Search Results

You are looking at 1 - 10 of 41 items for :

  • "group identity" x
  • All content x
Clear All

A csoporttörténetek a csoportidentitás hordozói és közvetítői egyszerre. Ezek az elbeszélések, a történések tényszerű leírásán túlmenően, az eseményeket sajátos narratív perspektívában ábrázolják. Az elbeszélésben megjelenő szereplők tudattartalmainak megjelenítése a csoportidentitás közvetítésének finom narratív eszközei. Kutatásunkban a narratív perspektíva identitáskonstrukciós és identitásközvetítő szerepét vizsgáltuk középiskolai történelemtankönyvekben. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a belső perspektíva nyelvi markerei (kognitív és érzelmi igék) milyen arányú eloszlást mutatnak az egyes nemzeti csoportok és alcsoportok között – különböző történelmi események esetében. Két történelmi esemény (Önkényuralom és kiegyezés, Trianon) elemzését végeztük el 1900 és 2006 között publikált középiskolai történelemkönyvek idevonatkozó részein. A belső perspektíva ábrázolását az Önkényuralom és kiegyezés tekintetében a történelemtudományban ismert történeti kánonok, Trianon esetében az eseményről keringő mítoszok szempontjából is megvizsgáltuk.

Restricted access
Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: István Csertő, Zsolt Péter Szabó, Noémi Zsuzsanna Mészáros, Ben R. Slugoski, and Tibor Pólya

Jelen tanulmány a kollektív bűntudat többdimenziós mérésére alkalmas Kollektív Bűntudat Skála (Collective Guilt Scale) magyar nyelvű adaptációját mutatja be. A Branscombe, Slugoski és Kappen (2004) által publikált eredeti, három alskálát tartalmazó skálát egy további alskálával kiegészítve egy négy alskálából álló, összesen húsz állítást tartalmazó kérdőívet adaptáltunk. A Kollektív Bűntudat Elfogadása alskála a saját csoport által elkövetett múltbeli igazságtalanságok nyomán átélt bűntudat mérésére szolgál; a Kollektív Bűntudat Elvárása alskála a külső csoportoktól elvárt bűntudat mértékét mutatja; a Csoport Felelősségrevonhatósága alskála a kollektív bűnösség elvével való egyetértés indikátora; végül a Saját Csoport Iránti Személyes Felelősség Elutasítása alskála a saját csoport által elkövetett igazságtalanságokért vállalt egyéni felelősség relatív hiányát mutatja. A feltáró és a megerősítő faktorelemzések eredményei szerint magyar mintán az eredeti négy alskálából az előbbi két alskála használható megbízhatóan. A diszkrimináns érvényességre vonatkozó eredmények a szakirodalommal összhangban azt mutatják, hogy az egyes alskálákon kapott pontszámok nem magyarázhatók a személyes bűntudatátélési hajlammal, a személyes önbecsüléssel és a jó benyomásra való törekvéssel. A konvergens érvényesség vizsgálata szintén a szakirodalom alapján várt összefüggéseket mutatta ki. A magyar nemzettel való azonosulás két módját tekintve, a kollektív bűntudat elfogadása a kötődéssel korrelál pozitívan, melyre a magyar csoport iránti kritikus lojalitás jellemző, míg a kollektív bűntudat külső csoportoktól való elvárása a magyarok felsőbbrendűségét hirdető glorifikációval mutat pozitív korrelációt. A kollektív bűntudat elvárása továbbá pozitívan korrelál a társas dominancia orientációval. Végül a magyar–szlovák csoportközi viszony kontextusában végzett vizsgálatunk demonstrálta, hogy a kollektív bűntudat elvárása pozitív prediktora a csoportközi konfliktus észlelt megoldatlanságának.

Restricted access

history: The roles of group identity, perceived relevance and collective emotion. In Vincze O., Bigazzi, S. , (szerk.) (2008) Élmény, történet – a történetek élménye . 34–40. Új Mandátum Kiadó, Budapest Hogg, M. A

Restricted access

Travel writing has enjoyed continuous success since the Renaissance, and has been an important factor in shaping perceptions of individual and group identities. Especially during the second half of the eighteenth century and throughout the nineteenth century travelogues constituted an influential part of the discourse on culture, and helped, through their descriptions of the foreign and a reaffirmation of what is “us”, establish the ideology of nationalism. Works by British authors such as William Wordsworth and the travel writings of Hungarian poet Sándor Petőfi and politician, essayist, and novelist József Eötvös offer examples of different strategies of using landscape as means of affirming contours of national identity.

