Search Results
A policisztás ovárium szindróma pszichológiai megközelítése. Módszertani ajánlások és a fenotipikus csoportalkotás bevezetése
Psychological aspects of polycystic ovary syndrome. Methodological approaches and the introduction of phenotypic groups
–116). Budapest : Semmelweis Kiadó . B ARTH , J. H. , C ATALAN , J. , C HERRY , C. A. , & D AY , A. ( 1993 ). Psychological morbidity in women referred for treatment of hirsutism
A szerzők polycystás ovárium szindróma kezelésére fogamzásgátlót szedni nem kívánó betegeiknek 2002 óta napi 3×500 mg metformintabletta huzamos szedését ajánlják. (A hivatalos indikáción kívüli gyógyszerfelírást Cipruson nem szükséges engedélyeztetni.) Újabban a metformin adása mellé az inzulinrezisztencia további csökkentéséhez életmódbeli változtatásokat is javasolnak: a testmozgás rendszeres fokozását és alacsony glykaemiás indexű étrendet, túlsúlyosakon egyben a kalóriabevitel csökkentését is fogyás elérésére. Célkitűzés: A kétféle kezelés eredményességének összehasonlítása a betegség klinikai tünetei szempontjából. Módszer: A rotterdami kritériumok szerint diagnosztizált betegek közül a csak metformint szedő, 27 betegből álló, 18–39 éves, 26 éves átlagéletkorú történelmi kontrollcsoport (metformin-monoterápia) és a hasonló kormegoszlású, metforminnal és életmódbeli változtatások együttes javaslatával kezelt (hármas alapkezelés) 29 betegüknél a kezelés kezdetén és hat hónap múlva regisztrálták a globális acnepontszám, a Ferriman–Gallwey-féle hirsutismus-pontszám, testtömegindex, a derék/csípő körfogathányados és a havivérzések adatait. Eredmények: A hat hónapos kezelési időszak végére az acne és a hirsutismus mindkét csoportban jelentősen (P<0,001) csökkent. A csoportok között szignifikáns különbség nem volt: az acne 8,6±5,7, illetve 9,2±5,9 (P = 0,70), a hirsutismus 2,5±2,0, illetve 2,6±1,6 (P = 0,83) átlagos pontszámmal csökkent. A metformin-monoterápia a testtömegindexben és a derék/csípő hányadosban nem hozott változást: 0,26±1,0 kg/m2 (P = 0,21), illetve 0,001±0,02 (P = 0,71). A hármas alapkezelés a testtömegindexet és a derék/csípő hányadost átlagértékben szignifikánsan javította: 0,91±1,1 kg/m2 (P<0,001), illetve 0,019±0,03 (P<0,001). A testtömegindex a túlsúlyosakon nagyobb mértékben csökkent: 1,10±1,26 kg/m2 (P = 0,002), mint a nem túlsúlyosakon: 0,64±0,88 kg/m2 (P = 0,03). A menstruáció rendjének alakulásában a két kezelési csoport között nem volt szignifikáns különbség. Az életmódbeli változások javaslata a metforminkezelés mellett nem eredményezte a hiperandrogén tünetek további javulását, de a túlsúly és a hasi elhízás csökkent. Következtetés: A szerzők az eredmények alapján a polycystás ovárium szindrómában szenvedő betegeiknek a metformin szedése, alacsony glykaemiás indexű étrend és fokozott testi aktivitásból álló hármas alapkezelést javasolják a kezelés hosszú távú hatásának lemérésére. Orv. Hetil., 2011, 152, 628–632.
Alsantali, A., Shapiro, J.: Management of hirsutism. Skin Ther. Lett., 2009, 14 , 1–3. Shapiro J. Management of hirsutism Skin Ther. Lett
A dehidroepiandroszteron és szulfatált származéka androgén és ösztrogén hormonok előanyaga, a gonádok szexuálszteroid termeléséhez járul hozzá. A dehidroepiandroszteron-szulfát csak deszulfatálódása után képes részt venni a folyamatban. A harmadik dekádtól kezdve a szérumszintjük fokozatosan csökken, idősebb korban a maximális érték csupán 10–20%-a. Az alacsonyabb koncentráció különböző kórállapotokhoz vezethet, mint a csontritkulás, a lipidmetabolizmus romlása, szív-érrendszeri betegségek, 2-es típusú cukorbetegség. Autoimmun betegségben, szexuális diszfunkciók esetén szintén alacsonyabb szintet találtak. Az intrakrinológia az endokrinológia speciális ága, jelentése, hogy a hormonszintézis és hatás ugyanazon szövetben, szekréció nélkül jön létre. A magasabb helyi androgén- és/vagy ösztrogénkoncentráció a hirsutismus, acne, seborrhea, az emlő és prosztatadaganatok patomechanizmusában jelentős tényező lehet. A dehidroepiandroszteron-pótlás kedvező hatását látták posztmenopauzás csontritkulásban, lupus erythematosisban, pszichiátriai megbetegedésekben, a lipid- és szénhidrát-anyagcserében és szexuális diszfunkció esetén. Csökkentette a zsírszövet mennyiségét. A szerzők a dehidroepiandroszteron és szulfatált származékának metabolizmusát és klinikai szerepét mutatják be.
] Ekbäck, M., Wijma, K., Benzein, E.: “It is always on my mind”: Women’s experiences of their bodies when living with hirsutism. Health Care Women Int., 2009, 30 (5), 358−372. Keegan, A., Liao, L. M., Boyle, M
., 2012, 7, CD004425. 40 Somani, N., Turvy, D.: Hirsutism: an evidence-based treatment update. Am. J. Clin. Dermatol., 2014, 15 (3), 247
83 2699 2705 Dahlgren, E., Landin, K., Krotkiewski, M., et al.: Effects of two antiandrogen treatments on hirsutism and insulin
, diagnosis and management of hirsutism: a consensus statement by the Androgen Excess and Polycystic Ovary Syndrome Society. Hum. Reprod. Update, 2012, 18 (2), 146–170. Unluhizarci, K., Kaltsas, G., Kelestimur, F.: Non
. Dowdy, D.: Emotional needs of teens with polycystic ovary syndrome. J. Pediatr. Nurs., 2012, 27 (1), 55–64. Keegan, A., Liao, L. M., Boyle, M.: Hirsutism: a psychological analysis. J. Heatlh Psychol., 2003, 8 (3
Goodarzi, M. O., Shah, N. A., Antoine, H. J., et al.: Variants in the 5α-reductase type 1 and type 2 genes are associated with polycystic ovary syndrome and the severity of hirsutism in affected women. J. Clin
