Search Results

You are looking at 1 - 10 of 18 items for :

  • "hátrányok" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Viktória Ferencz, Beatrix Domján, László Gerő, Tímea Tänczer, and Gy. Ádám Tabák

Absztrakt

Az inzulinkezelés a cukorbetegség leghatékonyabb kezelési módja. A microvascularis szövődmények kockázatának egyértelmű csökkentése és az esetleges hosszú távú cardiovascularis előnyök elérésének azonban ára van: a (súlyos) hypoglykaemia kockázata 2–3-szorosára nő, továbbá az inzulinkezelt betegek testsúlya gyorsabban növekszik, mint az egyéb kezelésben részesülőké. Egy vizsgálatban ráadásul az intenzív glykaemiás kezelés mellett (ami gyakrabban igényelt inzulint) növekedett az összmortalitás is. Jól ismert ezeken kívül az inzulin növekedési faktorszerű hatása, ami fokozott mitogenitást eredményezhet. Ezen potenciális mellékhatások mind a beteg, mind az orvos részéről gátat szabhatnak az inzulinterápia elkezdésének. A közleményben a szerzők bemutatják, hogy a cukorbetegség diagnózisakor alkalmazott átmeneti intenzív inzulinkezelés hosszú távú remissziót eredményezhet. Tárgyalják továbbá az inzulinkezelés elkezdésének optimális módját (napi egyszeri bázisinzulin), illetve az intenzifikálás lehetőségeit is. Kitérnek az analóg inzulinok farmakokinetikai előnyeire, és bemutatják, hogy az új bázisanalógok mellett hasonló hatékonyság érhető el, mint a humán inzulinnal, miközben a hypoglykaemia kockázata körülbelül 20–30%-kal csökken. Orv. Hetil., 2015, 156(36), 1443–1450.

Open access

Absztrakt

A közlemény áttekinti a laparoscopos sérvsebészet történetét, a lágyéktáji és ventralis sérvek laparoscopos megoldásait, technikáját, eredményeit. Az előnyök és hátrányok mérlegelése alapján megállapítja, hogy a laparoscopos sérvműtétek kiváló eredményekkel járnak a korai rehabilitáció, a közvetlen és távoli posztoperatív fájdalom, valamint az igen alacsony (kevesebb mint 1, illetve 5%) recidívaarány vonatkozásában. Gyakorlott sebész kezében méltán tekinthetők a sérvműtétek gold standardjének.

Restricted access
Educatio
Authors: Ágoston Horváth, Ágnes Makó, and Krisztián Széll

Absztrakt:

Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy a szakképzésből kikerülő fiatalok a végzés után milyen karrierutat járnak be, milyen munkaerőpiaci státuszmintázatok azonosíthatók körükben. Vizsgálatunk alapját az MKIK GVI szakképzési pályakövetéses vizsgálatának összekapcsolt adatbázisa adta, mely lehetővé tette a szakképzésben végzettek 2017 júniusa és 2018 decembere közötti pályaútjának havi szintű elemzését. A vizsgált időszakban öt munkaerőpiaci státuszt azonosítottunk: dolgozó, munka mellett tanuló, tanuló, munkanélküli, gyermekvállalás miatt inaktív. A szakképzéskutatásokban eddig még nem alkalmazott szekvenciaanalízis segítségével a havi státuszok alapján kísérletet tettünk tipikus pályaútmintázatok megragadására. Az elemzés eredményeként öt csoportot (klasztert) tudtunk megkülönböztetni: a tanulók, a munkaerőpiacra lépők, a munkavégzéssel párhuzamosan tanulmányokat folytatók, a dolgozók, valamint a munkanélküliek/inaktívak csoportjait. A csoportok háttérváltozók szerinti elemzése a hátrányok koncentrálódására és újratermelődésére mutat rá: a munkanélküliek, inaktívak helyzetét alapvetően meghatározzák családjuk kedvezőtlen szocioökonómiai körülményei.

Open access

hátrányos helyzetű tanulók oktatásának változása. In: Fehérvári A. & Tomasz G. (szerk.) Kudarcok és megoldások – Iskolai hátrányok, lemorzsolódás, problémakezelés. Budapest, Oktatáskutató és

