Search Results

You are looking at 1 - 10 of 65 items for :

  • "hálózat" x
Clear All
Educatio
Authors: Balázs Hámori and Katalin Szabó†

Absztrakt:

Noha a hálózatokról és a hálózatosodásról meglehetős vita folyik mindmáig a szakirodalomban, nincs még elfogadott, „tökéletes” definíció. E tanulmány mondanivalójához – az innováció, a K+F, a tudás és a hálózatosodás néhány összefüggése – a leginkább megfelelőnek tűnő meghatározás: olyan, egymással összekapcsolódó, különféle típusú szervezetek (vállalatok, egyetemek stb.) kapcsolati rendszere, amelyek lokális, nemzeti, regionális vagy globális szinten hozzák létre, szerzik be és integrálják a legkülönbözőbb fajtájú tudást. Ám ez csupán az egyik oldala, arca a hálózatoknak. A szerzők a professzionalizált, standardizált „iparosított” innovációs folyamtok átalakulásán túl a crowdsourcing jelenségét, a mindennapi ember egyre bővülő hozzájárulási lehetőségeit is vizsgálják. Hiszen az IKT által kínált lehetőségekre támaszkodva, lényegében mindenkinek módja nyílik arra, hogy innovációs hálózatokhoz kapcsolódjon, és ez jelentősen kiterjeszti az innovációk lehetőségeit.

Open access
Pszichológia
Authors: Brigitta Tóth, Roland Boha, Eszter Kormann, Zsófia Anna Gaál, Anikó Kónya and Márk Molnár

Absztrakt

A vizsgálat célja az emlékezeti agyi funkcionális kapcsolathálózat életkortól függő emlékezeti teljesítményhez és terheléshez köthető elemzése volt. A kísérlet során idős és fiatal kísérleti személyek számítógép képernyőn bemutatott három vagy öt négyzet helyét és színét memorizálták. Az emlékezeti teljesítményt felismerési helyzetben teszteltük. Az EEG adatokat az emlékezeti fenntartás periódusában agyi területek közötti gamma fázisszinkronizáció (phase lag index) elemzése mellett a gráf-elméleten alapuló komplex hálózat elemzéssel is vizsgáltuk. Az idős kísérleti személyek teljesítménye a fiatal felnőttekhez képest csökkent mind a három, illetve öt elem felismerése során. Nehéz feltétel esetében az időskori teljesítménycsökkenés nagyobb mértékű volt. A parietális és temporális területeken a gamma oszcilláció szinkronizációja a vizuális információ rövid távú emlékezetben történő fenntartásának folyamatával van összefüggésben. Az idős személyek a fiatal kísérleti csoporthoz képest csökkent parietális szinkronizációval és az emlékezeti terhelés hatására specifikus temporális szinkronizáció-növekedés hiányával jellemezhetők. A komplex funkcionális hálózati elemzés alapján igazolható, hogy az emlékezeti terhelés hatására növekedik a lokálisan szegregált információfeldolgozás mértéke. A megtanulandó elemek számának növelésével ugyanakkor a hálózat optimálisabbá szerveződése is kimutatható. Az idős életkorra jellemző emlékezeti deficit hátterében feltételezhetően az információ frissítéséhez köthető területspecifikus gamma szinkronizációs válasz csökkenése áll. Eredményeink alapján a gamma oszcilláció területspecifikus szinkronizációjának kiemelkedő funkcionális jelentősége van az információ-specifikus reprezentáció fenntartásában.

Restricted access

Absztrakt

A figyelmi hálózat teszt (Attention Network Test, ANT) a figyelem három, egymástól anatómiailag és funkcionálisan is elkülönülő rendszerét, az éberségi, orientációs és végrehajtó hálózatokat hivatott vizsgálni. Kísérletünk során arra kerestünk választ, hogy egy másik feladattal végzett kognitív tréning (dual n-back feladat, amely során vizuális és akusztikus modalitásban egyszerre kell egy-egy emlékezeti feladatot végrehajtani) javíthatja-e ezeknek a hálózatoknak a működését, és ezáltal a résztvevők teljesítményét. Vizsgálatunk célja volt továbbá, hogy leírjuk az eseményhez kötött potenciálok (EKP) jellemzőit időseknél a teszt során, mivel ilyen adat eddig nem volt elérhető a szakirodalomban.

