Search Results

Összefoglaló. A Járványmatematikai és Epidemiológiai Projekt egy egyedülálló kezdeményezés Magyarországon, mely jelentős tudást és tapasztalatot halmozott fel a COVID–19 világjárvány során. Jelen tanulmány a pandémia 2. hullámának példáján keresztül áttekinti, hogy miként működött a járványügyi észlelés és monitorozás rendszere, hogyan, milyen eredményekkel végezték a projekt munkatársai a helyzet- és kockázatértékelést, az előrejelzések készítését, végül javaslatokat fogalmaz meg a surveillance- és előrejelző rendszer fejlesztésére a járványügyi biztonság növelése érdekében.

A 2. járványhullám 2020. június 22. és 2021. január 24. között zajlott Magyarországon, melynek során a megerősített COVID–19 esetek száma 356 197 fő volt, ami az első hullámban regisztrált esetszám 87-szerese. Összesen 12 226 megerősített COVID–19 halálesetet regisztráltak, az első hullámban jelentett szám 21-szeresét. Az országos R érték először 2020 augusztusában emelkedett 1,0 fölé. Mintegy 3 héttel azután, hogy az R érték augusztus utolsó hetében tartósan 1,0 fölé emelkedett, a halálos kimenetelű COVID–19 esetszámok növekedése is elindult, mivel a fiatalokról a járvány az idősebb korosztályokra is átterjedt. Mindezt a matematikai modellezési eredmények hetekkel korábban jelezték.

November elején az előrejelzés 12 000 fő feletti kórházi ápoltat vetített előre a karácsonyi időszakra, melynek elkerülésére kormányzati intézkedéscsomag készült. A 2020. november 11-i szigorítás a járványt az eredeti pályáról eltérítette, így a kórházban kezeltek száma a 2. hullámban az előrejelzésnek megfelelően 8018 főnél elérte a csúcsot, majd csökkenni kezdett. Január elején a modellezés azt mutatta, hogy a lecsengő szakaszban, az akkori intézkedések mellett is képes az időközben hazánkban is megjelent új variáns, a gyorsabban terjedő SARS-CoV-2 B.1.1.7, járványügyi fordulatot hozni, ami szintén megvalósult.

Összességében az epidemiológiai helyzetértékelés és matematikai modellezés képes volt a második hullám minden fő aspektusát időben és jól megragadni, a veszélyes folyamatokat előre jelezni és ezzel lehetőséget adni a gyors reagálásra. A 2. hullám tapasztalatai megmutatták, hogy a járványmatematikai és epidemiológiai képességek milyen hozzáadott értékkel bírnak a döntéstámogatásban. Az észlelési és előrejelzési rendszereink megerősítése és a matematikai modellezéssel egységes keretrendszerben történő továbbfejlesztése további lehetőségeket nyithat meg az észlelés, megelőzés, egészségügyi és gazdasági károk elhárítása érdekében szükséges döntési folyamatok bizonyítékalapú támogatásában, és az ország járványügyi biztonságának növelésében.

Summary. The Mathematical Modelling and Epidemiology Task Force is a unique initiative in Hungary that has accumulated significant knowledge and experience during the COVID-19 pandemic. Using the example of the second wave of the pandemic, the present study reviews how the epidemiological surveillance and monitoring system operated, how the task force carried out the situation and risk assessments as well as forecasting, and finally, makes suggestions for improving the surveillance and forecasting system to increase health security.

The second wave of the pandemic lasted between 22 June 2020 and 24 January 2021 in Hungary. The number of confirmed COVID-19 cases was 356,197,87 times the number of cases registered in the first wave. A total of 12,226 confirmed COVID-19 deaths were recorded, 21 times the number reported in the first wave. The reproduction number first exceeded 1.0 shortly in early August 2020. About three weeks after the R-value remained consistently above 1.0 in the last week of August, the number of fatal COVID-19 cases started to increase as the epidemic spread from the young to the older age groups. All of this was predicted by mathematical modelling results weeks earlier.

