Search Results

You are looking at 1 - 10 of 54 items for :

  • "global crisis" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

The Japanese economy has continued to grow, albeit at a low rate, through the drastic changes in the Japanese economic system. The global crisis has seriously affected the Japanese economy, despite it causing only slight damage to the banking sector. The current global economic crisis will have far-reaching consequences on the economic system and structure. In this study, the economic characteristics following the bubble economy and the sustainability of the Japanese economic system are examined.

Restricted access

A legutóbbi válság megvilágította a közgazdaságtan és a politikatudomány fő áramlatainak gyengeségeit, amelyek a szűklátókörűségből és ideológiai elfogultságokból, vagyis a holisztikus, történeti és kritikai szemléletmód hiányából fakadnak. A válság feltételezett okait vizsgáló és a válság leküzdésére vagy egy újabb megelőzésére gazdaságpolitikai módszereket ajánló legtöbb közgazdász csak a részpiacokra összpontosít, de szem elől veszíti a világgazdaságnak azokat a visszatérő globális válságokban megnyilvánuló alapvető egyensúlytalanságait, amelyek a társadalmi és nemzetközi egyenlőtlenségek növekedéséből származnak. És negligálja a válságok kulturális, politikai és morális aspektusait is. Míg a nemzeti társadalmaknak éppúgy, mint a világtársadalomnak nagy szüksége lenne valódi demokratizálódásra és mind a piacok, mind az államok fölötti hatékony ellenőrzésre, a politikatudomány sok művelője hajlamos a demokrácia értelmezését a képviselet jogi és szervezeti kérdéseire leegyszerűsíteni. A válságok megelőzése és a globális katasztrófák elkerülése szükségessé teszi egy demokratikus globális kormányzás és egy globális ökoszociális piacgazdaság kifejlesztését, ami megköveteli a nemzetközi intézmények lényeges reformját, a civil társadalom globális szervezeteinek befolyásos szerepét és egy „Új Felvilágosodás” eljövetelét is.

Restricted access

For many years Keynesian fiscal policy became very popular and was used by governments to fight slowdowns and recessions. In the 1980s and in the next three decades, this policy lost much appeal among economists in academia, though less among governments. The financial crisis of 2007–2008 and the following Great Recession brought a sudden revival of interest in and use of fiscal policies. This paper outlines the main criticisms that were directed at the Keynesian fiscal policy from the beginning. Some of these criticisms are less-known than others.

Restricted access

A 2007-2008 óta tartó, egyre komplexebb globális válság idején nem sok dicséret érte a társadalomtudományokat. A kritikák nagy része jogos, a társadalomtudományok csekély társadalmi hozadéka maga is válságtünet: szerves következménye egy önmagát túlélt paradigmának, amely még mindig erősen meghatározza gondolkodásunkat és cselekedeteinket. A növekvő káosz és bizonytalanság megértéséhez és menedzseléséhez a jelenleginél sokkal több kreativitásra és innovációs képességre volna szükségünk a mindennapi életben csakúgy, mint intézményeink működésében. Úgy tűnik azonban, jelenlegi tudástermelő és oktatási rendszerünk nem képes megfelelni ezeknek a kihívásoknak. Magyarország pedig különösen messze lehetőségei alatt teljesít e téren. A súlyosan hátrányos helyzetből gyökeresen új szemléletű, kreativitásra és innovációra ösztönző tudásközpontok, azaz Jövőegyetemek létrehozása jelenthet kiutat.

Restricted access

A globális tudás piaca

Marketplace of the Global Mind

Educatio
Author:
György Csepeli

Összefoglaló. A koronavírus-járvány megmutatta, hogy mennyire törékenyek az emberiség jólétének alapjai. Steven Pinkernek igaza lehet abban, hogy az emberiség még sosem élt oly jól, mint a 20. és 21. század fordulóján, de abban senki nem lehet bizonyos, hogy a trend folytatódik. A klímaváltozás, a migráció, a civilizációk békésnek nem mondható együttélése, a globális egyenlőtlenségek és a pénzügyi rendszer elszabadulása eredményeképpen planetáris idiotizmus jelent meg. A világ minden korábbi korszakhoz képest változékonyabb, bizonytalanabb, kétértelműbb és komplexebb társadalmi-természeti valósággá lett, melynek megismerése, kikutatása az egyetemeken és a kutatóintézetekben munkálkodó tudósok dolga. A vírusjárvány nyertese a digitális szféra, ahol a tudás globális piacterei nyílnak. Az emberiség jövője azon múlik, hogy visszatalál-e a szolidaritás értékeihez, melyek megtartották a Földön.

