Search Results

You are looking at 1 - 10 of 75 items for :

  • "hatékonyság" x
Clear All

Minél többet tudunk egymásról, annál jobban tudjuk intézni közös ügyeinket. E nagyon tág értelmezési kereten belül, melyet stratégiai döntéselméleti és méltányosságelméleti megfontolásokkal pontosítunk, a tanulmány azt a kérdést próbálja megválaszolni, hogy elosztási helyzetek méltányosságában mutatkozó bizonytalanság, illetve annak csökkentése miként befolyásolja az elosztás méltányosságát és hatékonyságát. Elvárásunk szerint összeilleszthető hatékonyság és méltányosság mellett, ha egy kétértelmű elosztási helyzet bizonytalansága megszűnik, az elosztás racionálisabb és méltányosabb is lesz. Ultimátumjáték-forgatókönyvre épülő kísérletünkben az elosztó két készlet elosztásáról dönt közte és a fogadó között. Míg az egyik készlet egységei mindkettejüknek ugyanannyit érnek, a másik készlet egységei az elosztónak vagy kevesebbet vagy többet érnek, mint a fogadónak. Az elosztás eredménye a fogadó számára bizonytalan. A bizonytalanságot eloszlató információt a fogadó pénzért kérheti. Hogy ezt megtette-e, arról az elosztót még elosztási döntése előtt tájékoztatjuk. Miközben a döntésekben logikai alapon a méltányosság és a hatékonyság nem zárja ki egymást, a viselkedésben a két változó negatív összefüggést mutat. Értelmezésünk szerint lehetséges, hogy az információkérés bizalmatlansági üzenetet hordozott, mely kiemelte a méltányos eredmény szempontját, ugyanakkor beszűkítette a hatékony megoldásra mozgósítható figyelmet. A megvitatásban szervezet-lélektani vonatkozások is megjelennek.

Restricted access
Authors: Zoltán Kondé, Csaba Szabó and Gergely Szabó

Absztrakt

A hipnotikus fogékonyság és a figyelmi beállítódások rugalmas kontrollálásának lehetséges összefüggését tanulmányoztuk éber állapotban. A hipnotikus fogékonyság alapján kialakított (alacsony, közepes, magas fogékonyságú) csoportok feladatváltási teljesítményét vizsgáltuk a feladatváltási paradigma egy újszerű változatával. A személyek hipnotikus fogékonyságát előzetesen, a Waterloo-Stanford Hipnábilitási Csoportskála C változatával mértük. A kísérletben a személyeknek két kognitív kategorizációs feladatot kellett felváltva teljesíteni reakcióidő helyzetben. Az ingersorozat meghatározott pontjain jelzések határozták meg a releváns kategóriákat (irányított váltás és irányított ismétlés). A sorozat két kiemelt pontján a személyek maguk döntöttek arról, hogy változtatnak-e a feladaton (önkéntes váltás) vagy sem (önkéntes ismétlés). Markáns különbséget találtunk a váltási és az ismétlési reakciók latenciájában (váltási veszteség) irányított helyzetekben. A váltási veszteség jelentősen kisebb volt önkéntes helyzetben, mely azt jelezheti, hogy ha a figyelmi feldolgozás céljainak önálló meghatározására lehetőség van, a figyelmi teljesítmény javul. A három vizsgálati csoport teljesítménye lényegében egybevágónak bizonyult irányított és önkéntes figyelmi helyzetben is. Ugyanakkor az önkéntes váltások gyakorisága jelentősen eltért a két lehetséges váltási hely között, mindhárom csoportban. A váltási veszteség a preferált váltási ponton kisebb volt, ugyanakkor a preferált és nem preferált váltási helyzetekben mutatott váltási teljesítmény eltérése csak a magasan fogékony személyeknél közelítette a szignifikáns mértéket (p = 0,065). Ez az eredmény további megerősítéseket követően azt jelezheti, hogy a figyelmi beállítódások stratégiai kontrollálásának lehetősége magasan fogékony személyeknél jobb, hatékonyabb figyelmi teljesítményt tesz lehetővé. Megfigyeléseink arra utalnak, hogy a hipnotikus fogékonyság egyéni különbségei kapcsolatban állhatnak a figyelmi kontroll hatékonyságának éber helyzetben/hipnotikus kontextuson kívül is megfigyelhető eltéréseivel.