In early November, the forecast projected more than 12,000 hospitalized patients for the Christmas period, so the government introduced new measures to prevent this surge. The restrictions, implemented on 11 November 2020, diverted the epidemic from its original trajectory, so the number of hospital admissions in the second wave peaked at 8,018, as projected, and then began to decline. In January, SARS-CoV-2 B.1.1.7 was detected in Hungary. Modelling showed in early January, that even in the declining phase, and with the measures being in place, this new variant was able to change the epidemiological trend. This was in fact observed on 24 January, when the epidemic curve started to increase again.

Overall, epidemiological situation assessment and mathematical modelling were able to capture all significant aspects of the second wave in a timely manner and precisely, predicting the possible dangerous changes in the situation, and thus providing opportunity for rapid response. The experience of the second wave has shown the added value of integrating comprehensive epidemiological analysis and mathematical modelling into decision making. Strengthening our epidemiological intelligence and forecasting systems, and further enhancing them in a unified framework can open up further opportunities to provide evidence-based support for decision-making processes.

Abstract

The paper presents a comprehensive overview of the public health system in the separatist Trasnistrian region of Moldova, an analytically unorthodox undertaking, as this entails looking at the health system of a fragile breakaway state-like entity, a set of circumstances that — rather inevitably, it seems — may define certain basic features of the health system at hand. Attention will be dedicated to outlining the main challenges the region's public health system faces, for instance, concerning the spread of infectious diseases such as tuberculosis, HIV/AIDS, and SARS-CoV-2. Studying the impact of the coronavirus pandemic can especially serve as a litmus test of the available capacities in Transnistria to deal with public health challenges: facing a novel pathogen, and the related disease and epidemic which threaten to overburden the local institutions. A key question examined here, through the example of Transnistria, is the degree to which international support to the region and the increasing cooperation with the internationally recognized state of Moldova are indispensable for public health security in the unrecognized state.

Summary. The danger of the spread of science disinformation was demonstrated by the coronavirus pandemic. This created a complex crisis, affecting economic, social, and public health security, so disinformation can be perceived as a security threat. Understanding characteristics, communication, and mechanisms of disinformation are particularly important. In this paper, I will elaborate on the concept of disinformation society based on the information society and the dangers of science disinformation, mainly using the example of the disinformation wave that accompanied the coronavirus epidemic. I present the main responses to the problem, highlighting the role of science communication. I will emphasize the need to change attitudes in science communication practices and show how understanding science disinformation can help to do this.

Összefoglalás. Az új kommunikációs és médiakörnyezet újítólag hat a dezinformáció megjelenésének és terjedésének módjára, formáira, a terjesztő aktorok számára, az alkalmazott új információmanipulációs technológiára és e tartalmak társadalmi hatásaira. Az információs társadalom koncepciójára reagálva, egyes szakértők már inkább dezinformációs társadalomról beszélnek. A dezinformáció, különösen a tudományos dezinformáció jelentőségét és terjedésének veszélyét a pandémia mutatta meg igazán, amely során a dezinformáció különböző formái, kiemelten az áltudományos és tudományellenes elméletek mennyisége, terjedésük sebessége és hálózatba szerveződése példátlan volt. A tudományos dezinformáció komoly veszélyt jelenthet akár az egyénre, a szélesebb közösségekre, vagy akár a társadalom egészére nézve is. Napjainkban a dezinformáció megjelenik a biztonságot, jelesül az információbiztonságot fenyegető veszélyek között is. A világjárvány komplex válsághelyzetet szült, amely a gazdasági, társadalmi és közegészségügyi biztonságot is meghatározza, ezért a dezinformáció felfogható nemzetbiztonsági fenyegetésként is. A tudományos dezinformáció működésének, kommunikációjának, hatásmechanizmusának megértése így különösen fontos, mivel közvetlenül biztonságot fenyegető tényezővé válhat. A tanulmányban bemutatom, hogyan épül az információs társadalom alapjaira a dezinformációs társadalom koncepciója, külön kiemelve a tudományos dezinformáció működését, hálózatosodását és veszélyeit, elsősorban a koronavírus köré épülő infodémia példáján. Ezután a problémára adható főbb válaszreakciókat tárgyalom, kiemelve a tudománykommunikáció szerepét. Amellett érvelek, hogy olyan tudománykommunikációs fejlesztésre van szükség, amely elsősorban nem a közösségimédia-platformok használatát, hanem a tudománykommunikációs gyakorlatok során megmutatkozó szemlélet változását helyezi fókuszba. Végül bemutatom, hogy ehhez a szemléletváltáshoz milyen támpontokat nyújthat a tudományos dezinformáció jellemzőinek vizsgálata.