A vizsgálatban 2 idős csoport (65,9 ± 3,0 év) vett részt, az egyik a dual n-back feladatot gyakorolta két mérés között (18 fő), a másik nem (21 fő). Az eredmények szerint transzferhatás csak a rövidtávú emlékezet tesztjében jelentkezett, az ANT-re a tréningnek nem volt hatása. A figyelmi hálózatok elemzésekor azt találtuk, hogy az orientációs hatás a reakcióidőkben és az N1, N2 komponensek amplitúdójának növekedésében is jelentkezett. Hasonlóképpen az éberségi hatás is megmutatkozott az amplitúdó változásokban, azonban a reakcióidő és latencia adatok azt jelezték, hogy a jelzőingerek először inkább zavaró hatásúak, csak később nyerik el jelző funkciójukat. A gátlási folyamatok ugyan viselkedéses szinten tetten érhetők voltak, ám az EKP-k szintjén a helyzetek közötti különbség nem volt kimutatható.

Összességében adatainkból arra következtethetünk, hogy az agy idős korban is megtartja plaszticitását, ám a transzferhatás az egyes feladatok között korlátozott. Az ANT eredményei összhangban állnak azokkal az elképzelésekkel, melyek szerint időseknél romlik a kontextus reprezentációja, s ennek megfelelően a fiataloktól eltérően dolgozzák fel az ingereket.

Restricted access

A kapcsolati hálózat egyes paramétereinek hatása a szorongásra

Tájékozódó vizsgálat 14-18 éves középiskolás populáción

Magyar Pszichológiai Szemle
Authors: Szilvia Kovács, Tibor Károly Fábián, Viktor Gaál and Péter Csermely

Vizsgálatunkban 480 önként jelentkező középiskolás tanuló (n = 476; 224 fiú, 252 lány; kor: 12-18 év, átlagban 15,97 ±1,25 év; 139 budapesti; 234 vidéki kisvárosi; 103 falun élő) vett részt. A vizsgálati személyek szorongásszintje (rövidített CPI kérdőív) eltért nemek szerint (kétmintás t -próba; p <0,01), és korcsoportok szerint (egyirányú ANOVA; p <0,05), a lakóhely alapján azonban nem (egyirányú ANOVA). A szorongásszintet szignifikánsan befolyásolta a közeli rokonok és a barátok száma (egyirányú ANOVA; p <0,05; p <0,01 ); a mobiltelefon-beszélgetés gyakorisága a családdal, a barátokkal és az ismerősökkel (egyirányú ANOVA; p <0,05); az SMS-küldés gyakorisága a barátoknak és az ismerősöknek (egyirányú ANOVA; p <0,05), valamint az ismerkedésre való képesség és az ismeretlenekkel vagy kevéssé ismertekkel szembeni bizalom (egyirányú ANOVA; p <0,01). Adataink alapján úgy tűnik, hogy a szorongási szint csökkentésében a kapcsolati háló potenciális új tagjai felé irányuló kezdeményezőkészség és bizalom mellett elsősorban a közepes erősségű kapcsolatok száma (közeli rokonok, barátok) és a közepes erősségű kommunikációs csatornák használati gyakorisága (mobiltelefon-beszélgetés, SMS) a jelentős tényezők. Az erős (családtag) és a nagyon gyenge (távoli rokon, ismerős) kapcsolatok száma, illetve az ezeknek megfelelő erős (személyes együttlét) vagy nagyon gyenge (anonim internetes kommunikáció) kommunikációs csatornák használatának mennyisége eredményeink szerint kisebb hatással van a szorongás alakulására.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Barna Vásárhelyi, Péter Bencsik, Ágnes Szmolenszky, Mária Judit Molnár, Balázs Győrffy, György Kosztolányi, Tivadar Tulassay and András Falus

A genomikai vizsgálatok – elsősorban a genetikai polimorfizmus- és a génexpressziós vizsgálatok, valamint a betegségek kockázata közötti kapcsolat elemzése – egyre nagyobb szerepet kap az orvosi kutatásokban. Ezek természetszerűleg elválaszthatatlanok a betegek mintáitól. A gyűjtött, tárolt és megfelelen regisztrált biológiai minták, valamint hozzájuk tartozó klinikai adatok összességükben a biobankot alkotják. A biobankok együttműködésével, az itt tárolt minták és adatok kollaboratív megosztásával számottevően nő a kutatás hatékonysága. A szerzők közleményükben magyarországi kezdeményezésekről számolnak be, melyek célja biobankregiszterek kialakítása, az egyes biobankok működésének a feltérképezése és összehangolása. Bemutatják az Országos Biobank-honlap, a Semmelweis Biobank, a ritka betegségekre szakosodott Orphanet, a neurológiai és pszichiátriai betegségben szenvedők mintáira kifejlesztett NEPSYBANK szerkezetét, célkitűzéseit. Az utóbbi években egyre több biobankot hoznak létre genomikai vizsgálatok céljára. A közeljövőben a törvényi háttér szabályozásával ez a folyamat várhatóan felgyorsul, és jobban koordinálhatóvá válik. Várható, hogy a bemutatott biobankhálózatok ebben segíteni fognak.

