Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • "hatalommegosztás" x
  • Refine by Access: All Content x
Clear All

Az elemzés a hatékony kisebbségvédelem számára jelenkorunkban megnyíló lehetőségeket tárja fel. Első részében a nemzetállamok klasszikus és modern elméleteiből kiindulva mutatja be a választható kisebbségvédelmi rendszereket, majd górcső alá veszi a nemzetállami szint alatt, felett, illetve mellett jelentkező olyan entitásokat, amelyek megváltoztatják az államok klasszikus szuverenitását, és a kisebbségek helyzetének jövőbeni alakulása szempontjából is jelentős szerepet játszhatnak. A tanulmány végkövetkeztetése, hogy bár a posztszuverenitással elérkezett korszak számos lehetőséget kínál, akár a nemzeti alapon szerveződő állam teljes újragondolására is, azonban azt felváltó, a nemzeti kisebbségek számára üdvözítőbb megoldást hordozó, megfelelően kidolgozott társadalomszervező erőt, elméletet egyelőre nem képes felmutatni.

Restricted access

Az alkotmányozás Magyarország történetében mindig fordulópontot jelentett. Magyarország alkotmányainak sorába illeszkedik az új alaptörvény. A hatalommegosztás újraformálódó rendszerében az állam és a civil társadalom önálló hatalmi centrumokká fejlődnek. A hatalommegosztás elve a 2011. évi magyar alaptörvényben is szerepel, de későbbi értelmezésre vár, hogy a platóni, a montesquieu-i vagy egyéb típusú hatalommegosztásról van-e szó. A klasszikusnak tekinthető törvényhozói, végrehajtói és igazságszolgáltatói hatalom helyett az állam és az államot ellenőrző, az állam túlsúlyát kiegyensúlyozni törekvő civil kontroll lehet a hatalommegosztás új dichotómiája. A magyarországi alkotmányok fejlődéstörténete a XXI. században elvezetett egy olyan alaptörvényhez, amelyet a választópolgárok legitimálnak az alkotmányozásra adott felhatalmazás alapján. A kétharmados többség nem értelmezhető másként, mint az alkotmányozásra adott felhatalmazásként. Az új alaptörvény kiváltott magyarországi és külföldi kritikákat is, de demokratikus párbeszéd kritikai észrevételek megfogalmazása nélkül nem jöhet létre. Az olyan kérdések, mint az actio popularis, a GMO-mentesség stb., kiváltanak pozitív és negatív észrevételeket egyaránt.

Restricted access

1992 Pokol, B. (2011): Demokrácia, hatalommegosztás és az állam cselekvőképessége [Democracy, separation of powers, and the capacity of the state]. In

Full access

, ‘A hatalommegosztás átalakulása 2010 után’ (The Separation of Powers after 2010) in Gárdos-Orosz , Fruzsina and Szente , Zoltán (eds), Alkotmányozás és alkotmányjogi változások Európában és Magyarországon ( NKE KTK , Budapest , 2014 ) 279

Full access

.1080/1460894022000026105 Cservák , Cs. , ‘A hatalommegosztás elmélete és gyakorlati megvalósítása’ (The theory and practice of separation of powers) ( 2002 ) 1 Jogelméleti Szemle < jesz.ajk.elte.hu/cservak9.html

Open access

special taxes in taxation] . http://www.mkvkok.hu/dynamic/kulonadok_tanulmany.pdf. Accessed 3.12.2014. Sólyom , L. ( 2013 ): A hatalommegosztás vége [An end to the separation of powers

Restricted access