Restricted access

Absztrakt

Az érzelmek – mikro- és makroszintű – gazdasági folyamatokra gyakorolt hatásai a pszichológusok és a közgazdászok közös érdeklődésére tarthatnak számot. Az egyik ilyen érzelem, amely komoly befolyással lehet az emberi motivációra és ezáltal a gazdasági viselkedésre, az irigység. Ez az érzelem magyarázatot adhat olyan makroökonómiai változásokra is, mint a fejlődés (illetve annak elmaradása), illetőleg az egyéni, vállalati és nemzetgazdasági hatékonyság csökkenése. Atanulmány a jelenlegi magyar gazdasági és üzleti szereplők empirikus vizsgálatával kiegészítve rávilágít az irigység lehetséges mikro- és makrogazdasági hatásaira.

Restricted access

Absztrakt:

Bevezetés: Keringésmegállás esetén az azonnali laikus segítségnyújtás életmentő lehet. Célkitűzés: Célunk volt felmérni, hogy az általános iskolás korosztály hány éves kortól képes hatásosan végezni az újraélesztést. Módszer: A kutatásban 164 fő, 7–14 éves korú gyermek vett részt, amelynek során a résztvevők egy 45 perces újraélesztés-oktatáson vettek részt kis csoportokban (8–10 fő/csoport). Az oktatás végén az újraélesztési fantomon kétperces folyamatos újraélesztést kellett bemutatniuk, amelynek során a teljesítményt az „AMBU CPR Software” segítségével mértük. Eredmények: A mellkaskompressziók átlagos mélysége 44,07 ± 12,26 mm volt. A résztvevők 43,9%-a volt képes hatásos mellkaskompressziót kivitelezni. A lélegeztetés során befújt levegő mennyisége átlagosan 0,17 ± 0,31 liter volt. A résztvevők 12,8%-a volt képes a lélegeztetést hatásosan kivitelezni. A mellkaskompresszió mélysége (p<0,001) és a befújt levegő mennyisége (p<0,001) is szignifikáns összefüggésben volt a gyermek életkorával, testsúlyával, testmagasságával és BMI-értékével. Következtetések: Az általános iskolások képesek megtanulni az újraélesztés lépéseit, amelynek hatásos kivitelezése főként a gyermek testi adottságaitól függ. Orv. Hetil., 2017, 158(4), 147–152.

Restricted access

A fejlett országok jóléti államai nemzetközi versenyképességük megtartása és hosszú távú finanszírozhatóságuk érdekében a 80-as évektől a gazdaság számos területéről visszahúzódtak, miközben az egészségügyi szektorban fenntartották domináns szerepüket. Ennek hátterében elsősorban az idősödő lakosság, az egészségügyi technológiák kínálatának növekedése, a betegségek struktúrájának és a társadalom igényeinek megváltozása áll. Ebben a tanulmányban Hollandia és Anglia egészségügyi rendszerén keresztül vizsgáljuk ezeket a jelenségeket és hatásukat az egészségügyi források újraelosztására. Vizsgálatunk azt mutatja, hogy nagyon hasonló célok – a hatékonyság javítása és a méltányosság biztosítása – mentén kialakított, de eltérő társadalmi-gazdasági hagyományokkal rendelkező egészségügyi rendszerek sok szempontból különböző módon reagálnak az őket ért hatásokra. A holland rendszerben a magánszektor szerepe az egészségügyi piac működésében fokozatosan erősödik, amely versenyző biztosítókat működtető társadalombiztosítási rendszer kialakításához vezetett. Angliában az elsődleges rendszerszervező elv az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő méltányos hozzáférés biztosítása, amely állami tulajdonú területi monopóliumok működtetését erősítette. Az alapvető különbségek ellenére az állam újraelosztó, koordináló szerepe társadalmi-gazdasági berendezkedéstől függetlenül mindkét országban kulcskérdés maradt. Eközben a magánszektor, a verseny és a hatékonysági elvárások az egészségügyi költségvetésekre nehezedő nyomás hatására mindenhol erősödtek. Vizsgálatunkból az következik, hogy a jóléti államokban a közösségi döntéseken nyugvó nemzeti egészségpolitikának a külső és belső környezeti tényezők hatása mellett is jelentős mozgástere marad, így az állam nemcsak elszenvedője az egészségügyi szektorban végbemenő változásoknak, hanem maga is képes befolyásolni őket.

