Search Results

You are looking at 1 - 10 of 88 items for :

  • Refine by Access: All Content x
Clear All

A szervezetszociológia a szervezeteket általában célokat kitűző rendszerként határozza meg. Számomra ez a fogalom sok szervezet esetében gyakorlatilag értelmezhetetlen, hiszen számos bürokratikus szervezetnek sem az érdekeit, sem a céljait nem lehet látni, de ugyanígy nehezen lehet meghatározni a célját sokszor olyan szervezeteknek is, mint a fogyasztóvédelem, a polgármesteri hivatal, az ügyészség vagy a bíróság. Egy azonban biztos, és megközelítésemben alapvető: a szervezetek embereket irányítanak, kontroleálnak. Ez pedig nem más, mint a hatalom kérdése. A tanulmány a szervezeteket mint hatalmi gépezeteket fogja fel. Amelyik szervezetben a hatalom nem működik, nem stabil, az maga is krízisben van. Vagyis minden működés alapja a hatalom és ezáltal mindent át is itat a hatalom problémája. - Vagyis a szervezeti struktúra és működés minden eleme része és egésze csak a hatalmi megközelítés alapján elemezhető.  A hatalom azonban sajátságos működési logikát is hordoz, másként működik mint az erkölcs, a gazdaság, vagy a csoportkapcsolatok. Ez a hatalom működési és egyben értelmezési logikája is.  A hatalomelmélet felépítése részben szervezetszociológiai alapokon nyugszik, habár az itteni megközelítések csak korlátozottan voltak beépíthetők az elméletbe. Másrészt sok elemet vettem át bizonyos filozófiákból, habár sokszor eltérő értelmezéssel, mint azt a filozófiai elméletek és elemzések tárgyalják. Sokat jelentett filozófiai szempontból számomra a Biblia, Ciceró, Berkeley, Hegel, Marx, Kierkegaard, Hobbes, Sellars, W. James, Ducasse, illetve Tordai Zádor. Az ő munkáik illetve bizonyos értelmezéseik jól felhasználhatók voltak a szervezeti hatalom elméletéhez. Számomra talán a legfontosabb az, hogy a hatalom nézőpontjából minden másképpen látszik, mindennek más az értelme, és talán a valóságban is minden más, mint ahogyan azt látni véljük - más megközelítésekből. Más lesz az igazság és igazságosság, az erkölcs, a felelősség tartalma éppúgy mint a megismerés, a tény, a bizonyíték, ok és okozat is, ahogy az társadalmi élettérből hatalmi erőtér lesz stb.

Restricted access

E tanulmány első része a hatalom meghatározását foglalja magában. Minden szervezetben két alrendszert különít el, a szakmait és a hatalmit. Gazdasági szempontból a szervezetnek a hatalmi és a szakmai alrendszert egyaránt finanszíroznia kell. A szervezet és a környezet viszonylatában a gyenge hatalmi pozíció veszteséget hoz létre, az erős hatalmi pozíció hatalmi extraprofitot eredményez. A második rész a hatalom működésének logikáját mutatja be. Rámutat arra, hogy a hatalmi viszonyok teljesen másképp strukturálják a szervezeti - és társadalmi - szerkezet elemeit, kapcsolódásukat, kölcsönhatásukat, mint például a gazdasági viszonyok, vagy az etikai elvek. Ám mivel minden rendszert a hatalom tart össze, a tanulmány álláspontja: elsődlegesek a hatalmi logika alapján való elemzések. A tanulmány bemutatja a hatalom logikájának mechanizmusait és azt, hogy hogyan különbözik ez a logika a gazdaság és az erkölcstan logikájától.

