Search Results
A szerzők polycystás ovárium szindróma kezelésére fogamzásgátlót szedni nem kívánó betegeiknek 2002 óta napi 3×500 mg metformintabletta huzamos szedését ajánlják. (A hivatalos indikáción kívüli gyógyszerfelírást Cipruson nem szükséges engedélyeztetni.) Újabban a metformin adása mellé az inzulinrezisztencia további csökkentéséhez életmódbeli változtatásokat is javasolnak: a testmozgás rendszeres fokozását és alacsony glykaemiás indexű étrendet, túlsúlyosakon egyben a kalóriabevitel csökkentését is fogyás elérésére. Célkitűzés: A kétféle kezelés eredményességének összehasonlítása a betegség klinikai tünetei szempontjából. Módszer: A rotterdami kritériumok szerint diagnosztizált betegek közül a csak metformint szedő, 27 betegből álló, 18–39 éves, 26 éves átlagéletkorú történelmi kontrollcsoport (metformin-monoterápia) és a hasonló kormegoszlású, metforminnal és életmódbeli változtatások együttes javaslatával kezelt (hármas alapkezelés) 29 betegüknél a kezelés kezdetén és hat hónap múlva regisztrálták a globális acnepontszám, a Ferriman–Gallwey-féle hirsutismus-pontszám, testtömegindex, a derék/csípő körfogathányados és a havivérzések adatait. Eredmények: A hat hónapos kezelési időszak végére az acne és a hirsutismus mindkét csoportban jelentősen (P<0,001) csökkent. A csoportok között szignifikáns különbség nem volt: az acne 8,6±5,7, illetve 9,2±5,9 (P = 0,70), a hirsutismus 2,5±2,0, illetve 2,6±1,6 (P = 0,83) átlagos pontszámmal csökkent. A metformin-monoterápia a testtömegindexben és a derék/csípő hányadosban nem hozott változást: 0,26±1,0 kg/m2 (P = 0,21), illetve 0,001±0,02 (P = 0,71). A hármas alapkezelés a testtömegindexet és a derék/csípő hányadost átlagértékben szignifikánsan javította: 0,91±1,1 kg/m2 (P<0,001), illetve 0,019±0,03 (P<0,001). A testtömegindex a túlsúlyosakon nagyobb mértékben csökkent: 1,10±1,26 kg/m2 (P = 0,002), mint a nem túlsúlyosakon: 0,64±0,88 kg/m2 (P = 0,03). A menstruáció rendjének alakulásában a két kezelési csoport között nem volt szignifikáns különbség. Az életmódbeli változások javaslata a metforminkezelés mellett nem eredményezte a hiperandrogén tünetek további javulását, de a túlsúly és a hasi elhízás csökkent. Következtetés: A szerzők az eredmények alapján a polycystás ovárium szindrómában szenvedő betegeiknek a metformin szedése, alacsony glykaemiás indexű étrend és fokozott testi aktivitásból álló hármas alapkezelést javasolják a kezelés hosszú távú hatásának lemérésére. Orv. Hetil., 2011, 152, 628–632.
A policisztás ovárium szindróma pszichológiai megközelítése. Módszertani ajánlások és a fenotipikus csoportalkotás bevezetése
Psychological aspects of polycystic ovary syndrome. Methodological approaches and the introduction of phenotypic groups
A policisztás ovárium szindróma (PCOS) a leggyakoribb endokrin megbetegedés a reproduktív korú nők körében, amely különböző endokrin- és metabolikus zavarokkal, illetve széles skálán mozgó klinikai megjelenési formákkal jellemezhető. Domináns szimptómái a menstruációs ciklus zavara, a hyperandrogenismus, valamint a betegség névadó tünete, az ovárium policisztás elváltozása. A PCOS kezelése gyakran megreked a speciális tünetegyüttes farmakológiai terápiájánál, a betegséggel bizonyítottan együttjáró életminőségromlás kérdése viszont többnyire kikerül mind a kutatások, mind a betegellátó rendszer érdeklődésének homlokteréből. A tanulmány célja a PCOS tüneteivel kapcsolatos jelentős pszichológiai kutatások elemző összefoglalása, illetve a PCOS-szel kapcsolatos nemzetközi pszichológiai kutatások során alkalmazott (szimulált diagnózis felállítására alkalmas) mérőeszközök bemutatása. A tanulmány a PCOS fenotípusok szerinti pszichológiai elemzése és a betegség cirkuláris oksági megközelítése mellett érvel.
A dehidroepiandroszteron és szulfatált származéka androgén és ösztrogén hormonok előanyaga, a gonádok szexuálszteroid termeléséhez járul hozzá. A dehidroepiandroszteron-szulfát csak deszulfatálódása után képes részt venni a folyamatban. A harmadik dekádtól kezdve a szérumszintjük fokozatosan csökken, idősebb korban a maximális érték csupán 10–20%-a. Az alacsonyabb koncentráció különböző kórállapotokhoz vezethet, mint a csontritkulás, a lipidmetabolizmus romlása, szív-érrendszeri betegségek, 2-es típusú cukorbetegség. Autoimmun betegségben, szexuális diszfunkciók esetén szintén alacsonyabb szintet találtak. Az intrakrinológia az endokrinológia speciális ága, jelentése, hogy a hormonszintézis és hatás ugyanazon szövetben, szekréció nélkül jön létre. A magasabb helyi androgén- és/vagy ösztrogénkoncentráció a hirsutismus, acne, seborrhea, az emlő és prosztatadaganatok patomechanizmusában jelentős tényező lehet. A dehidroepiandroszteron-pótlás kedvező hatását látták posztmenopauzás csontritkulásban, lupus erythematosisban, pszichiátriai megbetegedésekben, a lipid- és szénhidrát-anyagcserében és szexuális diszfunkció esetén. Csökkentette a zsírszövet mennyiségét. A szerzők a dehidroepiandroszteron és szulfatált származékának metabolizmusát és klinikai szerepét mutatják be.
.: Therapie des Hirsutismus bei Frauen mit adrenalen Enzymdefekten der Steroidhormonbiosynthese: Vergleich von Dexamethason mit Cyproteronacetat. Klin. Wochensch., 1990, 68 (12), 597