Restricted access

Absztrakt:

Az írás vállaltan szubjektív és szkeptikus esszé, ami megkérdőjelezi az IKT forradalmi jellegét az oktatásban. Először bemutatja, hogy az IKT rendkívül jelentős üzlet, s ez az üzlet igen erőteljesen rányomja bélyegét a véleményekre. Ezt követően az írás azt elemzi, hogy valóban hatékonyabb lesz-e az oktatás az IKT által, s azt állapítja meg, hogy ezt nem lehet egyértelműen kijelenteni. Ezután azt vizsgálja meg, hogy mire való az IKT az oktatásban, s rámutat arra, hogy a tanulás lényege nem az információtömeg megszerzése, hanem az információk mögött álló struktúrák és összefüggések felismerése. Ezért a tanulási folyamatból nem hiányozhat a pedagógus, akinek a feladata mindennek elősegítése, támogatása. Az anyag arra is rámutat, hogy aligha reális elvárás, hogy a pedagógusok tartsanak lépést az IKT rohamos fejlődésével. Végeredményben a tanulmány azt hangsúlyozza, hogy a pedagógusra, a pedagógus és a tanulók személyes kontaktusára mindig szükség lesz az iskolában. A pedagógusok munkája nem rendelkezik technikai átválthatósággal, azaz a pedagógus foglalkozás a mai napig „kézműves munka”.

Open access

Összefoglalás

A mezőgazdasági fejlődés tükrében egyre nagyobb a jelentősége a mikrobiológiai készítményeknek, mivel alkalmazásukkal fokozható talajaink termékenysége, a kultúrnövények ellenállóképessége, valamint csökkenthető a kemikáliák felhasználása.

Három éven át (2006–2008) természetes alapanyagú lombtrágyák hatékonyságát vizsgáltuk Hajdúszoboszló déli termelési körzetében, réti csernozjom talajon. Vizsgálataink során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a Natur Vita (Chlorella vulgaris és Spirulina platensis), a Natur Plasma (Chlorella spp.) és az Amalgerol Prémium (alginát, mannitol, laminarin stb.) lombtrágyák biztosítanak e további termésnövekedést az alaptrágyázáson felül állománykezelésben és tarlókezelésben. A készítmények hatékonyságát vetőmag kukoricaállományban teszteltük, majd 2008-ban a vizsgálatokat kiterjesztettük az étkezési burgonya-előállításra is.

A vizsgálati eredmények statisztikai értékelése során megállapítottuk, hogy a tesztelt lombtrágyák alkalmazásával javul a vetőmag kukoricaállomány kondíciója. Az alkalmazott kezeléstől függően az alaptrágyázáson felül további termésnövekedést biztosítanak, valamint kombinált alkalmazásuk nem eredményez szignifikánsan na-gyobb termést, mint a készítmények önmagukban történő kijuttatása.

Restricted access

Összefoglalás

A fenntartható mezőgazdasági fejlődésben fontos szerepe van a biotrágyáknak, ugyanis a környezet kémiai terhelése nélkül segítik elő a talaj termékenységének fenntartását, növelik a kultúrnövények ellenállóképességét, valamint javítják a termésbiztonságot és a termés minőségét.