Összefoglalás. A biztonságra evidenciaként tekint az utazó a desztinációválasztás során. Annak tartalma erősen szubjektív, egyénenként eltérő szintet képvisel. A COVID–19-járvány időszakában megvalósult kutatásunk válasszal kívánt szolgálni többek között arra, hogy az időskorú német utazók esetében mely faktorok határozzák meg leginkább a desztináció preferenciát, és ez hogyan tükröződik a költésükben. 2021. július–október között megvalósításra került személyes megkérdezés végső mintáját 347 fő (55+ éves) német szenior utazó adta. Az eredmények rámutattak, hogy a marketingtudomány által, általánosan homogénként kezelt fogyasztói szegmens további alszegmensekre bontható, tipizálható, továbbá a desztináció preferenciát esetükben leginkább az infrastruktúra minősége és a biztonság határozza meg.

Summary. Introduction: Tourism does not exist without security. In Maslow’s hierarchy of needs, security is the second most determinant aspect after physiological concerns. We consider that as an evident fact, thus the secure nature of a destination is an obvious expectation regarding travelling aspects. The measure and actual meaning of this latter component is quite subjective, thus it varies person by person. Security can be investigated from several aspects, so it is important to highlight that our sample was analysed in relation to health security concerns.

Investigation materials and methods: In our research, conducted during the period of the COVID-19 pandemic, we pursued to outline the role of security, as well as the so-called Corona-Protocol, which was established for prevention purposes regarding the chosen destinations in the case of elderly travellers, and to find out how it is reflected in their touristic spending. We conducted personal interviews (PAPI) between July and October 2021 with the participation of 419 people, whose final sample – after being filtered regarding age and nationality aspects – consisted of 347 German senior (age group: 55+) travellers. The survey was carried out on three locations within Hungary (Pécs, Kalocsa, Budapest) with the participation of coordinators.

Research outcomes: The received replies were analysed – at first, the 48 touristic variables were submitted to factor analysis, which helped in the allocation of main components. By the use of these main components, we identified further sub-segments (traveller types) within the segments, which gave a superb illustration about the inaccurate nature of the practice, when senior travellers are considered as a homogenous group. In the case of five clusters – despite similar age averages – we identified distinct characteristics concerning the aspects of qualifications, incomes and the measure of touristic expenses, while the priorities regarding destination expectations, security, infrastructure and pricing were also different. Despite their relatively weak explanation capacities, our outcomes – received by regression modelling – pointed out that regarding our sample, the measure of touristic expenses was mostly determined by the infrastructural quality of destination and security. Thereby we can answer the question how much the cost of security for German senior travellers is. Furthermore, another outcome was the realisation that different habitat locations within the same home country have significant impact on the spending of German senior travellers. Our research could constitute an appropriate basis for further research regarding the investigated subject and traveller segment.

Összefoglalás. Az ezredforduló időszakának egyik jelentős felismerése, hogy nemcsak az ember-ember kölcsönhatást befolyásoló környezetet és a környezet emberre gyakorolt hatását szükséges vizsgálni, de az ember környezetre gyakorolt hatását is, amely végül visszahat ránk. Írásomban a biztonság kérdését ezért egy tágabb kontextusban világítom meg: túl a közbiztonság témáján, az ember és környezet kölcsönhatásának tükrében elemzem a kérdést. A különböző környezetbiztonsági szempontokat témakörökbe rendszerezve írom le. A hangsúlyt a környezeti kérdések, szempontok áttekintésére helyezem, tudva, hogy az egyes tényezők összefüggenek, és a kölcsönhatások ismerete javítja a beavatkozások hatékonyságát. A zöldinfrastruktúra fogalma ma még kevéssé ismert, ezért szükséges a bevezetésben a fogalom ismertetése is.

Summary. One of the significant recognitions of the turn of the millennium is that today it is not enough to analyse only the environment’s influences on human: also the impact of humans on the environment has to be examined. In my present paper, I shed light on the issue of security (and safety) in a broader context. My analysis covers not only public security issues, but also the interaction of man and his environment, focusing on the toolkit of urban green infrastructure (UGI). The concept of green infrastructure is still not well known today, so I considered it is necessary to define and state this concept as an introduction.