Restricted access

Szervezeti hatalom és konfliktus

Esettanulmány a nemzetbiztonsági szolgálatok átszervezéséről

Társadalomkutatás
Author: Gábor Budai

A dolgozat a titkosszolgálatok átszervezése nyomán lezajló hatalmi játszmákat és konfliktusokat teszi vizsgálat tárgyává szervezetszociológiai nézőpontból. Ennek megfelelően először röviden áttekinti a nemzetbiztonsági szolgálatok rendszerváltás utáni kiépülését, és felvázolja az államigazgatáson belüli strukturális-funkcionális helyüket. Ezt követően kerül sor a reformelképzelé__

Restricted access

A tanulmány a szervezetek hatalmi rendszerének működését mutatja be. Két részből áll. Mindkét rész a hatalmi mechanizmus egységével foglalkozik. Az első rész a hatalmi rendszert, mint egy konstruált rendszert mutatja be. Ebben a mesterségesen létrehozott világban a hatalom mindent ellenőrzése alá akar vonni, azonban a szociális rendszerek működési sajátosságából fakadóan ennek megvalósítása lehetetlen. Ez jelenti a hatalmi rendszer működési kockázatát. Külön hangsúlyt helyez a tanulmány a hatalmi erőtéren belüli ok-okozati viszonyok elemzésére. A második rész a hatalmi csúcs és a hatalmi rendszer többi részének elkülönülését és kapcsolódását elemzi. Rámutat arra, hogy milyen eltérő törvényszerűségek érvényesülnek a két hatalmi zónában, és ez hogyan hat ki a mechanizmus működésére. Kiemelt kérdés a bizalom értelmezése a hatalmi logika alapján, továbbá annak kimutatása, hogy a hatalmi rendszer milyen módon és mértékben torzítja a szervezeti kultúrát, a szervezet átláthatóságát stb.

Restricted access

A türk birodalom bukása klasszikus értelemben vett családi dráma, amelynek lefolyásába csak annak végkifejleténél avatkoztak be idegen erők. Bilge kagán fiainak egymást követő Teng-li (Täri) kagán trónneve arra utal, hogy a kagáni hatalom megkísérelt visszavonulni a szakralitás bástyái mögé, anyjuk intrikái, illetve az A-shih-na ház belharcai azonban a birodalom összeomlásához vezettek. A türk birodalom bukásának helyes dátuma nem 744, hanem 745.

Restricted access

A tanulmány az eredmény, a folyamat és a kapcsolatok idői kiterjedésének a szempontjai segítségével veti össze az igazságosságkutatásnak, az együttműködés-versengéskutatásnak és a hatalomgyakorlás kutatásának néhány meghatározó eredményét. Rámutat arra a mindhárom kutatási területen jelentkező összefüggésre, hogy a hosszú időperspektívával rendelkező kapcsolatokban a normatartó folyamatelemeket hordozó viselkedés az eredményes, úgy egyénileg, mint közösségi szinten. A tanulmány elemzi a kutatási stratégiák különbözőségét (strukturális, csereelméleti alapokon nyugvó viselkedéses kutatások versus kérdőívben történő önbeszámolók, illetve reprezentációkat, asszociációkat vizsgáló kutatások), s amellett érvel, hogy a különböző kutatási stratégiákat követő fölfogásoknak érdemes egymásban olyan partnereket látnia, akik a jelenség minél teljesebb megértéséhez visznek közel.

Restricted access

A szerzők azt a sajátos cselekvési és döntési teret teszik elemzés tárgyává, amelyben az árvízi krízishelyzet kialakul, s amely egyidejűleg értelmezhető természeti és társadalmi jelenségként. Az árvízi cselekvési tér szerkezetének áttekintése után három szereplő (la­kosság, önkormányzat és vízügyi igazgatóság) viselkedésének és döntéseinek hatalmi és érdekösszetevőit vizsgálják. Elemzik a korlátozott racionalitás, valamint a felelőtlenség jelenségét az egyes szereplők döntéseiben.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Mária Resch and Tamás Bella

Kezdetben karizmatikusnak vélték az emberfeletti képességgel rendelkező, varázslatos erővel felruházott mágusokat, bölcs bírákat és háborús hősöket. A tudomány mai állása szerint a karizma részben veleszületett adottság, a személyiséghez tartozó alkotó, de nem személyiségtípus. Több komponensből (expresszivitás, dominancia, érzelmi intelligencia, puritanizmus ...) tevődik össze. A karizmatikus ember belső pozitív tartalmai, értékrendje modell az őt követőknek. Ez az interakció kölcsönös, folyamatos dinamizmust mutat: végpontokon a személyiségtényezők, illetve a környezet kölcsönös kapcsolatai, amelyek az egyes elméletekben különböző hangsúllyal szerepelhetnek. A karizma mint ilyen összességében nem örökölhető és nem tanulható. A hatalom és a vagyon pedig szekunder módon kapcsolódhat hozzá, semmiképpen sem ez a fő indíték. A jelen tanulmányt a szerzők hiánypótlásnak szánták az adott témában, miáltal a karizma esszenciájához kerülhetünk közelebb.