Open access

Franciaország és Magyarország meglehetősen eltérő fejlődési pályát járt be az elmúlt 150 évben, mindkét országban közös azonban az örökölt monocentrikus térstruktúra. A gazdasági és politikai centralizációs törekvések a XVIII–XIX. századra vezethetőek vissza, a monocentrikus térszerkezetből származó hátrányok felismerése és ellenpólusok kijelölése az 1950-es, 1960-as évekre, a fejlesztéspolitika eredményeinek értékelése pedig a XX. század végére. Hogy sikerült-e változást elérni, jól tükrözi, hogy a XXI. század elején megfogalmazott fejlesztéspolitikai koncepciók célja továbbra is a monocentrikus térszerkezet oldása, Franciaországban Párizs, Magyarországon pedig Budapest dominanciájának csökkentése. Az értekezés célja Franciaország és Magyarország fejlesztéspolitikájának párhuzamba állítása, a különbségek és a hasonlóságok elemzése. Ennek során a következők kerülnek bemutatatásra: – a monocentrikus térszerkezet kialakulásának történelmi okai, – a kiegyenlített területi fejlődés érdekében elméletben és a gyakorlatban alkalmazott növekedési pólus koncepciók, – a fejlesztéspolitika jövőképe.

Restricted access

A tanulmány az ember természettől való elidegenedését, a természet értékeinek kihasználását elemzi. A természeti ember olykor kívül reked a civilizáció körén, de ez nem jelenti, hogy elveszítené alapvető emberi jogait: pusztán a joghoz való viszonya értékelődik át. Amikor a környezeti veszélyek migrációra kényszerítik a szegényebb országok lakosságát, voltaképp a Ruth-effektus archetipikus megjelenésével találkozunk. A szegénység és a környezetrombolás közös gyökerekből ered. Ezen azonban változtatni kell. A szegénység nem lehet a környezetvédelem korlátja. A tehetősebb államok, ha mással nem is, de legalább anyagiakkal kell, hogy támogassák a szegényebb országok környezetvédelmi törekvéseit. Régi-új jelenségről van szó, de a mai kor civilizációs foka lehetővé teszi, hogy különböző szabályozókkal – főként jogi eszközökkel – megfelelően lehessen kezelni a környezeti veszélyeket. A jog nem az egyedüli, de talán a legalkalmasabb eszköz a környezeti hátrányok szülte intraszociális és internacionális konfliktusok rendezésére. Az egyik pillanatról a másikra végbement környezetetikai váltás a jogban akár évtizedekig is elnyúló transzformációs időszakot vehet igénybe. Az etikai váltás tehát megtörtént, de a jogrendi változtatás még hosszú ideig tarthat. Jogi szabályozottság nélkül pedig – jelenlegi tudásunk szerint – nem lehet társadalmi célokat és irányokat módosítani.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Helga Judit Feith, Zsuzsanna Soósné Kiss, Ágnes Kovácsné Tóth, and Péter Balázs

Ismereteink szerint ez idáig nem történt olyan átfogó vizsgálat Magyarországon, amely egészségügyi felsőoktatásban tanuló hallgatók szociokulturális hátterét vizsgálta volna. Célkitűzés: Keresztmetszeti kutatásunk fő célkitűzése az volt, hogy megismerjük és elemezzük a leendő orvosnők, diplomás ápolónők és védőnők társadalmi hátterében megmutatkozó különbségeket. Módszer: Jelen kutatásunk orvostanhallgató-nők, valamint egészségügyi főiskolai karon tanuló hallgatónők között készült, a Semmelweis Egyetemen. Összesen 295 hallgatónőt vontunk be a kutatásba, értékelhető választ adott 68,08% ( n = 201). Az eredményeket az SPSS programcsomag segítségével elemeztük, leíró statisztikai megközelítésben. Eredmények: A felmérésben részt vevő hallgatónők számos szociodemográfiai jellemzőjében meghatározó különbséget tapasztaltunk. Az orvostanhallgató-nők nagyobb hányada diplomás szülők gyermeke, ugyanakkor a főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgatónők esetében ennek jóval kisebb az esélye. Nem találtunk ugyan statisztikailag alátámasztható különbséget a három hallgatói csoport családi állapotában, de megállapítható, hogy kevesebb diplomásápoló-hallgatónő volt férjezett, illetve élt élettársi kapcsolatban. Következtetések: A főiskolai hallgatónők, valamint az orvostanhallgatók szociokulturális hátterében megmutatkozó különbségek, az ebből következő társadalmi hátrányok nagyobb mértékben sújtják az ápoló- és védőnőhallgatókat, mint az orvostanhallgató-nőket.

