Search Results

You are looking at 1 - 7 of 7 items for :

  • "hatásvizsgálat" x
Clear All
Authors: Annamária Zseni, Katalin Varga S., Mária Angster, Nikolett Béleczki, Gábor Füzér, Emese Néveri, Mária Nóra Joó, Zoltán Nagy and Dóra Lőrik

Kutatásunkban a családállítás közép- és hosszú távú hatásait kívántuk vizsgálni. Az utánkövetéses vizsgálatot 209 személlyel, saját szerkesztésű kérdőívvel végeztük. A kérdőívek adatait az SPSS 10.0 statisztikai programcsomag felhasználásával elemeztük. Kimutattuk, hogy a hazánkban is egyre népszerűbb módszer tényleges hatással rendelkezik. A családállítást követően megélt közép- és hosszú távú változás mértéke szignifikáns. Ez mind a saját hipotézisünknek, mind a hasonló céllal végzett nemzetközi vizsgálatok eredményeinek megfelel.

Restricted access

A Bacillus thuringiensis cry1Ab endotoxint termelő transzgénikus kukorica (DK440BTY) és izogénes, toxint nem termelő kukorica (DK440) rizoszféráját jellemeztük talajbiológiai eszközökkel, illetve összehasonlító értékelést végeztünk egy vegetációs periódus három mintavételi időszakában. Telepszámlálásos módszerrel meghatároztuk néhány kitenyészthető mikrobacsoport (heterotrófok, oligotrófok, spórás mikrooganizmusok, szabadon élő N2-kötők és mikroszkopikus gombák) csíraszámát a rizoszféra talajában. Elvégeztük a mikrobiális össz-aktivitás vizsgálatát fluoreszcein-diacetát (FDA) hidrolízisének mérésével, illetve nyomon követtük a gyökérrendszer szimbiotikus struktúráinak, azaz az arbuszkuláris mikorrhiza gombák kolonizációjának a működőképességét is. A rizoszférához szorosan kapcsolódó talajrészben a szabadon élő szaprotróf Trichoderma gombák faji diverzitásának az alakulását ellenőriztük.  Megállapítottuk, hogy a belső rizoszféra (endoriza) mikroszimbiontás kolonizációja az első mintavétel során (2001. június) szignifikánsan kisebb aktivitást mutatott, és csökkent a gomba működőképességét jelző arbuszkulumok mennyisége is. A további mintavételek során (2001. augusztus és október) azonban ezek a különbségek nem jelentkeztek, a szimbiózis működőképessége helyreállt. A varianciaanalízis azonban összesített hatásban szignifikáns különbséget jelzett. A gyökérfelszín kitenyészthető mikrobacsoportjainak csíraszámában nem adódott statisztikailag igazolható különbség a kétféle növény között. Az FDA módszerrel kimutatható össz-mikrobiális aktivitást ugyanakkor mindegyik mintavételnél nagyobbnak találtuk a Bt-kukorica rizoszférájában, amiből a fiziológiai tulajdonságok megváltozására következtettünk. A transzgénikus növény gyökérhatásának távolabbi részén, a külső rizoszférában a Trichodema gombák száma és faji összetétele csak szezonális változásokat mutatott, de nem különbözött szignifikánsan a génmódosított növénynél. Eredményeink jelzik a génmódosítás közvetett hatását a rizoszférában található „nem célzott” szervezetek összetételére vagy aktivitására, és felhívják a figyelmet a további, tartamjellegű vizsgálatok szükségességére is. 

Restricted access

A tanulmány a Frostig-féle vizuális észlelési képességfejlesztő program hatásvizsgálatának eredményeit ismerteti. Bemutatja, hogyan módosul a képességstruktúra héthónapos fejlesztési időszakot követően olyan 4-8 éves gyermekeknél, akiknél a tanulási zavar tünetei a nyelvfejlődés és a vizuoperceptív organizáció zavaraival társulnak. A vizsgálat 120 fős mintán készült. Az eredményeket a 60 fős kísérleti és 60 fős kontrollcsoportba, illetve az életkor és az intézményi háttér alapján 3-3 további alcsoportba sorolt gyermekek esetében a Snijders-Oomen-, a Frostig-, a Bender- és Goodenough-tesztek mutatóinak alapján elemezzük. Az eredmények ismeretében elmondható, hogy a multiszenzoros fejlesztőprogram óvodás- és kisiskoláskorban más-más módon, de jó hatásfokkal segíti elő az intraindividuális különbségek csökkenését. Hatékonyan befolyásolja a képességek fejlődését, s ez a kísérleti csoport előnyére a mentális és vizuális teljesítmények értékeinek statisztikailag is értékelhető változásában jelenik meg.