Restricted access

A politikai filozófia a világjárványról

The Pandemic, from the Perspective of Political Philosophy

Scientia et Securitas
Author: Ferenc Hörcher

Összefoglaló. Ez a filozófiai esszé arra tesz kísérletet, hogy megpróbálja nyomon követni a világjárvány kibontakozását, a változatos védelmi stratégiákat, valamint a mégiscsak bekövetkező tragédiákat a politikai filozófia perspektívájából. Mégpedig valós időben. Az esszé abból a hipotézisből indul ki, hogy az emberiséget váratlanul érte ugyan a járvány, mégis igen gyorsan tudott reagálni (lásd az oltóanyag előállításának gyorsaságát), az egyes emberek azonban nem tudtak kilépni saját természetük korlátai közül. Ennek megfelelően a hatalom ismét elkövette a szokásos hibákat, a lázadók lázadtak, és a politika továbbra is a konfliktusok kezelésének művészete maradt. A politikával foglalkozóknak azonban kincsesbánya ez a korszak a politika természetének elemzéséhez.

Summary. This paper, written in the genre of the literary essay, tries to keep track of the birth and development of the pandemic, the various defence strategies and the tragedies that took place anyhow, from the perspective of the discipline of political philosophy.

Now political philosophy is not characteristically ready to react promptly to the events of the day. It has got a long term perspective, and therefore has no intention to keep an eye on the headlines of the online news portals. It has got long term debits, which cannot be easily paid back in cash.

And yet the claim of the paper is that in fact we are confronted by a state of affairs when political philosophy is obliged to take note of contemporary events. And it has to try to respond to those events almost “real time” or directly. We are aware of 4 million dead, by now, which is an unacceptable number.

To tackle states of emergency parliaments are usually ready to offer exceptional measures for government action, even in parliamentary democracies. Yet politicians do not necessarily want to take on board the struggle with the virus – they can easily drop it out from the issues of the day –, claiming that public health should not be politicized. Yet by leaving the stage to let professional experts make the decisions, they give up their chance to unite the camp. Statesmen can only unite their camp behind them, if they make use of the window of opportunity opened by an emergency situation, and if they are able to make use of the phobias and anxieties of everyday people, in the fashionable populist, plebeian manner.

The essay analyses two basic relationships influenced by the pandemic. One is claimed to be the intergovernmental, or global scene. Here, the great and developing powers are competing with each other, through the still mostly acceptable international norms of taking advantage of inequality. The other is the inner political scene, where there is a growing distrust between the authorities and the ordinary people, fuelled by restrictions, fake news, and forms either of controlling society by illegal means, or of influencing leaders by indirect means.

The last part of the essay presents three major aspects from where one can analyse the happenings: a social, a communicational and an economic perspective on its effects.

The essay finishes with some cautionary, sceptical notes on human nature, in order to keep vigilance in emergency situations on the loss of balance, either internal or external, to avoid the major dangers.

Open access

A tanulmány a tudásmenedzsment önidentitásának problémája mentén vizsgálja a tacit (azaz nem látható, rejtett) tudás és a hatalom viszonyát a tőkés hatalmi viszonyok között. Alaptézise, hogy a tacit tudás, valamint a hatalom viszonya esszenciális, nem statikus, hanem dinamikus és strukturális. A tanulmány amellett érvel, hogy a tacit tudás menedzsmentje nem pusztán a menedzsmenttudomány problémája, hanem általános társadalmi kérdés, ami a művészetet is érinti. Módszertani keretet ad az idevágó empíria tanulmányozására, és megkísérli lebontani a kortárs tudásmenedzsment dogmáját, a tacit tudástőke mérhetőségét.

Restricted access