I briefly describe the individual subject areas, which relate to SGI, and I put them in a system. I sought only to review this system, knowing that the individual factors are related to each other and interact when applied together.

The first safety factor of the UGI is to ensure public safety. It plays an important role in crime prevention, in terms of physical protection (safeguarding), transparency of spaces and controllability. I classified the issues of accident safety and comfort safety also as public safety. In the former case, the biggest challenge is the contradictions of the spatial relationship between the grey infrastructures and the UGI. In the latter case, attachment to the place, clear spatial orientation, and perception of the owner of the space/area can provide adequate security.

A second factor is helping climate security, in which UGI must play a decisive role. The basis is a balanced settlement structure, the equipartition and functional placement of green systems. The appropriate ratio of plant and water surfaces balances the climatic extremes. The diverse application of land uses and species ensures long-term stability. A strong UGI can be created by giving rise to sufficient biological diversity, varied vegetation, and habitats. The security of the system is further strengthened by the variety of space use and the continuity of the green-blue network, the healthy growth and development of the individuals is thus better ensured.

The third factor is the issue of health security. The role of UGI in maintaining physical and mental well-being has increased during the COVID-19 pandemic. In addition to individual access to clean air with adequate humidity, outdoor exercise, and a stimulating, harmonious environment, community activities in the green can also be an important healing tool. In addition, health risks (allergy, disease-spreading animals etc.) in green spaces, must be also controlled.

Összefoglaló. A COVID-19 járvány rámutatott arra, hogy az egészségügy kiemelt nemzetbiztonsági terület. Az egészségbiztonsági kockázati tényezőkkel szemben ellenálló egészségügyi rendszerek adattudományi innováció nélkül nem képzelhetők el. A közlemény két esettanulmányon keresztül mutatja be, hogy a nagy, működés során generálódó adatbázisok elemzése hogyan segítheti a járványokkal szembeni védekezést. A mobilcella információk elemzése a leghatékonyabb eszköz a tömeges népességmozgások nyomon követésére, így a vesztegzár intézkedések hatásának döntéstámogatási célú vizsgálatára, az oltásellenes közösségimédia-aktivitás hálózatelemzése pedig segíti az immunizációs kampányok tervezését és megvalósítását. Tanulmányunkban amellett érvelünk, hogy az egészségügy információ- és kommunikációtechnológia fejlődésére építő digitalizációja a kulcsa egy környezeti változásokkal megbirkózni képes egészségügy kialakításának.

Summary. The COVID-19 pandemic has shown that health and health care should be considered a top priority area of national security. Health security risks can only be addressed with resilient health systems, which are not possible to be established without innovation in health data science. This publication introduces two examples to illustrate this point, both in the field of the management of epidemics. The first case provides a summary of our previous publication about how mobile phone Call Detail Records can be used to trace population movement to evaluate the effectiveness of movement restriction measures, such as the lock down, which was implemented in Hungary during the first phase of the COVID-19 pandemic. Our analysis shows that the collation and processing of Call Detail Records is an effective and inexpensive method to monitor mass population movement, and complements well the GPS-based smartphone method, which is more suitable for contact tracing and controlling of home quarantine of individuals. Our CDR-based method could be used by other countries, as well as to monitor movement between countries at the European level or internationally, with minimal adaptation effort. The second case introduces a study to gain insight into and better understanding of the potential impact of antivaccination social media activism on the Human Papilloma Virus vaccination campaign in Hungary in 2014. The network analysis of Facebook antivaccination posts and comments showed that during this period, the activists in this network were unable to reach a wider population and were not able to disturb the implementation of the expansion of the well functioning Hungarian public vaccination programme. Unfortunately, this is not the case regarding the COVID-19 vaccination campaign in progress, which suggests that the antivaccination activism is a real and serious security threat to be dealt with. In conclusion, we argue in this paper that the digital transformation of health care, based on the explosive development of information and communication technologies, is of key importance to the establishment of resilient health systems, which are able to cope efficiently with the challenges posed by the rapid environmental changes generated by societal transformation of the 21st century.