Restricted access

Pályi István: Vasúti indóház hálózat rekonstrukciójának gazdasági modellezése, különös tekintettel a műemlékvédelmi kérdésekre . PhD értekezés, Budapest 2008. István P

Restricted access
Magyar Onkológia
Authors: László Gyarmathy, Géza Varjas, Tibor Major, János Fodor and Miklós Kásler

Gy Gyenes L Bozóky 1981 Számítógépes Országos Besugárzástervezési Hálózat Magyar Onkológia 25

Restricted access

-konzollemez számítása és vizsgálata. Mélyépítéstudományi Szemle 21. évf. (1971) 4. sz. 178–180. Kirchner I.: Heurisztikus algoritmus sík végeselem-hálózat csomóponti koordinátáinak optimális megválasztására. Építés- Építészettudomány

Restricted access

A közleményben bemutatott módszer egyik nagy előnye, hogy nagy általánossággal bír (más tájegységekre is alkalmazható) és egy bizonyos mértékben kiküszöböli a romániai táblázatos módszer szubjektivitásából adódó bizonytalanságokat. Pontosabban mondva, ha egy szakértőkből álló csoport meghatározza a példabemenetekhez tartozó talajértékeket, akkor a továbbiakban minden más tényezőhöz tartozó talajérték egyértelműen kiszámolható a súlyok segítségével megadott P-függvény (8) által. Az általunk megadott TP-típusú függvény (8. képlet) viszonylag sok (17) tényező alapján tudja csak megbecsülni egy adott pontban a talajértéket. Ha megfigyeljük a tanuló táblázatot (2. táblázat), észrevehető, hogy egy tájegységen belül bizonyos tényezők nem változnak. Ezeket ki lehet iktatni a gépi tanulás alkalmazásakor és így egyszerűsíthető a P-függvény. A hálózat által adott eredmények kiértékelése során (3. ábra) azt tapasztaltuk, hogy a Csíki-medence tájegységre a P-függvény (8) egy tizedes pontossággal meghatározza a talajértéket. A módszer által kapott TP-függvény csak a mintavételi pontok tartományán belül alkalmazható. Így pl. a Csíki-medencére meghatározott súlyok csak e tájegység talajértékeinek kiszámítására használhatók. Más tájegységre az ottani mintavételi adatok alapján a hiba-visszaterjesztési algoritmusával új súlymátrixokat kell szerkeszteni.  A módszer egy fontos eredménye, hogy a kapott súlyok egy tájegységet jellemeznek talajérték szempontjából. Érdekes következtetések vonhatók le, ha több különböző tájegységre meghatározzuk a súlyokat és megvizsgáljuk ezek között a korrelációkat. Ennek megvalósításához létrehozunk az ESRI Arcview térinformatikai programcsomaghoz egy kiegészítő modult (Arcview extension)  az Avenue script nyelv segítségével. Ez a modul egy tájegységre az ismert példabemenetek és talajértékek alapján megszerkeszt egy megfelelő számú neuronból álló hálózatot és meghatározza a súlyokat. A súlyok segítségével és a talajértéket befolyásoló tényezők ismeretében a tájegység bármely pontjában a talajérték kiszámítható és összehasonlítható a más módszerek által adott eredményekkel.  A pontosság növelése nem szükséges, mivel a talajok osztályokba való csoportosítása a talajérték nagyobb léptékű változása szerint történik. Így elégséges, hogy bizonyos tényezőkre a hálózat által megtanult súlyok jól osztályozzanak. Ezt a hálózat statisztikai értelemben meg is valósítja, mivel a hálózati osztályozók aszimptotikusan egyenértékűek a Bayes-féle statisztikai osztályozó eljárásokkal (Ruck et al., 1990).

Restricted access