Summary. The coronavirus pandemic has shown how fragile are the grounds of human wellbeing on earth. Steven Pinker can be right stating that humankind has never lived so well than at the turn of the century but no-one can be sure that this trend will not end abruptly. Climate change, migration, increase of global inequalities the belligerent coexistence of civilisations and the unleash of the financial system have resulted the emergence of planetary idiotism. The world has never been more volatile, uncertain, ambiguous and complex than before. Studying and knowing this world is the task to be done by scholars working in research institutes and universities. The winner of the coronavirus pandemic has become the digital sphere where the global marketplaces of the knowledge production and distribution operate. The future of mankind depends on the willingness to return to the primordial values of solidarity that helped the human survival.

Open access

Work culture is an integrative component of the transformation process. At first sight, Hungarian work culture appears globalized, but many of the globalized or “westernized” characteristics remain superficial. The lack of a deeply-rooted democratic culture can easily be traced at the workplace. The entrance of multinational companies in Hungary has provided opportunities and challenges to the Hungarian workforce, including the model of the “globally integrated enterprise”. While multinational enterprises become more integrated and efficient on the global level, their local social and economic contexts disintegrate. If new forms of cooperation and partnership will emerge, a new work culture in Hungary could increase in momentum and flourish. Identifying critical junctures in work culture has underscored the need for new partnerships among employees and employers who together can positively change the economic landscape and prospects for the future. This study is based on empirical research by using the methodology of value sociology and value surveys. Its major conclusion is that reinventing Hungarian work culture might be a difficult and complex process but nevertheless it is possible and also inevitable.

Restricted access

The first major global crisis of the 21st century, the increasingly general name of which is the “Great Crisis” (like the descriptive name of Great Depression of 1929), has been an important challenge for practically all the institutions of multilateral cooperation. The crisis has made it clear once again that avoiding the derailment of globalization of trade and finance, and protecting the globe from fragmentation call for enhanced global cooperation and an efficient, flexible and coherent system of global governance.

Restricted access

The global crisis of 2008 caused both liquidity shortage and increasing insolvency in the banking system. The study focuses on credit default contagion in the Central and Eastern European (CEE) region, which originated in bank runs generated by non-performing loans granted to non-financial clients. In terms of methodology, the paper relies on the one hand on review of the literature, and on the other hand on a data survey with comparative and regression analysis. To uncover credit default contagion, the research focuses on the combined impact of foreign exchange rates and foreign private indebtedness.

Restricted access

The catching-up of the banking sector in South-Eastern Europe

A fragile development model dominated by credit growth

Society and Economy
Author:
Eszter Kazinczy

The paper reviews the commercial banking sector’s development during the booming years before the current global crisis in Southeast Europe. Based on the analysis of a comprehensive dataset, a common, simplified economic model could be outlined for this period, where GDP growth has been fuelled by rapid credit growth. The latter was boosted both by foreign funding and swift deposit growth volumes. Nevertheless, beside the favourable catch-up process, the level of external imbalances, credit growth and currency mismatches raised sustainability concerns and the risk of overheating.

Restricted access

Regional Policy is one of the most comprehensive European policies. It reaches out to and serves as a facilitator for several other policy areas. As the EU is just ahead of its comprehensive budget review exercise, one should pose the question: why a Regional Policy at EU level? What are the main strengths and weaknesses of the EU’s Regional Policy, how should its efficiency be reinforced? Looking ahead one can see a few important challenges that the Union will have to face. Globalisation, and the management of global imbalances and global crisis are obvious candidates for the list. The relocation of economic activity to Asia or to Eastern Europe has been an issue for some time now, an issue that creates societal unease in Western Europe. This article tries to find out how can and should the EU Regional Policy act under these circumstances.

Restricted access