Restricted access

Summary The focus of this essay is on ethnic stereotypes that emerge in particular areas of group identities, as ideological products articulated through collective representation. The fervid exchange of stereotypes between Western and Eastern Europe has its sources in specific contexts: the two distinct “Europes', historically divided by unstable borders and the purportedly peripheral status and socio-economic belatedness of the latter. Due to the frequent journeys of the Occidentals to the European “Far East', Western stereotypes have been set swiftly by widely circulated texts. The cultural stereotypes I am pointing to - crafted in Romania, a liminal area of Eastern Europe - should mostly be identified as a response to these. The polar stereotypes of the “Happy Good Savage' and the “Pitiful Westerner' represented as such in an insightful series of literary texts, have an interesting prehistory dating back to mid-nineteen century, when Romanian intellectuals educated in Western Europe started building a modern national identity. In their birthplace, these polar stereotypes have constantly been evaluated on rhetorical, ontological and moral grounds. My analysis of both fictitious and non-fictitious texts (novels, travelogues, essays) clearly follows and underlines these levels of stereotyping.

Restricted access

In translation theory, a translation is said to be “idiomatic” when it reads fluently, when it does not bear any linguistic or cultural features that are reminiscent of the source language and culture. “Idiomatic” translation thus stands in sharp contrast to the notion of interference, which is generally viewed as one of the worst linguistic mistakes in translation. However, the tendency to resort to interference, knowingly or unknowingly, is usually high among speakers who are bilingual or live in bilingual settings (for example speakers of French in North America). For some of these speakers, interference is not always a mistake, but an integral part of communication strategies as well as a marker of a distinct and distinctive linguistic identity. For others, interference is nothing less than a plague that threatens the integrity of the language, of the culture, and therefore of the group identity. In such a sociolinguistic environment, translating idiomatically or counteridiomatically becomes quickly coloured by ideology. What are these ideologies? How do they impact translation as a product? To tackle these questions, the paper will examine the impact of two types of ideological discourse relating to French spoken in Quebec and their impact on translation. It will argue that French Quebecker translators are, as it were, torn between the requirement to protect the quality of the French language in Quebec and the imperative to adapt their translations to their target audience whose workaday idiom bear the features of English (anglicisms).

Restricted access

Absztrakt

A tanulmány bemutatja a tudományos narratív pszichológia és a narratívumokkal foglalkozó más pszichológiai irányzatok – a kognitív történetkutatás, a személyiség-központú történetkutatás, a pszichometriai történetkutatás és a hermenautikai narratív pszichológia – közötti jellemző különbségeket. Rámutat arra, hogy a tudományos narratív pszichológia kizárólag én-elbeszélésekkel, illetve egy csoport múltjára, jelenére vagy jövőjére vonatkozó történetekkel foglalkozik. A történetek nyelvi-kompozíciós tulajdonságaihoz rendeli hozzá az én- vagy a csoportidentitás pszichológiai kategóriáit. Az előzetesen meghatározott és bemért nyelvi alakzatokat nyelvtechnológiai eszközökkel azonosítja és az eredményekkel statisztikai elemzést végez. A pszichológiai jelentés empirikus vizsgálata révén próbál hidat képezni a pszichológia tudományos és hermeneutikai irányzatai között.

Restricted access

, 110 ( 2 ), 501 – 517 . Barker , V. ( 2009 ). Older adolescents’ motivations for social network site use: The influence of gender, group identity, and collective self

Open access

Place attachment: A conceptual inquiry 1 13 GREENBAUM, P. E., GREENBAUM, S. D. (1981) Territorial personalization: Group identity and social

Restricted access

Elkövetőből áldozat – a csoportközi konfliktusok narratív konstrukciójának percepciója*

From Perpetrator to Victim – The Perception Of Intergroup Conflicts’ Narrative Construction

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Jenei Dániel Ferenc, Csertő István, and Vincze Orsolya

Expression of Individual and Group Identity: The Narrative Categorical Content Analysis . SAGE Open , 3 ( 2 ), 1 – 12 . László , J ., Ferenczhalmy , R ., & Szalai , K . ( 2010 ). The Role of Agency in Social Representations of History . Social and

Open access