Search Results

You are looking at 1 - 4 of 4 items for :

  • "hatalmi erőtér" x
  • All content x
Clear All

A politikai korrupció szervezeti struktúrája

Egy lehetséges szervezetszociológiai modell

Társadalomkutatás
Author: István Jávor

A tanulmány a szervezetek közötti hatalmi és érdekkapcsolatok elemzésére fókuszál. Azt vizsgálja, hogy hogyan működnek ezek a kapcsolatok, és milyen hatalmi érdekek, szervezeti és egyéni viselkedések mozgatják az együttműködést. Három szereplő, a pol__

Restricted access

A szerzők a közterületet olyan hatalmi erőtérként értelmezik, amelyben a résztvevő személyek és szervezetek olyan mozgás- és cselekvési szabadságfokkal rendelkeznek, amelynek következtében a szereplők magatartása kevésbé befolyásolható. A szerzők bemutatják a közterület szereplői kapcsolatrendszerének néhány markáns jellemzőjét. Empirikus adatfelvételek felhasználásával külön foglalkoznak a közterület rendjének és tisztaságának társadalmi-ökológiai összefüggéseivel, a lakosság viselkedésének összetevőivel.

Restricted access

A szerzők azt a sajátos cselekvési és döntési teret teszik elemzés tárgyává, amelyben az árvízi krízishelyzet kialakul, s amely egyidejűleg értelmezhető természeti és társadalmi jelenségként. Az árvízi cselekvési tér szerkezetének áttekintése után három szereplő (la­kosság, önkormányzat és vízügyi igazgatóság) viselkedésének és döntéseinek hatalmi és érdekösszetevőit vizsgálják. Elemzik a korlátozott racionalitás, valamint a felelőtlenség jelenségét az egyes szereplők döntéseiben.

Restricted access

A szervezetszociológia a szervezeteket általában célokat kitűző rendszerként határozza meg. Számomra ez a fogalom sok szervezet esetében gyakorlatilag értelmezhetetlen, hiszen számos bürokratikus szervezetnek sem az érdekeit, sem a céljait nem lehet látni, de ugyanígy nehezen lehet meghatározni a célját sokszor olyan szervezeteknek is, mint a fogyasztóvédelem, a polgármesteri hivatal, az ügyészség vagy a bíróság. Egy azonban biztos, és megközelítésemben alapvető: a szervezetek embereket irányítanak, kontroleálnak. Ez pedig nem más, mint a hatalom kérdése. A tanulmány a szervezeteket mint hatalmi gépezeteket fogja fel. Amelyik szervezetben a hatalom nem működik, nem stabil, az maga is krízisben van. Vagyis minden működés alapja a hatalom és ezáltal mindent át is itat a hatalom problémája. - Vagyis a szervezeti struktúra és működés minden eleme része és egésze csak a hatalmi megközelítés alapján elemezhető.  A hatalom azonban sajátságos működési logikát is hordoz, másként működik mint az erkölcs, a gazdaság, vagy a csoportkapcsolatok. Ez a hatalom működési és egyben értelmezési logikája is.  A hatalomelmélet felépítése részben szervezetszociológiai alapokon nyugszik, habár az itteni megközelítések csak korlátozottan voltak beépíthetők az elméletbe. Másrészt sok elemet vettem át bizonyos filozófiákból, habár sokszor eltérő értelmezéssel, mint azt a filozófiai elméletek és elemzések tárgyalják. Sokat jelentett filozófiai szempontból számomra a Biblia, Ciceró, Berkeley, Hegel, Marx, Kierkegaard, Hobbes, Sellars, W. James, Ducasse, illetve Tordai Zádor. Az ő munkáik illetve bizonyos értelmezéseik jól felhasználhatók voltak a szervezeti hatalom elméletéhez. Számomra talán a legfontosabb az, hogy a hatalom nézőpontjából minden másképpen látszik, mindennek más az értelme, és talán a valóságban is minden más, mint ahogyan azt látni véljük - más megközelítésekből. Más lesz az igazság és igazságosság, az erkölcs, a felelősség tartalma éppúgy mint a megismerés, a tény, a bizonyíték, ok és okozat is, ahogy az társadalmi élettérből hatalmi erőtér lesz stb.

Restricted access