Search Results

You are looking at 1 - 10 of 284 items for :

  • "health psychology" x
  • All content x
Clear All

Introduction In the 1980s, the concept of health psychology was developed in the United States. It has brought two major innovations, which greatly contributed to the conception of ageing as not an illness. In addition to revealing the causes of

Open access

BRCA1/2 results . Health Psychology , 28 , 569 – 578 . Rudd , R. E. , Anderson , J. E. , & Oppenheimer , S. ( 2005 ). Health literacy: An update of medical and public health

Restricted access

, K. ( 2006 ). Longitudinal gains in self-regulation from regular physical exercise . British Journal of Health Psychology , 11 ( 4 ), 717 – 733 . Powers , W

Restricted access

). Models of human social behavior and their application to health psychology. Psychology & Health , 13 (4), 735—739. 3 Ajzen, I. (2002a). Perceived behavioral control, self-efficacy, locus of control

Restricted access

development of relational skills. Med Teach. 2011; 33: e489–e494. 5 Csabai M, Molnár P. Medical psychology and applied health psychology. [Orvosi

Open access

health psychology . Psychological Bulletin, 92 ( 1 ), 111 – 135 . Clark , H. , & Bassett , S. ( 2014 ). An application of the Health Action Process Approach to physiotherapy

Restricted access

A tanulmány az önmagát az új évezred pszichológiájaként definiáló pozitív pszichológia első évtizedét tekinti át. Kiemeli azokat a témaköröket, amelyeket a pszichológia ezen új irányzata hozott fókuszba. Az új irányzat keretében felbukkanó tematikus gazdagsággal jellemezhető megközelítések közül a jóllét struktúrájával, a pozitív érzelmek kutatásával és az egészséges működés modelljeivel foglalkozik. Ismerteti azokat az empirikus kutatásokat, amelyek a szubjektív jóllét, a pszichológiai jóllét és a szociális jóllét konstruktumainak validitását ellenőrizték. A szerzők hangsúlyozzák azt, hogy a pozitív pszichológia pályafutásának első évtizedében az egészségpszichológiát erőteljesen orientáló irányzat, a közgondolkodásban pedig a pszichológia célját és feladatait illetően szemléletváltást elérő tényező lett.

Restricted access

Absztrakt

A jelen tanulmány célja a Gibbons és Buunk (1999) által kifejlesztett Iowa-Hollandia összehasonlítási orientáció skála (Iowa-Netherlands Comparison Orientation Measure) magyar nyelvre adaptálása, megbízhatósági vizsgálata és tesztstruktúra elemzése. A vizsgálatban 522 fő (394 nő, 128 férfi, átlagéletkor: 27,71, SD = 10,28) vett részt. Az eredeti skálához hasonlóan a magyar Társas Összehasonlítási Orientáció Skálát (TÖS) is négy faktor alkotja, amelyek a képesség (K), a vélemény (V), a lefelé hasonlítási (LH) és a felfelé hasonlítási (FH) dimenziókat mérik. Mindemellett a skála megfelel a módszertani követelményeknek mind a feltáró faktorelemzés, mind a megerősítő faktorelemzés tekintetében (RMSEA = 0,05; CFI = 0,96; TLI = 0,95; GFI = 0,96; Cronbach-alfa = 0,82). A belső konzisztencia a képesség és vélemény esetében viszonylag alacsony, azonban ez magyarázható a tételek alacsony számával, a többi alskála értékei megfelelnek a követelményeknek (αK = 0,66, αV = 0,69, αLH = 0,74, αFH = 0,79, αTÖS = 0,82). A magyar skála elsősorban a fiatal felnőtt mintán alkalmazható további szociálpszichológiai, egészségpszichológiai és klinikai pszichológiai kutatásokban.

Restricted access

ADLER, N., MATTHEWS, K. (1994) Health psychology: Why do some people get sick and some stay well? Annual Review of Psychology , 45, 229-259. Health psychology: Why do some people get sick and some stay well

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Melinda Látos, Katalin Barabás, György Lázár, Ferenc Marofka, Edit Szederkényi, Pál Szenohradszky, and Márta Csabai

A betegséggel, a testtel és a gyógyulási folyamattal kapcsolatos attitűdök és a kognitív reprezentációk jellege számottevő befolyást gyakorol a szervátültetésen átesett betegek felépülésére. Célkitűzés: A Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának Transzplantációs Osztályán több mint egy éve folyó kutatásukban a szerzők 51 veseátültetett személynél megvizsgálták, hogy a hangulati tényezők, a betegséggel és szervvel kapcsolatos reprezentációk kimutatható összefüggésben állnak-e a graft megfelelő működésével. Módszerek: Kutatásukban négy mérőeszköz kombinációját tesztelték: a szorongásszint és a hangulati állapot mérésére a Spielberger-féle állapot- és vonásszorongás kérdőívet és a Beck-féle depresszióskálát alkalmazták, a betegség- és testreprezentációkat, illetve a gyógyulással, az idegen eredetű szerv testi és pszichés integrációjával kapcsolatos nézeteket pedig egy általuk kidolgozott kérdőívvel és rajzteszttel vizsgálták. Eredmények: A szorongó betegek a projektív rajzteszten a transzplantált vesét nagyobbra rajzolták, ami azt jelzi, hogy a szorongás megakadályozza a szerv normális intrapszichés integrációját. Fontos kutatási eredményük, hogy a transzplantáció utáni, vérből kimutatott 10. napi kreatinin- és karbamidszint szignifikánsan alacsonyabb volt azoknál a betegeknél, akik a projektív rajztesztben a veséjüket kisebbre rajzolták. Következtetések: A transzplantált betegek rajzain a vese mérete szorongást jelző funkciót tölthet be, ami egyrészt a vizsgálatukban alkalmazott egyszerű pszichodiagnosztikai eljárás hasznosságára hívja fel a figyelmet, másrészt a prevenció fontosságára. Orv. Hetil., 2012, 153, 592–597.

Restricted access