Search Results

You are looking at 1 - 5 of 5 items for :

  • "hemodinamikai paraméterek" x
  • All content x
Clear All
Orvosi Hetilap
Authors: Dávid Zakariás, Gábor Marics, Kata Kovács, Ágnes Jermendy, Barbara Vatai, György Schuster, Péter Tóth-Heyn, Attila Szabó J., and Csaba Lódi

Absztrakt:

A kritikus állapotú betegek kezelésében elengedhetetlen fontosságú a hemodinamikai monitorozás. Az utóbbi években az intenzív osztályos ellátás a technika fejlődésének köszönhetően ezen a területen is egyre inkább a nem invazív irányt követi. A néhány évtizeddel ezelőtt rutinszerűen bevezetett invazív hemodinamikai monitorozás használata a gyermek intenzív, valamint egyre több helyen a felnőtt intenzív ellátásban is csökkenő tendenciát mutat. A nem invazív monitorozás elterjedésének oka a biztonságossága, szövődménymentessége mellett a költséghatékonysága is. Összefoglalónk témája az elektromos kardiometrián (electric cardiometry) alapuló ICON® betegmonitor ismertetése, amely egy újonnan kifejlesztett nem invazív, hemodinamikai paramétereket mérő és regisztráló eszköz. Klinikai alkalmazhatósága kiterjed a csecsemő-, gyermek- és felnőttosztályos gyakorlatra is. Az ICON® elektromos kardiometriai monitor működési elve egyszerű: az aortában a vér vezetőképessége az idő függvényében változást mutat, az aortabillentyű nyitása előtt a vörösvérsejtek random elhelyezkedést mutatnak, míg kamrai kontrakció hatására párhuzamos irányultságot vesznek fel. Négy elektróda felhelyezését követően az eszköz a két állapot közti vezetőképesség-változást rögzíti, majd a kapott értékekből a perctérfogatot és a verőtérfogatot méri, valamint más cardiovascularis paramétereket (például szisztémás vascularis rezisztencia) számol a mellkasi elektromos bioimpedancia szívciklushoz kapcsolódó változásainak követésével. Az ICON® legfontosabb előnyei az azonnali és folyamatos mérési lehetőség, illetve a nem invazivitásból fakadó alacsony szövődményráta. Az ICON® új, ígéretes hemodinamikai eszköz az intenzív terápia területén. A nem invazív, valós idejű mérési módszerrel szinte azonnal felmérhető a betegek hemodinamikai statusa, így az optimális terápia indítása késlekedés nélkül elkezdhető. A pontosabb klinikai indikációk meghatározásához további kutatások folyamatban vannak. Orv Hetil. 2018; 159(44): 1775–1781.

Open access

Az égésbetegség ellátásában a nagyfokú ödémaképződést kísérő hypovolaemia megfelelő kezelése jelenleg is kulcsfontossággal bír. Az ödémaképződés hátterében többek között az oxidatív stressz is fontos szerepet játszik. Célkitűzésünk annak vizsgálata volt, hogy a különböző folyadékpótlási sémák hogyan adaptálhatók jobban az egyes betegekhez, ezek alkalmazása befolyásolja-e a beteg szervfunkcióit és az égést kísérő oxidatív stresszt. Vizsgáltuk továbbá az oxidatív stressz és az égés kiterjedése közötti összefüggést. Módszer: Vizsgálatainkat intenzív osztályunkra felvett betegeken végeztük, akiknél az osztályos folyadékpótlási protokollt 3 órán belül el tudtuk kezdeni. Hemodinamikai mérésekhez transpulmonalis thermodilutiós technikát alkalmaztunk. Az oxidatív stressz nyomon követésére felvételkor, majd az ezt követő 5 napon keresztül a betegek véréből meghatároztuk a fehérvérsejtszámot, a fehérvérsejtek arányának alakulását, a malondialdehid, plazmaszulfhidril-csoportok, redukált glutation szintjét, a mieloperoxidáz, kataláz, szuperoxid dizmutáz enzimek aktivitását. Mértük továbbá a leukocyták szabadgyök-termelését. Eredmények: Betegeink szignifikánsan több folyadékot kaptak, mint amit a Parkland-formula előre jelzett (p < 0,05). Az invazív hemodinamikai paraméterek alapján vezetett folyadékterápia mellett az ScvO 2 szignifikánsan magasabb (p < 0,05), míg a szervfunkciós pontszám alacsonyabb volt az óradiuresis alapján resuscitált csoportnál (p < 0,05). A hemodinamikai paraméterek alapján kezelt betegek esetében a granulocyták aránya (p < 0,05), a gyöktermelés maximuma (p < 0,05) szignifikánsan magasabb, a gyöktermelés késése alacsonyabb (p < 0,05) volt. Következtetések: Korrekciós faktorok alkalmazásával a Parkland-formula pontosabbá tehető, de a legjobb eredményt az invazív hemodinamika alapján vezetett folyadékterápia biztosítja. Ez elsősorban a prooxidáns státust befolyásolja kedvezően.