Restricted access

Absztrakt:

A közlemény célja a ritka betegségek jelenlegi helyzetének és ezen belül a magyarországi állapotának a leírása. Bemutatjuk a közelmúlt nemzetközi és hazai fejleményeit, amelyek ismerete elősegítheti a mindennapi orvosi gyakorlatban a ritka betegek ellátását. A ritka betegséggel élők az egészségügyi ellátórendszer számára sokszor „láthatatlanok”, mert csak néhány ilyen betegségnek van betegségek nemzetközi osztályozási (BNO-) kódja. A körülbelül 800 000 ritka beteg a gyakori megbetegedésben szenvedőkhöz képest is óriási hátrányban van. Fontos nemzeti és nemzetközi lépések történtek az utóbbi időben e hátrányok csökkentésére. A magyar Ritka Betegségek Szakértői Központok hivatalosan kinevezésre kerültek, és így számos egészségügyi szolgáltató csatlakozni tudott a megalakuló európai referenciahálózatokhoz. A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége létrehozta a ritkabetegség-specifikus Mentőöv Információs Központ és Segélyvonalat. Ezek a lépések elősegítik a Ritka Betegségek Nemzeti Terv végrehajtását, annak ellenére, hogy annak a formális elfogadási folyamata ideiglenesen megakadt az egészségügy háttérintézményeinek újraszervezése miatt. E fejlemények hozzájárulhatnak a betegutak jobb kialakításához, és így lerövidíthetik az érintett családok bolyongását az egészségügyi, oktatási és szociális ellátások labirintusában. A ritka betegségekben szenvedők ellátásával kapcsolatos nemzeti stratégia megvalósítása szükséges ahhoz, hogy javítsunk a ritka betegeket ellátó egészségügyi szolgáltatások rendszerének jelenlegi szervezettségén és hatásosságán, hogy felkészítsük az egészségügyi, oktatási, szociális szakembereket és magukat a betegeket is a rendszer minél jobb kihasználására. A tervszerű ellátás célja, hogy minden ritka beteg a lehető legrövidebb idő alatt kapjon diagnózist annak érdekében, hogy időben hozzáférhessen a szükséges ellátáshoz és támogatáshoz, végeredményben csökkentve a beteg és családja megpróbáltatásait és a társadalom terheit. Orv Hetil. 2017; 158(47): 1851–1856.

Restricted access

Az elmúlt évtizedekben számos külföldi kutatás mutatott rá a fonológiai tudatosság olvasásban betöltött kiemelt szerepére. A vizsgálatok többsége az olvasási teljesítményt a szóolvasással, dekódolással jellemezte, kevesebb figyelem irányult e metanyelvi készség szövegértésben betöltött szerepére. Azon kevés angol nyelvterületen végzett empirikus vizsgálat, amely a fonológiai tudatosság szövegértésben betöltött szerepét tárta fel, hosszabb időn keresztül fennálló együttjárást mutatott a két változó között. Jól ismert tény, hogy a magyar diákok szövegértési teljesítményének egyik befolyásoló tényezője a család szocioökonómiai státusza (SES). A legtöbb nemzetközi vizsgálati eredmény szerint a SES meghatározó szerepet tölt be a fonológiai tudatosság alakulásában is, de hazai kontextusban még nem vizsgálták e kapcsolatrendszert. Jelen tanulmány célja a fonológiai tudatosság fejlődésének és szövegértéssel való kapcsolatának vizsgálata a SES tükrében az általános iskola első négy évfolyamán.

A vizsgálatban egy általános iskola alsó tagozatos tanulói vettek részt (N=205). A tanulók egy online fonológiai tudatosságot, egy szövegértést mérő tesztet és egy papír-ceruza alapú háttérkérdőívet töltöttek ki.

A fonológiai tudatosság fejlettségi szintjében szignifikáns változás második és harmadik évfolyam között történt. A teljesítmény a negyedik évfolyamon sem érte el a maximumot. Adataink szerint a SES mind a fonológiai tudatossággal, mind a szövegértéssel szignifikáns kapcsolatot mutatott. A három változó közötti kapcsolatrendszert feltáró modell szerint a SES meghatározza a fonológiai tudatosság és a szövegértés alakulását egyaránt, és e két kognitív változó között kölcsönös kapcsolat áll fenn.

Tanulmányunk felhívja a figyelmet a fonológiai tudatosság fejlesztésének fontosságára az olvasástanulás időszakában, valamint az otthoni környezetből fakadó hátrányok időben történő kompenzálására, megteremtve ezzel a tanulók szövegértési teljesítménye javulásának és sikeresebb iskolai pályafutásának lehetőségét.

Restricted access
Magyar Sebészet
Authors: Dániel Kári, Diána Korsós, Bence Kecskédi, Zoltán Lovay, Gábor Ecsedy, Péter Lontai, Ferenc Ender, and Attila Vörös

://www.cancer.org/Healthy/InformationforHealthCareProfessionals/ColonMDClinicansInformationSource/ColorectalCancerScreeningandSurveillanceGuidelines/comparison-of-colorectal-screening-guidelines  Accessed: 10 April 1012. 29. Schwab R : Vastagbélrákszűrés: módszerek, előnyök, hátrányok, ajánlás . http

Restricted access