Search Results

You are looking at 1 - 6 of 6 items for :

  • "health care policy" x
Clear All

A fejlett országok jóléti államai nemzetközi versenyképességük megtartása és hosszú távú finanszírozhatóságuk érdekében a 80-as évektől a gazdaság számos területéről visszahúzódtak, miközben az egészségügyi szektorban fenntartották domináns szerepüket. Ennek hátterében elsősorban az idősödő lakosság, az egészségügyi technológiák kínálatának növekedése, a betegségek struktúrájának és a társadalom igényeinek megváltozása áll. Ebben a tanulmányban Hollandia és Anglia egészségügyi rendszerén keresztül vizsgáljuk ezeket a jelenségeket és hatásukat az egészségügyi források újraelosztására. Vizsgálatunk azt mutatja, hogy nagyon hasonló célok – a hatékonyság javítása és a méltányosság biztosítása – mentén kialakított, de eltérő társadalmi-gazdasági hagyományokkal rendelkező egészségügyi rendszerek sok szempontból különböző módon reagálnak az őket ért hatásokra. A holland rendszerben a magánszektor szerepe az egészségügyi piac működésében fokozatosan erősödik, amely versenyző biztosítókat működtető társadalombiztosítási rendszer kialakításához vezetett. Angliában az elsődleges rendszerszervező elv az egészségügyi szolgáltatásokhoz történő méltányos hozzáférés biztosítása, amely állami tulajdonú területi monopóliumok működtetését erősítette. Az alapvető különbségek ellenére az állam újraelosztó, koordináló szerepe társadalmi-gazdasági berendezkedéstől függetlenül mindkét országban kulcskérdés maradt. Eközben a magánszektor, a verseny és a hatékonysági elvárások az egészségügyi költségvetésekre nehezedő nyomás hatására mindenhol erősödtek. Vizsgálatunkból az következik, hogy a jóléti államokban a közösségi döntéseken nyugvó nemzeti egészségpolitikának a külső és belső környezeti tényezők hatása mellett is jelentős mozgástere marad, így az állam nemcsak elszenvedője az egészségügyi szektorban végbemenő változásoknak, hanem maga is képes befolyásolni őket.

Restricted access
Authors: Valentina Markusova, Concepción Wilson and Mari Davis

Abstract  

The biological arms race could have been considered a closed chapter in the Cold War history. However, the growth of different terrorist groups and organisations has increased the threat of biological weapon (BW) use. The goal of this pilot scientometric project was to trace changes in biodefense research and the activities of its main players, Russia and the US. Data were collected from the SCI via the Dialog information system for1991-2000, the period covering the post-soviet era. In-depth content analysis was performed on selected papers from the 2870 publications identified as BW-related. During the period examined, the publication flow increased by 250 percent. The main contributors to this literature were shown to be the US, Russia, UK, France and Germany. The results presented in this paper are of interest to security analysts (following the attacks in the US of 11th September 2001), to public health care policy researchers and to politicians.

Restricted access
Authors: Tamás Kullmann and Stéphane Culine

A citosztatikus kemoterápiák fejlődésével párhuzamosan, azok gyakori mellékhatásai miatt, a szupportív kezelések is jelentősen fejlődtek. A kemoterápiák legfontosabb mellékhatása a csontvelő-károsítás. A daganatos betegek vérszegénységének ellátásában két új készítménycsalád, a humán rekombináns eritropoetin és az intravénás vas alkalmazása terjedt el. A készítményeknek köszönhetően csökkenő transzfúziós igény és javuló életminőség kezdetben osztatlan lelkesedést váltott ki. A publikációk kritikusabb olvasata ezt a lelkesedést némileg árnyalhatja. Újabb adatok szerint az eritropoetin kedvezőtlenül befolyásolja a túlélést. Ezenkívül az eritropoetin bevezetése óta eltelt 25 év alatt új egészségpolitikai helyzet alakult ki. A transzfúzióval átvihető vírusfertőzésektől való félelem csillapult, az egészségügyi ellátás költségtudatossága pedig fokozódott. A megfontoltság az Amerikai Hematológiai és Klinikai Onkológiai Társaságok ajánlásában is tükröződik. Az eritropoetin adását nem javasolják adjuváns kezelés keretei között. Az eritropoetin és a transzfúzió közötti választást a klinikusra bízzák metasztatikus kezelés keretei között. Az intravénás vaspótlás alkalmazásának támogatására nem találtak elegendő tudományos bizonyítékot. Orv. Hetil., 2012, 153, 973–977.

Restricted access

., Froehlicher, E. S., Smith, L. K. és mtsai: Cardiac rehabilitation. Clinical practice guidelines. Rockville (MD): Agency for Health Care Policy and Research and the National Heart, Lung and Blood Institute, New York, 1995

Restricted access

: Agency for Health Care Policy and Research (US) , 2012 . Available at https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK92613/ 14. Centers for Disease Control and Prevention (CDC) : Severe Clostridium difficile -associated disease in populations previously at low

Restricted access
Authors: Óscar Brito Fernandes, Mukhethwa Netshiombo, László Gulácsi, Niek S. Klazinga, Márta Péntek and Petra Baji

Care policy of 1996 ( Monson 2006 ) has ensured public primary health care (PHC) coverage to all citizens. In that regard, many improvements have been made, for example in access to care (e.g. 90% of the population now live within 7 km of a public

Open access