2006-tól 2008-ig természetes alapanyagú lombtrágyák hatékonyságát vizsgáltuk szabadföldi körülmények között Hajdúszoboszló déli termelési körzetében, réti csernozjom talajon. Vizsgálatai célunk annak megállapítása volt, hogy a Natur Vita (Chlorella vulgaris és Spirulina platensis), a Natur Plasma (Chlorella spp.) és az Amalgerol Prémium (alginát, mannitol, laminarin stb.) lombtrágyák képesek e további termésnövekedést biztosítani az alaptrágyázáson felül állománykezelésben és tarlókezelésben. A hatékonysági vizsgálatokat vetőmag kukoricaállományban kezdtük el, majd 2008-ban kiterjesztettük az étkezési burgonya-előállításra is.

A vizsgált készítmények képesek javítani a burgonyaállomány kondícióját, valamint az alkalmazott kezeléstől függően az alaptrágyázáson felül további termésnövekedést biztosítanak, viszont kombinált alkalmazásuk nem eredményez szignifikánsan nagyobb termést, mint a készítmények önmagukban történő kijuttatása.

Restricted access

Absztrakt

Az egészségügyi teamen belüli kommunikáció meghatározó a dolgozók érzelmi, szakmai biztonságérzetének megteremtése és a gyógyítás minősége szempontjából. A tanulmány célja az orvosok és szakdolgozók megfelelő kommunikációját akadályozó tényezők feltárása annak érdekében, hogy a kommunikációs zavarokat hatékonyan ki lehessen küszöbölni. A főbb orvosi adatbázisokban, valamint általános keresőrendszerek segítségével történő kutatás módszerét alkalmaztam a jelenség elemzésére. Megállapítható, hogy egyéni, hivatásbeli és rendszerszintű tényezők is korlátozzák az orvosok és szakdolgozók kommunikációját. Ezek között szerepzavarok, bizalomhiány, hierarchiai különbségekből származó kommunikációs gátak, vezetői problémák, képzettségbeli eltérések, kiégés és szervezeten kívüli tényezők egyaránt szerepelnek. A magyarországi orvos–szakdolgozó kommunikáció hatékonyságára erősen rányomja bélyegét a munkahelyi bizonytalanságból eredő félelem, az eltérő mértékű hálapénzzel terhelt finanszírozási nehézségek sora, valamint a kiégés. Egyéni, hivatásbeli és rendszerszintű változtatások egyaránt szükségesek ahhoz, hogy az orvosok és szakdolgozók kommunikációja jelentősen javuljon. Az erős szervezetfejlesztési tudással megvalósított közös tréningek, közös konferenciák elősegíthetik a jobb információáramlást és a kölcsönös elismerést, összehangolódást. Orv. Hetil., 2016, 157(17), 659–663.

Open access
Authors: Zsolt Gaál, Zsuzsanna Papp and Barnabás Bakó

Bevezetés: A szerzők ismertetik és elemzik a 2-es típusú, orális antidiabetikumokkal sikertelenül kezelt betegekkel lefolytatott DIABOBHU hazai obszervációs vizsgálat eredményeit. Célkitűzés: A vizsgálat során a diabetológiai gyakorlatban elindított glargin bázisinzulinnal kombinált orális kezelés eredményességét és biztonságosságát értékelték. Módszer: 2008–2011 között összesen 3955 beteg került bevonásra. Oktatást követően a betegek vércukor-önellenőrzés mellett titrálták fel inzulindózisukat a kezelőorvosuk segítségével. A 26 hetes vizsgálati periódusban 3 vizitre került sor. Elsődleges végpontként a HbA1c-szint változása szerepelt négy korcsoportban. Másodlagos végpontként az éhgyomri vércukorértékek, az inzulin dózisa, a testsúly, testtömegindex változása, a kezeléssel kapcsolatos megelégedettség, a hypoglykaemiák incidenciája szerepelt. Eredmények: A kiindulási átlagos 8,94%-os HbA1c 7,31%-ra csökkent. A betegek többsége elérte a glykaemiás célokat igen alacsony hypoglykaemiaráta mellett. A vizsgálat eredményei közül kiemelendő, hogy a betegek testsúlya nem nőtt és kezelésükkel elégedettek voltak. Következtetések: A szerzők hangsúlyozzák, hogy az analóg bázisinzulinnal kombinált orális kezelés ma is hatékony és biztonságos terápiának számít. Orv. Hetil., 2014, 155(23), 903–910.

Restricted access