Restricted access
Orvosi Hetilap
Authors: Tamás Benkő, Imre Fehérvári, Kristóf Rácz, Orsolya Friedrich, Ildikó Gálfy, Szilárd Török, Ádám Remport, Jenő Járay, Elek Bodor, and Zoltán Szabolcs

Az irreverzíbilis szív- és veseelégtelenségben szenvedő betegeknél terápiás lehetőséget jelenthet az azonos donorból származó, egyidejű, kombinált szív- és veseátültetés. A módszerben rejlő számos előny ellenére csak kevés adat áll rendelkezésre a hosszú távú grafttúlélést és -mortalitást illetően. A szerzők közleményükben beszámolnak a Magyarországon először végzett kombinált szív-vese átültetés során szerzett tapasztalataikról, és irodalmi áttekintésben az eljárás jogosultságát elemzik. – A fiatal, urémiás férfi beteg ischaemiás eredetű dilatativ cardiomyopathiával szívtranszplantációs várólistán szerepelt. Testsúly, testméret, AB0-vércsoport alapján egyező, kadáver donorból eltávolított szívvel és vesével, negatív T-sejt-keresztpróbát követően, transzplantációt végeztek. Először a szív beültetése történt meg, majd a hemodinamikai paraméterek stabilizálódása után azonnal, az egyazon donorból eltávolított vesét transzplantálták. Mindkét műtét technikája megegyezett azzal, amit az izolált szív- vagy veseátültetés során alkalmaznak. A beültetett szív és vese működésének paraméterei gyors javulást mutattak. A beteg több mint egy évvel a kettős szervátültetést követően is kompenzált keringéssel és veseműködéssel, jó általános állapotban, aktív életet él. A bemutatott eset és az irodalmi adatok alapján kijelenthető, hogy a kombinált szív- és veseátültetés alternatívát jelent végállapotú szív- és vesebetegek kezelésében. A mindkét graftnál tapasztalt – az irodalomból ismert – alacsonyabb korai rejekciós arány az immunszuppressziós protokolljukat igazolja, illetve felveti a szervek egymásra gyakorolt protektív hatását is.

Restricted access

Absztrakt:

A postresuscitatiós terápia egyik legfontosabb eleme a neuroprotekció, mivel a sikeres újraélesztésen átesett betegek fő mortalitási tényezője a postresuscitatiós agyi károsodás. A tudomány mai állása szerint a jelenleg elérhető neuroprotekciós módszerek célja, hogy megelőzzék a primer agykárosodás kiterjedését és a szekunder agykárosodás kialakulását. Közleményünkben részletezzük a ma rendelkezésre álló neuroprotekciós lehetőségeket, külön kitérve az egyes farmakológiai ágensek és ezen belül a szedáció szerepére, az agyi perfúzió fenntartásának lehetőségeire, a megfelelő hemodinamikai paraméterek monitorozására és kiválasztására, valamint a célhőmérséklet-orientált kezelésre. A postresuscitatiós betegek ellátása során fontos, hogy kerüljük a hypoxiát és hyperoxiát, normocapniára és normoglykaemiára törekedjünk, valamint a görcstevékenységet azonnal uraljuk. Egyelőre nincs még egyértelmű bizonyíték arra vonatkozóan, hogy melyik gyógyszer alkalmazása segíthet a postresuscitatiós neuroprotekcióban. A tiamin ez irányú vizsgálata során biztató eredmények születtek. Az agyi perfúzió javítása céljából fontos lehet a magasabb szintű hemodinamikai monitorozás és az általa vezérelt terápia, de ennek bizonyítása szintén további tanulmányok elvégzését igényli. A postresuscitatiós neuroprotekció fő elemét a célhőmérséklet-orientált kezelés képezi, kivitelezésének részletei azonban szintén számos kérdést vetnek fel. Orv Hetil. 2019; 160(46): 1832–1839.

Open access

, stiffness and further haemodynamic parameters. [Egyszerű, gyors, automatikus, nem invazív módszer a vérnyomás, az artériás stiffness és más hemodinamikai paraméterek egyidejű mérésére.] Érbetegségek

Restricted access