telep egyes részein anyagok halmozódtak fel, kerültek lerakásra, míg máshol ilyen jellegű tevékenység nem figyelhető meg, sekélyebb üledékréteget hátrahagyva.

Mind a talajfúrások, mind pedig a vékonycsiszolatok elemzése alapján a lelőhelyképződés a következőképen vázolható:

  1. Eredeti természeti környezet
  2. Emberi megtelepedés
  3. Az eredeti/eltemetett talaj felszínének modifikációja, mely nem drasztikus, hanem folyamatos.
  4. Folyamatos emberi behatás (házak építése, mindennapi tevékenység következtében kialakuló anyagok felhalmozódása (kerámia, patics, csont, hamu stb.), anyagok áthalmozása).
  5. Telep el/felhagyása, a telep pusztulása, eltemetődése
  6. Recens talajfejlődés

Restricted access

The authors first review the investigations into the history of the lost mausoleum (türbe) and the surrounding complex of Sultan Süleyman who died during the siege of Szigetvár on September 7, 1566. Then they narrate the establishment in 2012 (reshaped in 2015) of a research group which, by developing a new concept and using interdisciplinary research methods (including landscape reconstruction), found the remnants (foundations) of the türbe on the top of the Turbék-Zsibót vineyard hill in autumn 2015, then, during the rounds of excavation in 2016–2017, the foundations of the adjacent mosque and dervish convent as well as the traces of a fourth building. Regarding the date of the construction of the complex, the authors are of the opinion that the main buildings must have been built around 1575. Finally, they enlarge on the reception of the findings and the potential the site offers for touristic and regional development.

Restricted access

. Geoarchaeology. 18. (5) 571–578. Macphail R. I. Short contribution: Strategies and techniques in collecting micromorphology samples Geoarchaeology

Restricted access

Spišiak-Hovorka 2005 = J. Spišiak — D. Hovorka : Jadeite and eclogite: Peculiar raw materials of neolithic stone implements in Slovakia and their possible sources. Geoarchaeology:An international journal.Wileys Periodicals 20/3 (2005) 229

Restricted access

Quantitative phosphorus measurement: A field test procedure for archaeological site analysis at Piedras Negras, Guatemala Geoarchaeology: An International Journal 15 151 166

Restricted access

talajtérkép készítéséhez. Magyar Szabványügyi Testület. Budapest. Miller–Rosen, A., 1986. Cities of Clay: The Geoarchaeology of Tells. University of Chicago Press. Chicago. Miller

Restricted access