Restricted access

A tanulmányban a szerző azt vizsgálja, miképpen lehet információkat szerezni arról, hogyan kapcsolódik össze a tér és a társadalmi szervezet. Szerinte a társadalomkutatókat csak akkor érdekli a tér, ha az társadalmi szervezetre vonatkozik. Úgy véli, hogy a tér érzékelésének és értelmezésének folyamatát a kommunikációs elmélet, a társadalmi alaktan és a társadalomökológia fogalmaival lehet elvégezni. A tanulmány a következő két kérdésre keresi a választ: a) milyen hatással van a társadalmi szervezet a térbeli alakzatokra? b) a térbeli alakzatok miként hatnak a társadalmi szervezetre? A cikk végső következtetése, hogy a tér kulturális termék és nem fizikai jelenség.

Restricted access

Absztrakt:

A vizsgálatsorozatot egy budapesti középiskolában 2016 és 2019 között végeztük, kvantitatív és kvalitatív módszerekre támaszkodva. Innovatív kutatásunkban a Haver Alapítvány foglalkozássorozatának hatását vizsgáljuk, a középiskolás korosztály attitűdváltozására és a zsidókkal kapcsolatos ismereteire. A hatásvizsgálat módszertani alapja a kontrollált kísérleti elrendezés, amelynek lényege egyrészt a diákok attitűdjeinek és ismereteinek előzetes (pre-) és utólagos (poszt-) mérése, illetve a kísérleti csoportok (A, C, D osztályok) mellett egy kontrollcsoport bevonása a vizsgálatba (B osztály), akik nem vettek részt a foglalkozásokon. Tisztában vagyunk azzal, hogy rövid idő alatt (néhány hónap) és egy foglalkozás hatására nem várható lényeges elmozdulás egyik dimenzióban sem (attitűd és ismeretek), éppen ezért különböző, „jól célzott” foglalkozásokkal és többszöri méréssel vizsgáljuk a diákok általában a kisebbségekkel és konkrétabban a zsidósággal kapcsolatos nézeteit. Jelen tanulmányban az első két kutatási hullám legfontosabb kvantitatív és kvalitatív eredményeit tekintjük át.

Open access

Absztrakt:

Bevezetés és célkitűzés: Az elmúlt évtizedben a mindfulness alapú intervenciós programok (MBCR, MBSR) alkalmazása, elterjedése, különösen a daganatos betegek körében, exponenciális növekedést mutatott. Számos vizsgálat igazolja a program hatékonyságát a stressztünetek, a depresszió, a szorongás csökkentése terén, a hangulati állapot javításában és az alvászavarok kezelésében. Jelen kutatás a Tűzmadár Alapítványnál alkalmazott komplex, MBCR pszichoszociális intervenció hatékonyságát vizsgálta daganatos betegek körében. Módszer: A programban 101 fő, a rákbetegség szempontjából különböző lokalizációjú és stádiumú beteg (kísérleti csoport) és 72 fő illesztett kontroll vett részt. Mérés történt (PSS, HADS, FACT-G, POMS-SF, Freiburgi Betegségfeldolgozási Kérdőív) az intervenció előtt (T1), a nyolc hétig tartó intervenció után (T2) és hat hónappal később (T3). Eredmények: Szignifikáns javulás mutatkozott a mért pszichológiai változókban és az életminőség néhány aspektusában, T1- és T2-mérések között. Csökkent az észlelt stressz szintje, a szorongás és a depresszió, valamint szignifikánsan erősödött az életerő és az optimizmus. Csökkent a depresszív megküzdés átlagpontszáma és a bagatellizáló coping is. Szignifikánsan javult az életminőség két dimenziója, és a változások többsége megmaradt a nyomon követő T3-mérés során is. A kontrollcsoportban a vizsgálati időszakban a T3-méréskor egyedül a bagatellizáló coping mutatott szignifikáns erősödést. Ez az első, magyar rákbetegek körében végzett hatásvizsgálat az MBCR-módszer alkalmazásával. Következtetések: Az MBCR-program hatékony intervenció rákbetegek körében. A mért pszichológiai és életminőség-változások hosszú távon is megmaradnak. Orv Hetil. 2017; 158(33): 1293–1301.

Restricted access

falu a homokon Kritika 1980 7 23 27 Csite , András - Csurgó , Bernadett - Himesi , Zsuzsa - Kovách , Imre 2002: Agrárpolitikai “hatásvizsgálat”: földhasználat, foglalkoztatottság

Restricted access